Csonkításnál jobban fáj a szorongás

A vizsgált páciensek testéből összesen 76 apró tárgyat távolítottak el, köztük gemkapcsokat, biztosítótűket, ceruzahegyeket és üvegdarabokat” – adta hírül nemrég a Medipress. A valós idejű ultrahanggal és röntgennel átvilágított 600 önkéntesből 11-nél voltak olyan tárgyak a bőrbe ágyazódva, amelyek csak szándékosan kerülhettek oda. A legújabb felmérések szerint a felnőttek 1-4 százaléka okoz rendszeresen fájdalmat magának, a tinédzserek között 23 százalék az öncsonkítók aránya. Vajon nálunk is terjed ez az elképesztő „divat”? Az önmaguk ellen fordulókkal sűrűn találkozó dr. Zacher Gábor toxikológus szerint az előre megfontolt, szándékos önsértés mind gyakoribb a fiataloknál. – Az alkaron ejtett metszésektől a tűk bőr alá szúrásáig, a bőr lekaparásától a bizarr szövegek, nevek, ábrák bevéséséig vagy csikkel, tüzes szöggel beégetéséig minden előfordul. Tudni kell: ezek kivétel nélkül autoagressziós történetek. A gyerekek (többnyire lányokról van szó) önmaguk ellen fordulnak, ám az elfojtott düh ilyen levezetése mögött súlyosabb lelki zavar áll. Szinte nem is telik el úgy ügyelet, hogy ne lenne efféle esetünk, és mi csak a gyógyszer- vagy alkoholmérgezések kapcsán látjuk a sérüléseket, a feltűnő hegeket. Szinte mindannyian azt mondják: nem akartak másnak ártani, ezért fordultak saját maguk ellen. Csak nálunk, a Péterfy Sándor utcai kórház életmentő toxiológiai osztályán évi 400-500 az ilyen esetek száma. A betegek egy része visszatérő. Azt, hogy országosan mennyi öncsonkítás lehet, senki sem tudja. Sokszor ki sem derül, legfeljebb akkor, ha a szülő észreveszi a nyomokat és orvoshoz viszi a gyerekét. Persze régebben is előfordultak öncsonkítások ennél a korosztálynál. Akkor a „meg nem értett gyerek” kifejezéssel illettük a jelenséget. A javítóintézetből is sokan úgy szöktek meg, hogy szándékosan okoztak sérülést önmaguknak, tűt nyomtak a testükbe, s amikor orvoshoz vitték őket, onnan szöktek meg. Az úgynevezett „sátánistákra” is jellemző lehet az öncsonkítás. Láttam olyan esetet, amikor valakin több száz, kis felületet érintő sérülés volt, ennyi már bőven elég ahhoz is, hogy nagy vérveszteséget szenvedjenek. Pár éve még ezen is túltett a szomorúságot, a depressziót, a sötét kilátástalanságba zuhanást sugárzó emo kultúra divatja. A legszélsőségesebb eseteiként japán fiatalok kollektíven követtek el öngyilkosságot!

– Szerepet játszik az öncsonkítás terjedésében a divat is, de nem egyszerűen a módi követéséről van szó – vélekedik a két évtizede Kanadában és Magyarországon is gyógyító Munkácsi Krisztina pszichiáter. – Az önagresszió talaja ugyanis egy, az élet korai szakaszában kialakuló személyiségzavar, a roppant szélsőséges érzelmi kilengésekkel járó borderline szindróma. Ehhez az vezethet, ha a kisgyermek 3 éves koráig nem kapja meg a szüleitől a normális személyiségfejlődéshez szükséges érzelmeket. A torzult személyiség akár már gyermekként olyan nagy lelki fájdalmat él át, amit fizikai fájdalommal ellensúlyozhat. Ennek a formája az önagresszió, az öncsonkítás, de az öngyilkosság is lehet. És az öncsonkítás épp úgy rendszeressé válhat, mint akár az asztmás roham vagy gyomorgörcs egy másik szorongó esetében, ha valami rossz történik vele. A borderline szindróma nem gyógyítható, de pszichoterápiával karban tartható. S egyre gyakoribb. Ha statisztikát nem is láttam erről, a praxisomban 1990 óta megkétszereződött az ilyen személyiségzavarban szenvedők száma. Ebben közrejátszhat a drogok terjedése. Még a függőséget nem okozók is növelik a receptoraink érzékenységét – és ezzel a szorongásra való hajlamot. Ahogyan a válság, a pénzhajszolás, a média mind több megrázó híre és képe, vagy akár depreszszió, az emo divatja is fokozhatja a mindennapi szorongást.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!