Nem csak a saját győzelmének bebiztosításáról és a kisebb pártok megsemmisítéséről gondoskodott a Fidesz, de még a csalás lehetőségét is rendszerbe iktatta – derül ki a Tóth Zoltán szavaiból. A választási szakértő szerint a Fidesz másfél milliós szavazóbázisa 2014-ig megmarad és elegendő lesz a győzelemhez.
– Folyamatosan szivárognak ki hírek a választási eljárást érintő tervezetekről. Az egyik legfrissebb szerint, akinek adótartozása van, az nem szavazhat
– Ez így volt 1870-től 1945-ig, az úgynevezett vagyoni cenzus. A dualizmus és a Horthy-korszak tipikus intézménye volt.
– Legalább koherensen illeszkedik a kormányzati intézkedések sorába.
– A választójog vagyoni joghoz kötése teljes egészében ellentétes a demokratikus elvekkel, konkrétan a választójog általánosságának az elvével. Az általánosság elvét a 19. század végén találták ki, 1945-től része az ENSZ alapító okiratának és benne van a Római Szerződésben is.
– És akkor mi van? Úgysem tudnak velünk mit csinálni, vagy mire igen, addigra túl is leszünk a 2014-es választáson.
– Ezzel a döntéssel a kormány az európai együttélés politikai-kulturális szabályait sértené meg. Az ilyenek kiiratkoznak a kultúrnemzetek köréből.
– A világ kétszáz országából százhúsz nem tartozik a kultúrállamok kategóriájába, mégis remekül elkaristol.
– Ez igaz, de én kultúrállamban akarok élni, és szerintem sok millió magyar gondolkodik hozzám hasonlóan. Persze vannak, akik inkább Kazahsztánban, de legalábbis kazah módra szeretnének élni.
– Nem túlzás ez? Nem tartja demokratikusnak, hogy aki nem perkált a közösbe, az ne is döntsön arról, hogy mire költik a többi adófizető pénzét?
– Aki elcsalja az adót, azt eltiltják a közügyektől, és nem gyakorolhatja a szavazati jogát. Aki tanult az egyetemen valamit a politikai jogokról, az tudja, hogy alapvető különbség van a közügyektől való eltiltás bírói döntése és a nullás adóigazolás között. Most körülbelül harmincezer kisvállalkozó nem kapja meg a nullás adóigazolását, mert veszteséges. Ők tehetnek arról, hogy gazdasági válság van?
– Inkább én kérdeznék. Sajtóértesülések szerint köztisztviselőkre cserélnék a szavazóköri pártdelegáltakat. Mit gondol erről?
– Elfogadhatatlan.
– Ezzel lehet spórolni, márpedig ma minden fillért meg kell fogni.
– Ez abszolút demagógia, amellyel az elmúlt huszonkét évben szinte minden kormány élt: a választásokon spórolni kell.
– Azért van miből. A 2010-es választások tizenötmilliárd forintba kerültek!
– A választások tisztességes, átlátható lebonyolításához szükséges pénzügyi feltételeket minden kormány köteles biztosítani. Az állam mintegy huszonnégyezer milliárdos éves költségvetéséből négyévenként még egy hibaszázaléknyit sem költ arányaiban a választásokra. Azt mondani, hogy ezen spórolnak, az maga a feneketlen populizmus. Ráadásul az ötlet demokráciaellenes, mert garanciáktól fosztja meg a választások tisztaságát.
– Akkor ön például Kanadát sem tartja demokratikus országnak?
– Tény, hogy Kanadában minden választási és szavazatszámláló bizottságban kizárólag köztisztviselők ülnek. Viszont ők abszolút függetlenek a kormány – vagy akár az ellenzék – politikai tevékenységétől. Jogállásuk ugyanaz, mint a bíróké: kizárólag a törvénynek és a hivatali feletteseiknek vannak alárendelve.
– Arra céloz, hogy a köztisztviselők nem a törvények szellemében járnának el?
