Akik azt hitték, április 8-ával egy időre vége a politikai sárdobálásnak, ismét csalódniuk kellett. A most vasárnapi időközik újabb alkalmat szolgáltatnak a bizarrabbnál bizarrabb vádakhoz: hajléktalantanyák, drogosok paradicsoma, tömeges kilakoltatások – csak hogy néhányat említsünk. A baloldali ellenzék közben egységesen sorakozik fel egy-egy jelölt mögé, amire a választók nagy része alighanem csak annyit mond: „jó reggelt kívánunk!”.
Két időközi választást is rendeznek vasárnap a fővárosban, közülük a nagyobb figyelem a VIII. kerületi polgármesteri székért vívott küzdelemre szegeződik. A poszt azután üresedett meg, hogy Kocsis Máté áprilisban országgyűlési képviselő és Fideszfrakcióvezető lett, márpedig ez összeférhetetlen a polgármesterséggel. Négyen szállnak ringbe, közülük a Magyar Munkáspárt színeiben induló Fehérvári Zsolt és a Jobbikból kilépett, most független Pintér Attila szerény reményekkel várhatja a voksolást, amely minden bizonnyal a Fidesz–KDNP jelöltje, Sára Botond jelenlegi alpolgármester és a függetlenként rajthoz álló, de valamennyi baloldali ellenzéki párt támogatását bíró civil jelölt, Győri Péter között dől majd el.
Hódmezővásárhely 2.0
Akihez akár csak néhány morzsa is eljutott a kampányból, kicsit talán déjà vu érzése lehet: mintha már látta volna ugyanezt februárban, Hódmezővásárhelyen. A napokban Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté tartott sajtótájékoztatót az Orczy tér felújításának apropóján, ahol Kocsis úgy fogalmazott „Sára Botond a garancia arra, hogy a megkezdett kerületi fejlődés ne torpanjon meg”. Nem nehéz visszaidézni, annak idején Lázár János is hol finoman, hol egyértelműen megüzente a vásárhelyi szavazóknak, hogy a város nagy vesztese lesz annak, ha nem a fideszes jelölt nyer. Az emberek többsége akkor nem hallgatott a „szép szóra”, és kérdés, hogy a kormánypártnak ezúttal a Józsefvárosban sikerült-e elültetni azt a gondolatot a fejekben: ha Sára győz, lesz pénz, ha Győri, nem lesz pénz.
Az mindenesetre biztos, hogy mindent megtettek ennek a nem túl bonyolult üzenetnek a célba juttatásához. Az önkormányzati fenntartású, ingyenes helyi lapnak nemrég akadt olyan száma, amelyben 8 oldalon 22-szer szerepelt Sára Botond neve, míg legfőbb riválisáé egyszer sem. Az újságot egyébként márciusban már megbüntette a Nemzeti Választási Bizottság, amikor a kampányban Kocsis Máté neve 20 oldalon 25-ször, a fényképe pedig 10-szer szerepelt, miközben az ellenzéki aspiránsokról egy szó sem esett. Az NVB akkori álláspontja szerint bár Kocsist polgármesterként tüntették fel, mivel akkortájt egyszemélyben országgyűlési képviselőjelölt is volt, mindez lényegében kampányolásnak minősült, ami sértette az esélyegyenlőséget. Úgy fest, a 138 ezer forintos bírságból nem tanultak, hiszen Sára Botond most úgy tűnik fel számtalanszor az oldalakon, hogy közben nemhogy az ellenfeleiről nem tudnak meg semmit az olvasók, de arról sem, hogy rövidesen választás lesz. Mi több, Józsefváros Önkormányzatának honlapját is hosszasan kell böngészni, hogy kiderüljön, nemsokára az urnákhoz kell járulniuk az arra jogosultaknak.
Ha ebből bárki arra következtet, hogy a köz demokratikus szolgálatára szegődött helyi hatalom megpróbálja visszafogni a választási részvételt, lelke rajta. A közszolgáké nemkülönben.
