Pofon az új baráttól: Putyin elnök váratlanul lemondott a Déli Áramlat vezetékről. Nem fogjuk tudni kikerülni Ukrajnát. Az ukrán gáztranzitot még tíz évig biztosan nem lehet kiváltani, bármit is mond a kormány. De mi ez a titkolózás Pakson?
Nagy interjú jelent meg a friss Vasárnapi Hírekben Varró Lászlóval, a Nemzetközi Energiaügynökség gáz-, szén- és villamosenergiaterületért felelős igazgatójával.
"A mostanság érkező pofonok közül a legnagyobbat épp újdonsült barátjától kapta a kormány azzal, hogy az orosz elnök lemondott a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről. - Az ukrán gáztranzitot még vagy tíz évig semmivel sem lehet kiváltani, bármit is mond a kormány" - derül ki a beszélgetésből.
Megkérdeztük a szakembert, hogy mennyire reális, amikor a kormány arról beszél, hogy az esetlegesen kieső ukrán tranzitot azeri gázzal pótolja?
A Shah Deniz gázmezővel kapcsolatban Varró László elmagyarázza, hogy "az a hajó elment" - és bár volnának egyéb azeri lehetőségek, azokra 2025 előtt nem számíthatunk...
Sarkos véleményt mond az úgynevezett "rezsicsökkentésről": "Nagyon széles nemzetközi tapasztalat van arról, hogy mi történik, ha az energiaárakat a reális költségszint alá szorítja egy politikai döntés. Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a politikai rezsicsökkentés tartósítja a rossz energiahatékonyságot és egy torz energiafogyasztási szerkezetet eredményez. A másik az, hogy hátráltatja a beruházásokat. Így fordulhat elő például, hogy a hatalmas gázkinccsel rendelkező Mexikó kénytelen gázt importálni az Egyesült Államokból, mert az ottani szabályozásnak hála, magántőke nem tudott a gázkitermelésbe befektetni."
Varró László egyértelmű álláspontja, hogy atomenergia-termelő kapacitásunk bővítésére szükség van, de felhívja a figyelmet arra, hogy "Európában két atomerőmű-bővítés zajlik párhuzamosan, a paksi, illetve a Hinkley Point-i Nagy-Britanniában. Utóbbi pénzügyi és gazdasági részleteiről sokkal többet tudok, mint a paksi projektéről."
A paksi titkolózásról külön összefoglalót is közöltünk friss lapszámunkban, "Évtizedes titkaink" címmel: "Gyakorlatilag „kiveszi” a büdzséből a paksi bővítést a Fidesz, amikor mindjárt jogszabályba foglalja, hogy amennyiben nemzetbiztonsági érdek követeli, akkor titkosítani lehet minden költséget. A lépés botrányos, ám úgy tűnik, jogszerű."
Felsoroljuk, hogy a legkülönbözőbb titkosított ügyek mikor válnak a nyilvánosság számára elérhetővé: a legközelebbi dátum 2016, amikor a csernobili katasztrófa magyar vonatkozású aktáiba is bele lehet pillantani.
Összeállításunkban megjelent az "Olajforradalom?" című elemzés is, amelyben egyebek mellett erről lesz szó: "Moszkva bajban van. Nagy bajban. Az orosz gazdaság az utóbbi években még a 110 dolláros olajár mellett is stagnált, ami súlyos szerkezeti válságra utalt. A költségvetés legfontosabb bevételi forrását a kőolaj és a földgáz eladása jelenti. Ám a szárnyaló nyersanyagárak időszakában is recsegett-ropogott a gépezet. A mostani olajáresés pedig már a Szovjetunió felbomlását idézi. Nem az a gond, hogy a 70 dolláros szint alá is benézett a kurzus, hanem a piaci várakozás, amely még 50 dollárnál sem látja a „padlót”."
A szemlézett összeállítás a friss Vasárnapi Hírekben olvasható.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!