Vége a némasági fogadalomnak

Az orosz, közép- és kelet-európai kérdések elismert szakértője a napokban részt vett az egyetemén szervezett videokonferencián, amelyen a téma a magyar médiatörvény volt. Megtudtuk tőle, hogy a konferenciát, amelyen félszázan – diákok, oktatók és az interneten történt meghirdetés nyomán: külső érdeklődők – vettek részt, a magyarul jól tudó Kurt Volker szervezte. Ő diplomataként dolgozott Budapesten, majd Bush elnök alatt 2008-ban amerikai NATO-nagykövet volt és jelenleg az egyetem transzatlanti kutatóközpontját irányítja. A videokonferencia légkörét Gati „kritikus, de udvarias” megállapítással jellemezte, Példaként említette, amikor Kovács államtitkár azzal érvelt, hogy „a súlyos gondokkal küszködő Magyarországot az idő sürgeti”, megkérdezték tőle, vajon a médiatörvény mennyiben segíti a gazdaság talpra állítását. A válasz elmaradt.

Charles Gati szerint az Egyesült Államokban nehezen értik, hogy egy magát konzervatívnak nevező kormányzat, miért idegeníti el a külföldi befektetőket, miért akar mind szélesebb és erősebb állami beavatkozást, miért számolja fel a magán­nyugdíjpénztárakat. „Úgy látom, hogy a talpáról a fejére állítják az országot” – mondta a professzor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy 1994-ben a hasonlóan kétharmados parlamenti többséggel rendelkező, kormányzó MSZP–SZDSZ-koalíciónak több parlamenti mandátuma volt, mint most a Fidesz–KDNP-nek. „Sok jó, meg sok rossz lépés kötődik ahhoz a koalícióhoz, egy nem. Az országot nem forgatták fel”. Charles Gati arra is emlékeztetett, máskor is előfordult, hogy egy-egy újság, vagy politikus bírálta Magyarországot, de ilyenre, ami most történik, soha nem volt példa.

A professzor hangsúlyozta, hogy mit tart a legfontosabbnak: veszélyben látja az 1990-es években Magyarország előtt kínálkozott két lehetőség – nyugati demokrácia legyen és a nyertesek közé tartozzon – folyamatos teljesülését. A két legtöbbet idézett amerikai lap, a New York Times és a Washington Post szerkesztőségi cikkben bírálta az Orbán-kormányt, de vajon a hivatalos Amerika, hogy viszonyul mindehhez? Gati így fogalmazott: „Az Egyesült Államok ápolja a kapcsolatokat, reménykedik, de egyben jelez is”. A napokban az amerikai EBESZ-nagykövet igen élesen szólt a médiatörvényről, és a Budapesten járt Philip Gordon külügyi államtitkár szereplését egy magyar napilap címe jellemezte a legjobban: „Dicséretbe bújtatott bírálat Amerikából”. „Sokan mondják – tette hozzá Gati –, ha nem lettek volna az elmúlt tíz év súlyos hibái, Bajnai Gordon sikeres kormányzása előtt, akkor az Orbán-kormány nem tehetné meg azt, amit tesz. A többség azonban a populista kormányfőt okolja a helyzetért. Nem értik, hogy a nagy parlamenti többséget miért az Alkotmánybíróság, a média ellen használja, s miért nem átfogó reformokra az oktatásban, az egészségügyben. Úgy érzik, hatalma a még nagyobb hatalom megszerzését szolgálja.” (Az amerikai reagálásokkal kapcsolatban érdemes utalni rá, hogy Philip Gordon Budapesten minden nyilvános szereplésén kapott kérdést arról, jön e májusban Magyarországra a keleti partnerség csúcstalálkozóra Hillary Clinton külügyminiszter. A válaszok – a budapesti amerikai nagykövetségnek csak az angol nyelvű honlapján olvashatók Gordon megnyilatkozásai – minden esetben kitérőek volt, „erről még nincs döntés” jelleggel).

Magyarország napirenden marad – mondta Charles Gati, utalva rá, hogy ő maga is jelen lesz, és főleg a magyar külpolitikában érzékelhető „keleti szél”-lel kíván foglalkozni a február elején a Johns Hopkins egyetemen rendezendő vitán, ahova várják Szapáry Györgyöt, az új washingtoni magyar nagykövetet és Pam Quanrud külügyi államtitkár-helyettest. De előtte még a washingtoni Woodrow Wilson központban, eleget téve a meghívásnak, a jövő héten részt vesz egy beszélgetésen Mesterházy Attilával, az MSZP odalátogató elnökével. A cím: Magyarország a Fidesz-korszakban: visszavonulás a demokráciától?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!