Csókosok gazdasága - Interjú Romhányi Balázs közgazdásszal

– Egy panamai ügyvédi iroda adatbázisának meghekkelése után világszerte százszámra „lepleződnek le” offshore-ozó politikusok – akad köztük fideszes és „szocialista feleség” is. Kezdjük egy technikai kérdéssel: aki offshore-céget birtokol: bűncselekményt követ el, a félillegális zónában mozog, vagy egyszerűen csak etikátlan?

– Az offshore kifejezés gyakorlatilag szitokszóvá vált, pedig egy offshore-cég birtoklása önmagában nem bűncselekmény.

– A Fidesz szerint az: a kormánypárt harcot hirdetett az offshore-lovagok ellen, mondván, azok rabolják ki az országot.

– Az alapkérdés nem az, hogy kinek van ilyen vállalkozása, hanem az, hogy az oda befektetett pénzét tisztán szerezte-e, tisztességgel leadózta-e, illetve az, hogy milyen tevékenységet folytat maga a cég. Az a baj, ha valaki – akár Magyarországon, akár külföldön szerzett – jövedelmét a hazai adózás elől közvetlenül egy offshorecégbe utaltatja. Ha egyáltalán nem adózik, az bűncselekmény. Ha a törvény betűjét betartva elkerüli az adózást, az lehet etikátlan.

– A magyar kormány is offshore-ozik, amikor – a költségvetés egyenlegének javítása érdekében – külföldi cégeket biztat arra, hogy hozzák ide az adóalapjukat, mert itt kicsi a társasági adó?

– Amennyiben tényleg ez történt, akkor más országok elől szipkázza el az adót, de közben adóelkerülésben is segédkezik. Éppen ezért próbál az EU is fellépni az ilyen technikák ellen.

– Önök írták, hogy vélhetően külföldi társaságok hozzák ide az adóalapjukat – így szerez a következő két évben mintegy 542 milliárd forint extrabevételt a büdzsé.

– Az egész onnan indult, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, 70 cég összesen 542 milliárd forint társasági adót fizethet meg részletekben a növekedési adóhitel lehetősége miatt. Ez a GDP több mint másfél százaléka. Hogy honnan van, és hol ez a pénz, az nem derül ki – sem a Brüsszelnek megküldött jelentésekből, sem a havi költségvetési adatokból. Emiatt merült fel, hogy talán külföldi cégek hozták ide az adóalapjukat.

– Egy ekkora summa mennyiben
növeli a kormány mozgásterét?

– Ez egyszeri bevétel, tehát csak egyszeri kiadásnak lehet a fedezete.

– Ebből a többletbevételből képes lenne a kormány az eredetileg 2017-re beharangozott, majd 2020-ra eltolt nullás költségvetést megcsinálni?

– Idei egyszeri bevételből biztosan nem lehet a 2020-as egyenleget javítani, de a nullás költségvetés egyébként sem ilyen egyszerű. A miniszterelnök eredetileg arról beszélt, hogy az államadósság nominális növekedését szeretné megállítani. Ahhoz nem elég a költségvetési hiányt lenullázni. Akkor a kormány nem vásárolhat bankot, gáztározót, miegymást, illetve a forint sem értékelődhet le, mert különben a devizaadósság forintértéke növekszik. Ha a kormány továbbra is szeretne shoppingolni, akkor költségvetési többletet kell elérni.

– És hogy lehet pluszos költségvetést csinálni, amikor a büdzsé harmada nyugdíjra, egészségügyre, oktatásra megy el – a többlethez vissza kell vágni a közszolgáltatásokat?

– Adót is lehet emelni, de segít, ha csökkennek az állam működési költségei, nem beszélve az improduktív beruházásokról. Az igazi feladat persze a közszolgáltatások költségének csökkentése lenne a színvonal csökkenése nélkül.

– De minek, amikor mindenki arról beszél, hogy pénzbőség dübörög: a külföldön élő magyarok évente ezermilliárd forintot utalnak haza, az EU pedig 2000 milliárdnyi forrást biztosít.

– Még nagyságrendileg megbízható adat sincs a külföldi magyarok hazautalásairól.

– Mindenki ezt az ezermilliárdot emlegeti.

– Amikor valaki kimegy Németországba, bért kap, ami után a munkáltatója járulékot fizet, illetve a bruttójából maga is adózik. A nettójából alszik, eszik, mulat – megtakarításai egy részét pedig hazautalja. A magyar statisztikában „munkavállalói jövedelem – külföldről” néven jelenik meg a bruttó bér – a munkáltatói tb-vel együtt. Még az is kevés, ha ismerjük a nettó bért, mert tudni kellene, hogy mennyit él fel belőle a munkavállaló. Ráadásul a megtakarításait sem utalja haza automatikusan, spórolt pénzét külföldi bankban is tarthatja. Biztosra vehető, hogy sokkal többen lehetnek kint, mint ahány embert a KSH lát.

