Érdektelenségbe fulladt a „davosi dráma”, pedig jól választottak „darabot”, hiszen az európai adósságválság került a tanácskozás fókuszába. Még a főpróba is jól sikerült. Barack Obama amerikai elnök ugyanis a fórum előestéjén egészen elképesztő perspektívát rajzolt a kapitalizmus új irányairól.
És ezt még mindig lehetett fokozni, mert Merkel német kancellár asszony drámai nyitóbeszédben utasította el az európai segélyezés bővítésének lehetőségét, mondván, a válságkezelés terheit cipelő Németországtól már túl sokat követelnek a bajbajutottak. Ugyanakkor sürgette a tervezett költségvetési paktum mielőbbi elfogadását.
Soros György érkezése azonban elrontotta az önelégült hangulatot. A világszerte ismert tőzsdei befektetőre azért érdemes odafigyelni, mert több sikeres spekuláció fűződik a nevéhez, melyben hibás gazdaságpolitikát folytató kormányok és eltúlzott árfolyamokat erőltető jegybankárok álltak a vesztes oldalon. Davosban Soros főként Németország európai válságmenedzselését bírálta, s felhívta a figyelmet a deflációs veszélyre. Bár az infláció ellentéte, vagyis az árcsökkenés látszólag üdvös a gazdaságnak, ám észre kell venni, hogy rövid időn belül a termelés visszaeséséhez, s még a korábbinál is mélyebb válsághoz vezethet. A befektető szerint a valutaunió önromboló pályán halad, s az eddigi válságkezelés csak tovább mélyítette az adósságválságot.
A negatív hangulatot az obligát anti-globalista tüntetők mellett a feltűnő távolmaradások is erősítették. Az még hagyján, hogy Sarkozy francia és Medvegyev orosz elnök a választási kampányra hivatkozva mellőzte a svájci kirándulást. Miként az sem kavart nagyobb hullámokat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kihagyta ezt a ziccert, mert a magyar jelenlét eddig is csak szórványos volt. Megütközést keltett azonban, hogy az európai válságban leginkább érintett országok, mint Görögország, Olaszország és Spanyolország, nem képviseltették magukat a legmagasabb szinten. A nagybani zöldségpiac hangulatát idéző görög válságlicit ráadásul a figyelmet is elvonta Davosról. Nem véletlenül, mert nagyon nagy az alkudozás tétje, ahogy Soros György is utal rá, Görögország idén valószínűleg csődbe megy. A heti görög licit nem másról szólt, mint a magánhitelezők által leírásra kerülő államadósságért cserébe kínált 30 éves lejáratú kötvények hozamáról. A kormány 3,5 százalékban reménykedett, a hitelezők legalább 4 százalékot akartak kicsikarni. A piaci pletykák szerint 3,75-tel tulajdonképpen mindkét fél elégedett lenne. És ami a legfontosabb, a megállapodást követően Athén hozzáférhetne egy újabb, ezúttal már 130 milliárd eurós hitelrészlethez.
A kegyelemdöfést az amerikai Fed kormányzója adta meg a davosi tanácskozásnak. A zérus közeli alapkamat 2014-ig való fenntartása ugyanis azt jelenti, hogy tovább tart a teljes tanácstalanság és eszköztelenség a válságkezelésben, amely még évekig úgy folytatódhat, ahogy immár esztendők óta folyik. Nem véletlen, hogy a piacok a startpisztoly dörrenéseként értelmezték a Fed döntését. Azonnal őrült spekulációk kezdődtek a tartós „kamattalanság” hírére gyengülő dollár ellen. Meglódultak a részvénypiacok, nem csak az euró talált magára, még régiónk devizái, köztük a forint is, izmosodni kezdtek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
