„A háborús bűnök nem évülnek, nem évülhetnek el. Még akkor sem, ha egy feltételezett bűnös – akire a II. világháború befejezése után több mint 40 évvel találtak rá – ma egy amúgy szánalomra méltó, ősz, törődött, mindenféle bajjal-betegséggel küzdő 97 esztendős öregember. Mert akkor tetterős volt, amikor a bűnöket elkövette, többek között olyan idős emberekkel szemben, mint amilyen ma ő” – mondta Ephraim Zuroff történész, náciüldöző, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának a vezetője, az „Utolsó Esély” akció elindítója.
A héten háborús bűntett miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádat emelt Képíró Sándor egykori csendőrtiszt ellen, aki a vád szerint 1942 januárjában egy újvidéki járőrcsapat parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek, szerbek, magyarok, zsidók, cigányok, helyi polgárok, baloldaliak, partizánok kivégzésében.
1942-ben majdnem három és fél ezer embert az újvidéki Duna jegébe robbantott lékbe lőttek. Zuroffnak amúgy volt „talált” jogalapja a most induló bírósági eljáráshoz: Horthy Miklós vezérkari főnökének katonai különbírósága már a II. világháború végén tettéért tíz évre ítélte Képírót, de amikor a nyilasok kerültek hatalomra, megúszta a börtönt, majd 1948-ban Argentínába vándorolt ki. A rendszerváltás után tért haza; az ex-csendőrtiszt egy budapesti zsinagógával szemben lakik. Itthon 2007-ben újra nyomozást rendeltek el ügyében, jugoszláviai jogsegélyt is kérve.
A háborús bűntett miatti eljárás hamarosan, soron kívül kezdődik. A vádlott ellen sem előzetes letartóztatást, sem lakhelyelhagyási tilalmat nem rendeltek el. Zuroff saját bevallása szerint már „látja a fényt az alagút végén”, azaz komoly jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Magyar Köztársaság „erőteljes üzenetet” küldött a világnak: az idő múlása semmiképpen sem adhat feloldozást a gyilkosoknak az emberiség ellen elkövetett bűneik alól. Ezt nem csak a védteleneknek és hozzátartozóinak szolgáltatandó igazság, de a történelem is megköveteli.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
