Mivel jelenleg is emelkedik a nyugdíjkorhatár, a következő másfél évtizedben nincs értelme az ismételt növelésről beszélni. Az OECD egy friss elemzése szerint akár 72 éves korig is dolgozniuk kellene a magyaroknak – pedig a férfiak esetében most éppen ekkora a születéskor várható élettartam.
Egyszerű riogatásra jó, de nincs realitása egy olyan javaslatnak, amely alapján a következő másfél évtizedben ismét hozzá kellene nyúlni – ráadásul radikálisan – a nyugdíjkorhatárhoz. A jelenlegi nyugdíjrendszer – bár sok új kihívással kell szembenéznie és kialakult (kialakított) ellentmondásokat kellene tompítania – reális számítások szerint 2030-ig nem okoz finanszírozási nehézséget, főleg, ha a GDP is érzékelhetően növekszik – mondta kérdésünkre Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója a napokban közzétett OECD-tanulmánnyal kapcsolatban.
A szervezet elemzése szerint 7 évvel kellene kitolni az öregségi nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjszínvonal biztosítása mellett az „időskori függőségi ráta” 2015 és 2050 között stabilizálódjon Magyarországon. Az említett ráta mutatja meg, hogy az aktív korú dolgozókra mennyi idős ember jut. Az OECD-országok átlagában 1980-ban még száz aktív korúra 20 idős (65 éves vagy a feletti korú) jutott, 2015-ben 28, és a becslés szerint 2050-ben már 53 lesz ez az arány.
Mindez azt jelentené, hogy a néhány éven belül 65 évre emelkedő nyugdíjkorhatárt 72 évre kellene kitolni, ami számos feszültséghez vezetne. Már csak azért is, mert a születéskor várható átlagos élettartam nem éri el a 76 évet a KSH adatai szerint. Ráadásul Magyarországon a nők jóval hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak: körükben tavalyelőtt 79,2 év volt a várható élettartam, míg a férfiaknál csak 72,4 év. Vagyis egy, az OECD elemzésben szereplő nyugdíjas kort – legalábbis a jelenlegi adatok alapján – a férfiak egy jelentős része meg sem érné.
Korhatáremelés egyébként jelenleg is van (2022-re érjük el az egységesen 65 éves korhatárt), így meredek üzenet lenne, ha a kormány most a további emeléssel foglalkozna. Egyelőre a demográfiai versenybe szálltak be, vagyis azt akarják, hogy minden nő sok gyereket szüljön. A népességfogyást ez persze aligha állítja meg, legfeljebb lassítja, így hosszabb távon nyilván mégiscsak elő kell majd húzni a korhatár ügyét.
Amikor általában korhatáremelésről van szó, azt kell megnézni, hogyan alakul a születéskor várható élettartam, illetve azt, hogy a nyugdíjasok hány évig élnek a nyugdíjba vonulás után, azaz mennyi ideig kapnak nyugdíjat. Az sem mellékes, hogy milyen egészségi állapotban töltik el a nyugdíjas éveket. Jelenleg a nők nagyjából 20 évig veszik igénybe a nyugdíjat, a férfiak pedig pár évvel kevesebb ideig. „Belátható időn belül, több tényezőre és korlátra tekintettel, kizártnak tartom egy újabb korhatár-emelési ciklus elindítását, de még a meghirdetését is” – fogalmazott Barát Gábor.
„A részleteiben kidolgozatlan, mondhatnám egysíkú javaslatokkal pedig, amelyek csak zavart okoznak és gyengítik a nyugdíjrendszerrel szembeni bizalmat, más baj is van. Az idő előtti riogatások arra jók, hogy a mindenkori döntést hozók, kormányok az egyébként nyugdíjszakmailag és társadalompolitikailag is fontos módosításokat is félretegyék” – hívta fel a figyelmet az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