– A mai köztisztviselői kart két óriási csapás érte. Az egyik, hogy megszűnt életpályának lenni ez a hivatás. Ma ciklusról ciklusra cserélődnek a köztisztviselők. A másik csapás a tevékenységük politika-függővé tétele volt – ez már ennek a kormánynak az „érdeme”. Akkor mit várunk a választások tisztaságától?
– Azt akarja sugallni, hogy még csalni is képesek lennének a köztisztviselők?
– Én nem sugallom! Határozottan állítom. Ez az apparátus csalásra lesz kényszerítve a politikusok által, ha probléma lesz a választási eredménnyel. Mint Oroszországban, Ukrajnában, Kazahsztánban, ahol csalnak a kormánypártok. Más ilyen ügy is van.
– Melyik?
– Emlékszik 2010-re? Az Országos Választási Bizottság, de különösen a választási apparátus már akkor is a Fidesz irányítása alatt állt. Az Országos Választási Iroda vezetője az első forduló estéjén tizenkilenc órakor megtiltatta az OVB-vel a részeredmények kihirdetését. Este tizenegyig nem közölhették a feldolgozott szavazatok megoszlását a pártok között.
– Azért, mert egyes szavazókörök előtt hosszú sorok kígyóztak még az igazolással, a nem a lakóhelyükön szavazók miatt.
– Hogy, hogy nem, este tizenegyre már pont tudni lehetett, mi az eredmény. Abban a pillanatban teljes körűen nyilvánosságra hozták az eredményeket, majd hirtelen elfogytak a sorok azon szavazókörök elől, ahová oda voltak szervezve a „máshol” szavazók.
– Súlyos következményei lettek az ügynek: leváltották az OVB tagjait.
– És ki lett az új elnök? Bordás Vilmos, aki húsz évig a Fidesz delegáltja volt az OVB-ben. Ő lett a „független” választási bizottság vezetője. Ma az OVB-ben a kormánynak szavazattöbbsége van, ezért tud akár törvényellenes döntéseket is hozni.
– Nocsak.
– A Kúria is jóváhagyta, mert nem értenek hozzá: az ajánlószelvények gyűjtőinek nem fizethetnek a pártok. Ez nem így van! Annak nem szabad pénzt adni, aki az ajánlószelvényt odaadja a gyűjtőnek. A döntés törvényellenes, pillanatnyi politikai érdeket szolgál.
– Térjünk vissza a csalásokra! Ön és sok más szakértő is arról beszél, hogy a választójogi törvény módosításai és a választási eljáráshoz kapcsolódó tervek egytől egyig a Fidesznek kedveznek. Árulja már el, miért kéne csalniuk, ha bebiztosították a győzelmüket?
– Nagyon jó kérdés. Miért csinál ilyen ügyeket a kulturálatlan politika? Mert önmagában sem bízik, és retteg, hogy mi lesz vele, ha valami mégsem úgy sül el, ahogy tervezik. Biztosítékot akar. Miért kell az állami intézmények vezetőit kilenc-tizenkét évre kinevezni? Ugyanezért.
– De hát benne van a kétharmad ebben az új választási törvényben!
– Ebben? A háromnegyed van benne! Ha a 2010-es választási eredményeket megismételnénk a szavazatok szintjén, az ötven százalék körüli fideszes többség a mandátumok nyolcvan százalékának megszerzéséhez elegendő, szemben a mostani hatvankilenccel. A választási törvénybe az is bele van kódolva, hogy kétpólusúvá tegye a magyar intézményrendszert. Határozott célja ennek a törvénynek a kis pártok kitörlése az Országgyűlésből.
– Mi ezzel a probléma? Stabil demokráciák is kétpólusúként működnek.
– A probléma azzal van, hogy a magyar demokratikus állam úgy lett felépítve huszonkét éve, hogy a sokpártrendszer alapján működjön. Történelmi tény, hogy annak a kormánynak, amely a választási törvényt használja fel arra, hogy a politikai struktúrát átalakítsa, mindig hátsó szándéka van.
