Csengőfrász az iskolákban

„Megérkeztek a tankönyvek, bár a csomagokban itt-ott van néhány gimnáziumi könyv is, és van pár, ami hiányos, ez mégiscsak nagy eredménynek tekinthető a korábbi évekhez képest. Mint ahogy az is, hogy most úgy vágunk neki az évnek, hogy van pénz a kasszában, kaptunk 250 ezer forintot az első hetekben felmerülő költségekre” – meséli lapunknak egy pesti peremkerületi általános iskola igazgatója.

A vezetőt most leginkább az foglalkoztatja, hogy mennyire megy gördülékenyen az együttműködés a korábbinál nagyobb tankerülettel, amelyhez a novemberi átszervezés után több mint negyven iskola tartozik majd. A kerületi önkormányzat eddig támogatta az iskolát és a családokat (például ingyenes füzetcsomaggal), és csak remélni lehet, hogy az államosítás után sem veszi le a kezét teljesen a gyerekekről.

A legnagyobb változás a névleg szakgimnáziumokká alakuló szakközépiskolákban lesz, ahol szeptember 1-jétől a diákok már teljesen új rendszerben tanulják a természettudományos tárgyakat.

Kilencedikben összevonva, „természettudomány” néven futnak majd az órák, ehhez azonban még se végleges tanterv, se tankönyv, se segédanyag nem készült, így a fizika-, kémia-, biológia- és földrajz- tanárok rögtönözni kényszerülnek, hogy mit kezdenek az órákon. Tizediktől a szakgimnáziumokba járó gyerekek már csak egy természettudományos tárgyat tanulhatnak, ami jelentősen szűkíti a továbbtanulási lehetőségeiket, ráadásul a különböző szakmai tárgyak óraszámát a közismeretiek kárára csökkentik. Szerettünk volna megkérdezni legalább egy állami fenntartású szakgimnáziumi igazgató véleményét a változásokról, de mindenhol elutasításba ütköztünk.

Nagyobb szerencsével jártunk a Tanítanék mozgalomban is aktív Sulyok Blankával, aki egy budapesti faipari szakközép magyar– német szakos tanára. „Én el nem tudom képzelni, hogy hogyan lehet ennyi bizonytalanság mellett megtervezni egy tanévet, ez a következő napok kérdése.” Már az előző év sem telt eseménytelenül, megalakultak a szakképzési centrumok, és az iskola így a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá került, ami bizonyos tekintetben pozitív változásokat is hozott. A KLIK-es fenntartáshoz képest például nagyobb az anyagi biztonság, „cserébe” szorosabban fogják az iskolákat. (Például az igazgatóknak nem ajánlatos a minisztérium jóváhagyása nélkül a sajtónak nyilatkozniuk.)

Sulyok Blanka szerint a legnagyobb probléma a szakközépiskolai képzés átalakításával, hogy idő előtt, már 14 évesen egy szakma felé tereli a gyerekeket, és váltásra alig van lehetőség. „Nekem volt olyan diákom, aki rájött, hogy a faipar mégsem vonzza, viszont kiderült, hogy a biológiához remek érzéke van, ebből emelt szintű érettségit tett és továbbtanult. Ilyesmi a jövőben nem történhet, hiszen tizediktől kizárólag fizikát tanulhatnak” – mondja. Ráadásul a szakgimnáziummá való átnevezés éppen ennek az ellenkezőjét sugallja, azt, hogy biztos alapokat és széles körű tudást nyújt a diákoknak – ezzel megtéveszti a szülőket.

A szakgimnáziummá alakulás az alapítványi formában működő Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola igazgatójának is nagy fejtörést okoz. Közben a háttérben folytatódik az alapítványi és magánszakképzők kivéreztetése az államilag támogatott keretszámok csökkentésével, de az iskolát irányító Kerényi Máriát most ennél sokkal pragmatikusabb kérdések foglalkoztatják.

„A mi alternatív kerettantervünk alapján a diákokat nem buktatjuk, hanem egyéni haladási útvonalat teszünk számukra lehetővé, a saját tempójuk szerint végezhetik az iskolát. Ezzel azonban nem tud mit kezdeni az oktatásirányítás.” A helyzetet bonyolítja, hogy idén mégiscsak vannak olyanok, akik azt kérték, hadd pótvizsgázzanak le bizonyos tárgyakból, hogy az őszi vagy a tavaszi időszakban leérettségizhessenek.

Viszont ennek a szabályai is változnak: míg korábban a szakközépiskolákban a diákok ötödik vizsgatárgyként választhattak közismereti tárgyakat, májusban már csak szakmai tárgyból érettségizhetnek. Viszont Máriának fogalma sincs, hogy az érettségit már korábban megkezdett, vagy a 12.-es anyagból most pótvizsgázó tanulókra mely szabályok vonatkoznak.

Szeretett volna tisztán látni, ezért az Oktatási Hivatalhoz fordult, ahol elismerték: ezzel a problémával még egyáltalán nem foglalkoztak. Vagyis gondból minden iskolatípusban van elég, és a következő hetekben várhatóan egyre több kerül közülük felszínre.

 

Hiába tűzte ki célul a kormány, hogy egyre több diáknak ad szakmát a kezébe, a gyerekek nem tolonganak a megtévesztő módon szakközépiskoláknak átnevezett szakiskolákban. Ezek első évfolyamain meghirdetett 50 ezer férőhelynek mindössze 38,8 százalékát sikerült megtölteni, összesen közel 31 ezer hely marad üresen. Vagyis a családok még mindig elsődlegesnek tartják, hogy a gyerek érettségit szerezzen, a diákok 35 százaléka kezd szeptemberben gimnáziumban, 39 százalék pedig a szakgimnáziummá keresztelt korábbi szakközépiskolákban.


750 ezer
általános iskolás,

210 ezer
gimnazista,

210 ezer
szakgimnazista és

96 ezer
szakiskolás kezdi meg szeptember 1-jén a 2016/2017-es tanévet.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!