A magukat polgárőröknek nevező gárdisták, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, akik március elejétől Gyöngyöspatán akartak rendet tenni, áprilisban Hajdúhadházra készülnek. Terveik szerint több héten át járőröznének a 13 ezer lelkes Hajdú-Bihar megyei településen. Riporterünk már pénteken odautazott.
Nem örülök neki, etnikai villongáshoz vezetne – nyilatkozta egy lapnak Hajdúhadház tavaly megválasztott Fidesz–KDNP-s polgármestere, Csáfordi Dénes, mikor arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy a magukat polgárőrnek tartó gárdisták mennének az általa vezetett városba járőrözni áprilisban.
Március 17-én, csütörtökön a hajdúhadházi önkormányzat sajtós munkatársának a számát tárcsázom. Tóthné Ilyés Edit máris leszögezi:
– A polgármester tegnap sajtóközleményt adott ki, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel kapcsolatban nem nyilatkozik.
– A város demográfiai összetétele, szociális helyzete érdekel – közlöm. A sajtós türelmet kér, majd kisvártatva visszahív: – A polgármester pénteken 11 és 12 óra között mégis ad interjút.
Másnap kora reggel vonattal indulok Hajdúhadházra. Már jó félórája zakatol alattam a vonat, amikor reggel 8 óra előtt pár perccel megcsörren a mobiltelefonom. A hajdúhadházi önkormányzat egyik munkatársa hív, és arról tájékoztat, hogy a polgármester mégsem ad interjút. Indok nincs.
Tizenegy órára érkezem Hajdú-Bihar megyei városba. Ha a polgármesteri hivatalba nem, hát a Muskátli Presszóba biztos beengednek. A rendszerváltozásig nem volt itt semmi baj – mondják a helyiek –, volt fűrésztelep, faipar, téesz, kisiparosok is voltak, egyesek Debrecenbe, mások Nyíregyházára ingáztak, mindenki talált munkát. A Tégláson működő Hajdúsági Iparművekbe is sokan jártak dolgozni.
– Ott csinálják a Hajdú mosógépet. Aztán mióta bejöttek a multik és többféle háztartási gépet lehet venni, visszaesett a termelés – meséli egy 36 éves férfi. Az etnikai kérdésre terelődik a beszélgetés. Mint később mások, a fiatalember is azt mondja: néhány éve erősödött a konfliktus romák és nem romák között. Hogy mi okozta, azt nem igazán tudja, de szerinte az a baj velük, hogy lopnak. – Nemrég kiraboltak és baltával fejbe vertek egy idős nénit, aki végül kómába esett.
Egyesek szerint ma négyezer roma él Hajdúhadházon, régebben csak ezren voltak. Beszélik, a cigányság többsége a város különböző pontjain lévő negyedekben él. A vasút keleti oldalára, a Nap utcába autózunk, többen állítják, itt vannak nagyobb bajok. Hepehupás földút, az elmúlt napok esőzései miatt sáros, pocsolyák mindenütt. Autóval elakadunk. Segíteni jön az utcában lakó 43 éves cigányasszony és a csaknem tíz évvel idősebb nem roma férje. 24 éve házasok.
– A sógorom, sógornőm is magyar, jóban vagyunk – mondja az asszony. A férjétől kérdezem: – Ha a feleségét most venné el, megszólnák érte?
– Most is van, hogy roma és magyar összeházasodik – feleli. Szerintük a bajok nem a származással vannak összefüggésben, hanem a munkanélküliséggel. – Rengeteg a huszonéves, mennének dolgozni, de nincs hova.
Nekik sincs. A nő egykor szezonmunkás volt, a férje faipari brigádvezető, aztán a hosszú éveken át tartó munkanélküliség után tavaly pár hónapig közmunkában dolgoztak. Ennek a pénzkereseti lehetőségnek is örültek. Most ketten havi 25 600 forintból élnek, csak a férj kap bérpótló támogatást (ez azoknak jár, akik hajlandók közmunkát vállalni – A szerk.), pontosabban annak összegéből háromezerrel kevesebbet. Erről egy önkormányzattól kapott, úgynevezett felülvizsgálati papírt is mutatnak.
– Majd ha visszavisszük a papírt, kijönnek az önkormányzattól, és ha nincs rend, ezt a pénzt is elveszik – panaszolják.
Csáfordi Dénes polgármester március 16-án, szerdán közzétett sajtóközleményében azt is kijelenti: bár a Szebb Jövőért Polgárőrség Egyesülettel kapcsolatban nem kíván reagálni, a közbiztonságról szívesen nyilatkozik. Pár nappal korábban meg is tette, vélhetően még azelőtt fogadta a szélsőséges nézeteiről ismert barikád.hu stábját, hogy napvilágra került: az eddig Gyöngyöspatán rendet akaró polgárőrök ide is jönnének járőrözni.Mindenesetre az interneten keringő felvételen a településvezető többek közt azt mondja: Hajdúhadházon nincs közbiztonság. Elmondja azt is: a bérpótló támogatás kifizetését a jelenlegi szabályozás szerint feltételekhez lehet kötni, ezzel éltek is.