– Az eddigi hétszázötvennel szemben ezer ajánlószelvényt kell összegyűjteni, de jóval nagyobb választókerületben. Ez miért is nem a kis pártok érdekét szolgálja?
– Viszont az országos lista állításához eddig tízezer-ötszáz ajánlószelvény kellett, most meg huszonhétezer. Ez is a kétpártiságot célozza.
– Semmi nem akadályozza meg a demokratikus ellenzéket az összefogásban.
– Ezt az összefogást erősen támogatom, ezért készítettem az előválasztásokról szóló javaslatomat. Csakhogy lassan kifutnak az időből.
– Pedig egyre több a bizonytalan szavazó, akiket csak meg kell győzni.
– Ennél azért eggyel bonyolultabb. Én speciel átkereszteltem a Fideszt a tizenhat százalékosok pártjára. Elméletem szerint, mivel az egykulcsos adó a társadalom egy tehetős kisebbségének óriási anyagi előnyt adott, elegendő megnézni, hogy kétszázötvenezer forintot kereső hány családban van. Kizárt, hogy amikor az apuka harmincszázalékos fizetésemelést kapott az egykulcsos adóval, ne a Fideszre szavazna a feleség meg a nagykorú gyerekek is. De ha valamelyik párt tizenöt százalékos adókulcsot ígér, ez a másfél millió ember, mint a csorda átpártol hozzá, hiszen nem a Fidesz, hanem az egykulcsos adó elkötelezettjei. Ez a Fidesz hatalmának a lényege, ezért ragaszkodik ehhez Orbán Viktor. 2014-ben mintegy másfélmillió szavazatot adnak majd le a Fidesz listájára.
– Nahát, mit lát még a jövőben?
– Lényegesen csökkenni fog a választáson résztvevők száma. Két éve ötmillióan mentek el szavazni. Az ötszázalékos küszöb kétszázötvenezer szavazat volt. Ez le fog csökkenni hárommillióra. A másfél millió biztos szavazójával a Fidesz megnyeri a választást.
– Megint visszajutottunk az ellenzéki összefogáshoz.
– Egy párt csak egy formációban indulhat. Ha megegyeznek abban, hogy minden körzetben csak egy demokratikus jelölt indul a saját pártja színeiben, akkor, mondjuk, három országos lista van. Ez az egyik lehetőség. A másik, hogy mindenki közös jelölt, de akkor kisebb az átszavazás esélye, viszont egy országos listán gyűlnek a szavazatok és a töredékszavazatok. Ez utóbbit tartom eredményesebbnek.
– Ettől viszont jobban félnek a pártok, hiszen az önálló arculat elveszhet.
– Ezért javasoltam az előválasztást. Csak ehhez komoly politikai előkészítés kell, közvetlenül kellene kampányolni, mert e nélkül nem fog a „nép” együtt szavazni. A jelenlegi demokratikus ellenzéki pártok egyelőre tartózkodóak.
– Miért?
– Mert nincs hálózatuk. Tessék megnézni, mi lett az LMP önállóan meghirdetett aláírásgyűjtéséből! Akkor akart együttműködést, támogatást, amikor már látszott, hogy bele fognak bukni a meghirdetett háromszázezer aláírásba. Az indulásnál kell összefogni, nem akkor, amikor már „egyedül nem megy”. Az új választójogi rendszerben ezt végképp kikényszerítette a Fidesz.
– A demokrácia már csak ilyen: aki többséget szerez, az hozza a döntéseket.
– Ha már hozzányúlnak a választási törvényekhez, inkább a nemzetközi trendeket kellene követni: hogy a lakosság már a jelöltállításba is beleszóljon, illetve ne csak listákra, hanem a listákon szereplő jelöltek sorrendjére is szavazhasson.
– Miért kéne ezt erőltetni éppen nálunk, ahol a többség mindig is a lábával szavazott, és hónapról hónapra történelmi csúcsot dönt a bizonytalanok aránya?
