Cikkünk "Hová fogy Magyarország?" című összeállításunkban megjelent háttérinformáció. Az összeállítást Diószegi-Horváth Nóra, Nagy B. György és Szabó Kata készítette.
Egy felosztó-kirovó nyugdíjrendszer – márpedig a magyar szisztéma éppen ilyen – nem tud összeomlani, ez a jó hír. A rossz hír viszont az, hogy jelentős mértékben elveszthetik értéküket az időskori ellátások. A számítások szerint körülbelül 2040 táján kerül igazi bajba a nyugdíjkassza. Mégpedig azért, mert az 1950-es évek baby boomjának, a Ratkó-korszaknak a gyerekei most mennek nyugdíjba – őket még eltartják fiaik, lányaik, ám a következő generáció már komoly bajban lesz. Ugyanis mostanában majdnem feleannyi gyerek sem születik, mint úgy harmincöt éve. Magyarán: 2040 környékén egy járulékfizetőnek mintegy 1,8 nyugdíjast kellene eltartania.
Egyértelmű, hogy ha markánsan lecsökken a befizetők száma, akkor a jelenlegi nyugdíjszint fenntartásához rendkívül magas járulékokat kellene az államnak besöpörnie. Ennek terhét azonban valószínűleg a hatalom nem veszi magára, illetve a polgárok sem lennének képesek ekkora befizetésre. Következésképpen az időskori ellátást kell csonkolni. Már csak azért is, mert jelenleg a központi költségvetés nem hajlandó befoltozni a nyugdíjkasszán tátongó lyukat, hiszen Orbán Viktor szerint csakis a befolyt járulékokból lehet ezt a járandóságot folyósítani.
Emlékeztetőül: a 2009-es nyugdíjreform után pozitívumokat mutatott a mérleg: 2010-ben 3 milliárd többlettel büszkélkedhetett a nyugdíjkassza, ám 2012-ben már 73 milliárdra rúgott a hiány. Igaz, 2013-ban plusz 26 milliárddal zárt a nyugdíjbiztosítás, de csak úgy volt képes erre, hogy azeinstandolt 3000 milliárd magán-nyugdíjpénztári vagyonból 433 milliárdot pumpált a kabinet a nyugdíjrendszerbe. Varga Mihály pedig épp pár napja nyugtatott meg mindenkit, hogy 15 évig nem kell hozzányúlni a szisztémához.
Csakhogy a szakma szkeptikus: Barát Gábor például úgy saccolja, hogy már három év múlva megreccsenhet a nyugdíjrendszer. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint ezt járulékemeléssel vagy az induló és a már meglévő nyugdíjak csökkentésével lehetne elérni. Simonovits András úgy látja, a rezsiharc eredményeként tavaly 4 százalékkal, idén 2 százalékkal haladta meg az inflációt a nyugdíjemelés. A nyugdíjszakértő szerint már így is 10-20 százalékos „túlígértség” van a rendszerben. Miközben a magyar átlagnyugdíj nem éri el a százezer forintot.
Hogy mennyire sorvad a nyugdíj harminc év múlva, arról csak becslések vannak. Az ökölszabály szerint, aki ma megy nyugdíjba, amennyiben az átlagbért vitte haza (mintegy nettó 145 ezer forint), nyomban veszít 15-20 százalékot, azaz járandósága 116–124 ezer forint körül alakul. 2040-re viszont ez a „veszteség” akár 35-45 százalékra is hízhat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