A képviselő-testület idén úgy határozott: támogatást az kaphat, akinek a környezete rendezett és higiénikus. „A lakókörnyezet akkor higiénikus és rendezett – áll a város honlapján lévő közleményben –, ha hulladéktól mentes, a kertben nem található parlagfű, emellett füvesített és kultúrnövényekkel beültetett, a fű nyírott. A higiéniához hozzátartozik még, hogy a lakás padlózata és ablakai tiszták legyenek, a berendezési tárgyak portalanok, a tűzhely, a mosogató, fürdőkád vagy zuhanytálca, mosdókagyló, WC fertőtlenített. Ha a kérelmező ezeknek nem tesz eleget, akkor a kérelmét elutasítják.”
A házaspár szerint van, akitől a rendetlenség miatt már megvonták a támogatást.
– Mindegyikben van baj, romában, magyarban, mert rá vannak kényszerülve – mondják, mikor a lopásokat hozom szóba. A férj hozzáteszi: – Azt nem tudom, ki lop, de éjszaka nem alszom, van pár darab japánom – mutat udvarán a tyúkokra –, attól félek, elviszik. Amonnan is – int az utca másik felébe – már elvitték a baromfit.
– Most beadtam egyszeri segélyre a kérelmet, elutasították, hogy nincs rá keret – kesereg tovább a nő. – Kértem időpontot a polgármestertől, és mondtam neki, ha nem adják vissza a segélyemet, hívjanak vissza dolgozni. De semmi. Pedig – folytatja –, mikor Dénes kijött ide kampányolni, azt ígérte, hogy ha polgármester lesz, minden rendben lesz, mindkét fél visszakapja a segélyt. Azt is ígérte, lesz munkahely. Erre csődbe mentünk.
Ahogy a házaspár, azok a középkorú férfiak se csodálkoznak azon, hogy sok a betörés, a lopás, akikkel később a Városháza előtt találkozunk. Hamar kiderül, a helyi polgárőrség önkéntes tagjai, két éve csatlakoztak a kilencvenes években szerveződött őrséghez. Mondják: volt, hogy éjjel bolti lopáson értek „kisebbséget”, de a magyarok is betörnek. A fiatalok is. Ennek szerintük is az az oka, hogy senki nem talál munkát. Már évek óta ők is munkanélküliek, tavaly – mint a Nap utcai házaspár – közmunkások voltak. – Most már a közmunka is csak négyórás, mit keres abban az ember! Havonta harmincezret.
Szerintük, ha adnának nyolcórás munkát, nem volna Hadházon gond.
Visszafelé a vonaton egy hajdúhadházi roma fiatalember ül mellém, pár napja született gyereke, Debrecenbe megy látogatni a kórházba. Azt is mondja, a havi 28 ezer forint bérpótlóból él. Amikor a kalauz a jegyeket kéri, azt mondja neki: megvette, de elhagyta. A jegykezelőnek – mintha mindennapos volna – kérés nélkül odaadja a személyi igazolványát. Miután a kalauz kiállította a büntetésről szóló papírt, felém fordulva jegyzi meg: itt kérem, a legtöbb megbírságolt hajdúhadházi.
Törvényességi felülvizsgálatot kezdeményez az ügyészségen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ellen a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség. – A polgárőrség 20 éve működik politikamentesen, s a lakosság közbiztonság-érzetét próbálja karbantartani, már amennyire lehet - mondta lapunknak Tóth Attila Sándor, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnökhelyettese, a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöke. Szerinte a probléma az, hogy bár levédették a polgárőrség logóját, de a nevét eddig nem sikerült. Ma bárki visszaélhet a nevükkel. Amúgy csak az lehet polgárőr, aki büntetlen előéletű, vizsgát tett polgárőri alapismeretekből és járőrözik, valamint 2-3 ajánlója is van. A magukat polgárőr egyesületnek nevezők nem azok, nem tagjai az OPSZ-nek – a tagjaik nem is polgárőrök. Hajdúhadházán több mint ötven tagja van a polgárőrségnek és ott most készülnek újakat felvenni. - Az, hogy mi történik majd Hajdúhadházán, hogy ott is hergelhetik-e a lakosságot, a rendőrségen is múlik. Ránk, igazi polgárőrökre számíthatnak – de nem a hergelésben - mondta Tóth Attila Sándor.
1960. március 21-én a dél-afrikai Johannesburgban vérfürdőbe torkollott egy apartheidellenes demonstráció, ezért 1966-ban az ENSZ úgy döntött, hogy emléket állít a 69 áldozatot követelt polgárjogi tüntetésnek. Azóta március 21-e a Rasszizmus Elleni Világnap. Hétfőn Budapesten, a Kossuth téren 16 órától szolidaritási nagygyűlést tartanak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete előtt.
A kormányfő Pintér Sándor belügyminisztert bízza meg, hogy állítsa meg a Gyöngyöspatán is járőröző „polgárőrökéhez” hasonló szervezetek tevékenységét. Ezt a pénteki találkozó után írták, ahol Orbán Viktor a cigányság helyzetéről tárgyalt. A hivatalos közlemény csak annyit tudat: „a felek egyetértettek abban, Magyarországon a rend fenntartása a rendőrség kötelessége”. „Gyöngyöspatán a rendfenntartás szerepét maguknak vindikáló személyek félelemkeltő tevékenysége nem tartozott a gyülekezési jog védelme alá. Fenyegető fellépésükkel… az állami erőszakmonopólium kizárólagosságát kérdőjelezték meg, a rendőrség tétlensége pedig jogbizonytalanságot okozott” – tette közzé honlapján állásfoglalását a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