Kettős érzések
Ami az esélyeket illeti, Kocsis Máté április 8-án 40,5 százalékkal végzett első helyen a VIII. kerület nagy részét magába foglaló budapesti 6-os választókörzetben. Teljes ellenzéki összefogás híján a DK-s Ara-Kovács Attila 32 százalékot kapott, míg azok közül a pártok közül, amelyek most beállnak Győri Péter mögé, az LMP jelöltje 5,5, az Együtté 3, a Momentumé pedig 2,5 százalékot vitt el. Bár utóbbi számok természetesen nem adhatók egy az egyben össze, tekintve, hogy az átszavazás már áprilisban is számottevő volt, Győri óvatosan fogalmazva is reménykedhet a sikerben. Kérdés, hogy dönt vasárnap az a bő 10 százaléknyi jobbikos szavazó, akinek a párt anyagi nehézségei miatt ezúttal nem lesz kedvenc jelöltje: az áprilisi „taktikai szavazós” tapasztalatokból kiindulva Győri ebből a körből is bízhat néhány voksban. A VIII. kerület egy része a budapesti 1-es választókörzethez tartozik: az ottani fideszes jelölt (Hollik István) és a kormánypártok listája szintén 40 százalék körül szerepelt áprilisban, vagyis minden abba az irányba mutat, hogy széles körű összefogással sebezhető a Fidesz.
Más kérdés, hogy ha Győri lesz a befutó vasárnap, az ellenzéki szavazók a siker miatt érzett első elégedettség után bizonyára hamar felteszik a kérdést: miért nem lehetett ugyanígy egy ember mögé beállni áprilisban? A parlamenti választások elemzései is azt mutatták, hogy szélesebb együttműködéssel a fővárosban több körzet is nyerhető, a fideszes kétharmad pedig elkerülhető lett volna. A mostani voksolást így sokan a „következő esély”, azaz a 2019-es önkormányzati választások főpróbájának tartják. Jó kérdés persze, hogy Győri Péter győzelme esetén mi lesz addig, hiszen a 17 tagú képviselő-testületben 12 Fidesz–KDNP-s delegált ül. Ha már felidéztük Hódmezővásárhelyt, az ottani eset is megmutatta, hogy a kormánypárti többségű testület olykor igyekszik minden eszközzel megnehezíteni egy, az ellenzék által támogatott független polgármester dolgát.
Hajléktalanok, kilakoltatás
A tét a jelek szerint a Fidesznek is számít, az utóbbi napokban ugyanis egészen elképesztő támadásokat intéztek Győri ellen. Kocsis Máté szerint például a független jelölt „a drogosok számára vonzó programokat hozna a kerületbe”, valamint „hajléktalantanyává változtatná a városrészt”. Amolyan kötelező gyakorlatként a Fidesz-frakcióvezető még hozzátette, Győri „kifejezte az illegális migrációval kapcsolatos szimpátiáját is”. Az érintett természetesen visszautasította a „vádakat”,, megjegyezte például, hogy évtizedeket töltött a közterületi hajléktalanság csökkentésével, és polgármesterként is ezen dolgozna. A Menhely Alapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedő Győri egyúttal kifejtette, a Fidesz a választás után folytatni akarja a kampány idejére felfüggesztett kilakoltatásokat, amelyek mintegy 200 családot érinthetnek a kerületben. Győri szerint a kilakoltatás a legtöbb esetben elkerülhető, és a kerület első embereként nem hiszi, hogy aláírna egyetlen ilyen határozatot is.
A független jelöltet ért támadások egyik abszurd mozzanata volt, mikor Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője korábbi SZDSZ-es múltjával találta meg Győrit. Mint rövid úton kiderült, 1995-ben még Halász is a szabad demokraták támogatásával indult egy időközi voksoláson. A politikus ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, az egykori liberális párt „akkor még számára elfogadható” volt.
Szintén most vasárnap tartanak időközi választást az V. kerületben: a 4-es számú egyéni körzetben ugyancsak összeférhetetlenség (Böröcz László Fidelitas-elnök parlamenti képviselővé avanzsálása) miatt van szükség a voksolásra. A baloldali ellenzék itt is egységesen áll be egy független jelölt, Nagy Béla nyugdíjas pedagógus (képünkön) mögé. Riválisa a Fidesz–KDNP színeiben Balla Valéria Emese lesz, a szavazólapon pedig – többek közt a Jobbik pénzügyi gondjai miatt – kettejükön kívül csak egy, de ismerős név lesz, méghozzá Schmuck Andor. A Belvárosban már áprilisban is megvalósult a teljes baloldali összefogás, és az LMP-s Csárdi Antal csaknem 50 százalékkal be is söpörte a győzelmet. Sokáig egyébként úgy tűnt, hogy a Liberálisok képviseletében Szabadai Viktor lesz itt a közös ellenzéki jelölt, ám a párt májusi „ámokfutása” (Bősz Anett kilépett a Párbeszéd frakciójából, amely így kis híján megszűnt) után ez a terv kútba esett. Szabadai végül nem is áll rajtvonalhoz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