– Ma sok magyarnak az is kérdés, hogy mit egyen, nemhogy arra legyen igénye, hogy kulturáltan intézze a közügyeit. De ennek a választási törvénynek kifejezetten az a célja, hogy retrográd módon visszavegyen a választói jogosultságból és egyenlőtlenné tegye a választójogot.
– Miért tenné azzá?
– A nemzetiségek az országos nemzetiségi önkormányzat által állított listára szavazhatnak. Farkas Flórián fideszes képviselő állítja majd össze azt a listát, amire a cigányság szavazhat. Ez botrány! A határon túli magyarok csak egy szavazatot adhatnak le. Nem értek egyet azzal, hogy választójogot kaptak, de ha már így lett, akkor miért nem szavazhatnak egyéni választókerületben is?
– Mert nem laknak itt?
– Nemzetközi szerződések rögzítik a választási alapelveket. Az általánosságot már megbeszéltük, a másik az egyenlőség. A választójog számszerű egyenlőségétől megfosztják a határon túliakat. A szavazat súlyának is egyenlőnek kell lennie: ne legyen olyan választókerület, ahol – sarkítok – százezer szavazat kell egy mandátumhoz, míg egy másikban tízezer.
– Ezen éppen most változtattak.
– De hogyan? Azokat a választókerületeket, ahol a szocialisták erősek, szétszedték és máshoz csatolták.
– Miért ellenzik a szakértők az előzetes regisztrációt? Miért baj, hogy az szól bele a történésekbe, aki tudja, miről dönt, és nem az, aki konzervet kap a szavazatáért?
– Az emberi jogok, és benne a politikai szabadságjogok minden embert megilletnek, függetlenül attól, hogy az illetőnek milyen a kulturáltsági szintje és milyen a vagyoni helyzete. Az intellektuális cenzus hazánkban 1910-ben konkrét törvényjavaslat volt, de ezt a világ már a 20. század közepére meghaladta. Mélységesen elítélendő az ötlet, mert azt jelenti, hogy aki nem fejt ki kellő társadalmi aktivitást, az nem is szavazhat. Mintha a többi politikai szabadságjogot vonnák meg az emberektől: a gyülekezési jog csak a középiskolát végzetteket illeti meg, a tüntetéshez pedig egyetemi végzettség kellene.
– A választójog gyakorlása a saját szuverén döntése az egyénnek, hiszen ott a lehetőség regisztrálni.
– Itt, Közép-Európában, ahol a porosz utas fejlődést követtük, a „hivatalbóliság” mindig az állampolgár alávetettségét jelenti az államhoz képest, és amit az állam szolgáltat, az kvázi kötelező. Ha ebbe a rendszerbe bevezetünk egy önkéntes elemet, ami az angolszász modellt jellemzi, akkor az azt jelenti, hogy az a célunk, hogy a kormánypárt kifejezését használva a „vadbarmok” ne szavazzanak.
– Ez elég elvontnak hangzik…
– A regisztráció sehol sem a demokráciát szolgálta. Például az amerikai polgárháború után azért vezették be a regisztrációt, hogy a felszabadított rabszolgák ne menjenek el szavazni. A feketék ugyanis nem voltak politikailag kiműveltek, ezért féltek minden hatóságtól. Ez csak két-három generáció után vesztette el a jelentőségét.
– Ugyan mitől kéne félnie egy magyar állampolgárnak?
– Például attól, hogy számon tartják. Az adatbázisok összekapcsolhatók: a nemzeti konzultáció válaszadói a Kubatov-listával, a kopogtatócédulák leadásával és a regisztráció tényével. Pont erre vonatkozik egy most benyújtott törvénymódosítás, hogy a kormány hozzáférhessen a népesség-nyilvántartás adatbázisához – saját célú használatra. Törvényerőre emelik az eddigi törvénysértő gyakorlatot.
– Ez miért félelmetes?
– Például amikor az adót fizetem, mindenféle egyebet is megnézhetnek rólam: a családi kapcsolataimat, a pártszimpátiámat. Ez a magánéletbe történő alkotmányellenes állami behatolás.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