– Akkor fussunk neki annak a második evidenciaként kezelt mondásnak, miszerint: az unió által évente biztosított 2000 milliárd durván pörgetné a gazdaságot, így a növekvő bevételek pluszba tolnák a költségvetést – ha az EU-s pénz mintegy kétharmadát nem mutyizná el a kormány. Ezzel sem ért egyet?

– Önmagában attól, hogy a csókosok kapnak meg egy projektet, a pénz még nem tűnik el a magyar gazdaságból. Az tény, hogy az EU-s projektek túl vannak árazva és ez a többlet valakiknél lecsapódik. Ha rögtön külföldi bankszámlára kerül, akkor valóban elvész a magyar gazdaságból. De ha kacsalábon forgó palota épül a túlárazásból, akkor bár a felháborodásnak van helye, de az építőipart ettől még pörgeti.

– Elfogadva ezt az érvet: tényleg képtelenség az idén nullás költségvetést csinálni?

– Figyelembe véve a viszonylag magas gazdasági növekedést – amelyet persze egy csomó átmeneti tényező hajt –, a jelenleginél lényegesen jobb költségvetési egyenleget kellene produkálni. Két éve mondjuk, hogy a magyar gazdaság túl van fűtve: az állam – és az EU-s pénzek – által generált túlkereslet van a gazdaságban.

– Azt szokták mondani, hogy ilyen remek pénzromlási mutató mellett nem lehet túlkereslet.

– Az alacsony inflációt külföldről importáljuk – többek között az olajár drámai csökkenésének köszönhető. De sok más fontos mutató azt jelzi: baj van. Az elvándorlás miatt munkaerőhiány tapasztalható – miközben a magánszektor beruházása másfél éve csökken. Ez azt jelzi: a versenyszféra nem számít fellendülésre.

– Mi lesz, ha 2019-re a kormány lehívja és kifizeti az összes uniós támogatást?

– Benne van a pakliban egy válság is – hacsak nem történik valami. Gondolom, a kormány lázasan dolgozik ennek elkerülésén. A baj az, hogy azzal, ami a befektetőknek valóban fontos, kevéssé törődik: nincs kiszámíthatóság, nem vonzó az üzleti környezet.

– Az, hogy a kormányfő kedve szerint rendezheti át a jövőben a költségvetést, mennyire zúzza le a befektetők bizalmát?

– Az értő befektetők felhúzzák a szemöldöküket, de már egy ideje egyébként is betettek minket a román–bolgár kosárba.

– Azaz az EU sereghajtói közé.

– Itt is lehet pénzt csinálni. A rövid távon gondolkodók imádják Magyarországot: hiába magas az államadósság, a külső eladósodottság szépen csökken. Jelenleg nincs annak érdemi kockázata, hogy Magyarország – mondjuk egy vagy három éven belül – ne tudná kifizetni a kötvényeit.

– A Standard & Poor’s hitelminősítő mégsem vette ki Magyarországot a bóvli kategóriából!

– De miért? A magas államadósság, a gyenge növekedési kilátások és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt.

– És az érdemi választási kampány – ami mindig megbolygatja a politikai környezetet – jövőre kezdődik. Mire készülhet a kormány egy több százmilliárdos többlettel, illetve egy rendeleti költségvetés lehetőségével?

– Ez nyilván bővíti a választási pénzszórás lehetőségét, de azt nem tudom, hogy mennyire zajlik tényleges tartalékképzés. Jön rengeteg bevétel adókból vagy akár a földárverésekből, de ugyanúgy minden ki is folyik a kabinet keze közül – most éppen csokra vagy áfacsökkentésre. Lehet, hogy az új szabályozással egy választási költségvetésnek ágyaznak meg, de lehet, hogy azt akarják elrejteni, hogy már most is naponta írják át a büdzsét. Persze lehet, hogy a kettő összefügg, hiszen ahhoz, hogy egy pénz 2018 elején hasson, ahhoz már 2017-ben el kell költeni.

 

Romhányi Balázs
Közgazdász, dolgozott az MNB-ben és az IMF budapesti képviseletén. A pénzügyminisztérium költségvetési főosztályának főosztályvezető-helyetteseként szerepet játszott a 2008-ban elfogadott költségvetési felelősségi törvény megalkotásában. 2009–2010-ben a Költségvetési Tanács Titkárságának főigazgatója. A Titkárság megszüntetése után megalapította a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest nevű nonprofit civil szervezetet.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!