Csapataik harcban állnak - Miközben dübörög a győzelmi kommunikáció a közjogilag érvénytelen, de „politikailag érvényes” népszavazás után, a Fidesz belső közvéleménye hörög a dühtől az urizáló, helikopterező Rogán Antal miatt. A belső morgolódást és a népszavazási mozgósítás kudarcának esetére beígért számonkéréstől való rettegést Orbán Viktor információink szerint arra használja, hogy átrendezze kormányának és a Fidesz első vonalának erőviszonyait. Orbánnak most már mindenképpen kezdenie kell valamit a két egymással birkózó címerfigurával, Lázár Jánossal és Rogán Antallal. Mert a jelek szerint az nem elég, hogy az utóbbi hónapokban mindkettő hatáskörét megkurtította.
A Miniszterelnökséget vezető Lázárért azért, mert az általa összerakott, az uniós pályázatokat és a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzéseket bonyolító rendszer kudarcnak bizonyult (erről lásd írásunkat a friss Vasárnapi Hírek 10. oldalán, „Vigyázat, a pénzcsapok záródnak!” címmel). A miniszterelnöki kabinetfőnök renoméja pedig nem is a botrányos helikopterezés miatt, hanem már akkor megkopott, amikor kiderült kapcsolata a maffiabűnökért elítélt Portik Tamással.
Lapunknak arról meséltek, hogy a Rogánnak kínos Portik-vallomás idején a miniszterelnök napokig nem vette fel a telefont elvben legközvetlenebb munkatársának, és csak annyit üzent neki titkárával: Tóni, tisztázd magad!
A régóta napirendben lévő kérdésre, hogy tudniillik Lázár vagy Rogán, Orbán azt a választ készül adni: Lázár is, Rogán is. Csakhogy a maga által a kormányban és a Fideszben kialakított viszonyok már Orbán akaratának végrehajtását is nehezítik.
Egyrészt Lázár is, Rogán is komoly gazdasági lobbik része, ezeket pedig jobb körön belül tudni, semmint adott esetben a kegyvesztett Simicska Lajos karjaiba lökni. De ami még súlyosabb gond a miniszterelnök számára: a lojalitást a képességek elé soroló Fidesz-világból már nem tudja pótolni kulcsembereit. Csak egy példa erre: amikor Rogánt az utolsó Fidesz-veterán Kósa Lajos váltotta a frakcióvezetői poszton, aki rendszeresen válik köznevetség tárgyává megszólalásaival.
Az erőviszonyok átrendezésekor Orbán egy emberre számíthat igazán, a mindig fegyelmezett és mindig szürke, de a háttérben hatékonyan építkező Varga Mihályra. Nem véletlen, hogy Rogán és Lázár tárcájától egyre több feladat költözik át a Varga által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumba. Ma mindenesetre a Fideszen belüli jólértesültek azt valószínűsítik, hogy Orbán a 2018-as választásokig szép lassan kiszorítja Lázárt és Rogánt, akik egy Fidesz-győzelem estén kimaradnak a kormányból.
Persze ahhoz, hogy ismét Orbán állítson kormányt, nyilván nyerni kell.
A technikai felkészülés nem túl bonyolult: a Fidesz mindjárt átnézi a választókerületeket és választóköröket. Személycseréktől elvileg nem kell rettegni, legfeljebb azok a választókerületi elnököknek, illetve polgármestereknek van félnivalójuk, akiknek a területe legalább 5-10 százalékkal alulmúlta az országos átlagot. A kérdés inkább az, milyen lesz a kampány.
A választásokig hátralévő időszak politikai stratégiája a jól bevált receptre épül: érzelmi azonosulást kínáló megosztó politika a bázisnak, és a zsebeket érintő könnyítések a bizonytalanoknak. Ami az első illeti, Orbán alighanem a szuverenitás kérdését helyezi középpontba és a menekültellenes kampánnyal feltüzelt tábor haragját Brüsszel felé tolja tovább.
Ezt szolgálja elsőként az alkotmánymódosítás, majd további szimbolikus lépések sora, ami fenntartja a feszültséget Európával, ugyanakkor nem ad érdemi ellencsapásra lehetőséget Brüsszelnek.
Orbán az unióellenes politika hangszerelésében elsőként az amerikai elnökválasztás eredményére tekint, ha netán Trump győzne, az érdemben erősítené pozíciót. A hangerő és a hangütés tekintetében az osztrák elnökválasztás, majd a német és francia választások fontosak Orbánnak, ha ezek az unióellenes, nacionalista, populista erők megerősödését hozzák, akkor Orbán számára nem lehetetlen az út egy fontos uniós poszt elnyerésére sem. Úgy hírlik, ki is nézte magának az Európai Tanács elnöki tisztét – figyelemreméltó, hogy az Orbánnal szövetséges lengyel kormány ideje korán közölte, nem támogatja a posztot jelenleg betöltő lengyel Donald Tusk újrázását.
A választási stratégia másik része, hogy a Fideszen belül keresik az új rezsit, vagyis azt az intézkedéscsomagot, ami alkalmas közérzetjavítására. A kiszivárgó hírek szerint Orbán áfa- és szja-csökkentésben gondolkodik – még akkor is, ha ez 6-800 milliárdos kiesést jelentene az államkasszában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!