Az élettársi kapcsolatban élőket, az özvegyeket, a gyereküket egyedül nevelőket és a meleg párokat sem tekinti családnak Orbán Viktor. A miniszterelnök az anyák napján tett „családbarát” kijelentéseivel azonnal „kiiktatott” 1–1,8 millió embert az államközösség alapját tekintő, Alaptörvényben is rögzített kategóriából.
„Ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak. Ez nem emberi jogi kérdés, hanem nevén nevezzük a dolgokat.
Egy alma nem kérheti azt, hogy hívják körtének. Ha egy ember egy másikkal él együtt és nem akarnak gyerekeket, nem ápolják a több ezer éves magyar hagyományt, amelynek értelmében a férfi és a nő házasodik” – anyák napján mondta ezt a magyar miniszterelnök egy portugál lapnak. Később pedig még egyértelműbbé tette kijelentését: „A polgári törvénykönyv szerint a homoszexuálisok csinálhatnak, amit akarnak, de nem köthetnek az állam által elismert házasságot.”
Orbán Viktor múlt heti mondatain sokan felháborodtak, a témában számos Facebook-bejegyzés született. Civil értelmiségiek egy csoportja bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt, hiszen ezzel milliókat sértett meg – és zárt ki a család kategóriájából. Ráadásul Orbán család fogalmával szemben nem csak ízlésbeli a kifogás, a család fogalmából kiszorultakat anyagi hátrány is érheti.
Szociálpolitikai szempontból azonban értelmezhető az, amit a magyar miniszterelnök mond. „A kormányzati, illetve a miniszterelnöki retorika megragadt a 19. század végi, 20. század eleji konzervatív ideológiánál, miközben az emberek többsége már akkor sem »hagyományos családban« élt – mondja Szikra Dorottya szociálpolitikus.
– Az Orbán Viktor által favorizált családmodell Magyarországon az 1970-es években élte virágkorát, akkor volt a legtöbb házasságban, gyerekkel élő család.” A válások száma az 1980- as években már emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es népszámlálási adatai szerint pedig a gyermekes családok 65 százaléka élt házasságban, 1990-ben 80 százalék volt ez az arány. Két évvel ezelőtt pedig már több gyerek született itthon is élettársi kapcsolatban, mint házasságban – és hasonló a helyzet a legtöbb nyugat-európai országban. Vagyis: a fiatal családok többsége ma nem felel meg az orbáni modellnek.
Szikra Dorottya szerint konkrét ellátásoknál ugyanakkor ritka, hogy kizárnák azokat, akik nem ilyen családban élnek. Itt van például a csok (családi otthonteremtési kedvezmény), melyet – a beígért gyerekekkel – házastársak igényelhetnek, de egyikük azért 40 év alatti legyen. A szakember szerint ez akár csapdahelyzetet is eredményezhet, a házasságok 65 százaléka ugyanis válással végződik, válás esetén pedig több tízmillió forintra is rúghat a súlyos kamatokkal terhelt csok visszafizetése. Tudni kell azonban, hogy meglévő gyermekek esetén nem feltétel a házasság, sem a 40 év alatti életkor. A meddő párok pedig orvossal igazoltathatják, hogy ha nem tudják „teljesíteni” a gyermekvállalást, nem kell visszafizetniük a felvett támogatást. (Megjegyzés: a gyermekek után járó támogatások döntő többségénél nem kritérium sem a házasság, sem az együttélés. Ezek egy része az egy főre jutó jövedelem alapján jár, például tankönyvtámogatás, ingyenes étkezés.)
Hátrányban a meleg párok
Más olvasatban viszont riasztóak Orbán Viktor szavai. A melegeket – nagyjából 4-5 százezer lehet a számuk – például az Alaptörvény eleve kizárja a házasság és a család fogalmából. Bár 2009 óta az azonos neműek, bejegyzett élettársként, külön jogi védelmet kaptak (ezt mintha máris felülvizsgálná az Orbánkabinet), alkotmányos védelemben csak a (férfi-nő-gyermek közösségű) családok részesülnek. A melegek élettársként örökölhetnek, igénybe vehetik a csokot is, de a meleg párok csak igen nehezített módon fogadhatnak örökbe gyereket – ha ez sikerül, jár nekik az egyedülálló szülők családi pótlékja (13 700 forint), és adott esetben az özvegyi nyugdíj is.
Hátrányban az egyedülállók
A KSH adatai szerint ma nagyjából 500 ezer „egyszülős”, általában nehéz anyagi körülmények között élő család van Magyarországon, 90 százalékában nő a családfő. Ők havi 1500 forinttal több családi pótlékot kapnak, mint a családban élők. A csok mértékét tekintve nincs különbség az egyedülállók és a házaspárok gyermekei között. Új lakás vásárlása esetén a gyermekek számától függően 600 ezer és 10 millió forint közötti a csok összege, használt lakások esetén 600 ezertől 2,75 millió forint közötti összeg igényelhető.
A kétgyermekes szülőket megillető havi támogatás újabb ötezer forinttal, harmincezer forintra emelkedik.
Hátrányban az özvegyek
A 2011-es népszámlálási adatok alapján 976 ezer özvegy él az országban, közülük 822 ezer nő. Esetükben a rosszul értelmezett szabályok jelenhetnek hátrányt. Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója például kétgyermekes özvegy édesapaként panaszkodott a Facebookon, hogy nem jogosult például a csokra – őt ugyanis erről tájékoztatták egy bankban. A bejegyzésére Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár úgy válaszolt, hogy tévedett a pénzintézet munkatársa, ugyanis minden olyan család, amely a meglévő gyermekekre tekintettel venné igénybe a kedvezményt, függetlenül életkortól, illetve attól, hogy házas, élettárs, özvegy vagy egyedülálló szülőről van szó, jogosult a csokra „Javaslom, hogy a csalad.hu portálon tájékozódjanak a támogatás feltételeiről” – írta az államtitkár.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!