Külföldre kerülhettek magyar állampolgárok személyes adatai az állami szervek felkészületlensége miatt. Pedig a kormány pont azzal bízott meg egy hazai informatikai céget a fejlesztéssel, mert nem bízik a nyugati szoftvergyártókban.
A tárhely színhelye: Dublin.
A szolgáltató: Microsoft Corporation.
Ez derül ki az ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium hiányzásokat és érdemjegyeket nyilvántartó digitális naplójáról, ha rákeresünk a Scamadviser.com-on. Ez az oldal arra szolgál, hogy a felhasználók kideríthessék: megbízható website-n járnak-e, ki és hova jegyezte be a tárhelyet.
Szó se róla, a világ legnagyobb szoftvergyártó cége, az amerikai Microsoft megbízható szolgáltató, Írország pedig az Európai Unió tagállama, a Radnóti e-naplójáról fellelhető információ akkor is furcsa.
A lapunk által megkeresett informatikusok szerint ez azt jelenti, hogy a diákok, szülők, pedagógusok adatainak egy része külföldre kerülhetett. Hiszen a felhőszolgáltatásnak pont az a lényege, hogy az információk sokat „utaznak”. Még ez sem lenne ördögtől való, hiszen az informatikai cégek gyakran vetnek be terheléselosztásos megoldásokat a gyorsaság érdekében. Csakhogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az elmúlt másfél évben azzal védte a hazai oktatás legjelentősebb digitális fejlesztését, a Neptun-Kréta (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) nevű szoftver bevezetését, hogy biztonságban, itthon szeretné tudni az állampolgárok személyes adatait. Tavaly júliusban a Népszabadság kérdésére az Emmi leszögezte: az e-naplóval minden rendben van, üzembe helyezték a minisztérium egyik háttérintézményének Magyarországon működő szerverén.
Ám a Scamadviser szerint nemcsak a fővárosi gimnázium szerveradatai mutatnak Dublinra. Rákerestünk tucatnyi olyan vidéki iskolára is, amelyek Neptun- Naplót használnak, és ezeknél is Írország tűnik fel a tárhely színhelyeként.
Zavaros beszerzés
A hazai egyetemek által használt adminisztrációs és oktatási rendszer, a Neptun bevezetése a közoktatásba vitatott körülmények közepette zajlott. A minisztérium háttérintézménye, az időközben az Oktatási Hivatalba beolvadt Educatio Kft. 2015. október 17-én kötött szerződést a Neptun birtokosával, az SDA Informatikai Zrt.-vel a szoftver átalakítására, köznevelési intézményekre való rászabására. A megbízás összege bruttó 924 millió forint volt.
A piacon az okozott felháborodást, hogy az állam 2015 júliusában-augusztusában lebonyolított ugyan egy közbeszerzést, de arról egyetlen cég, a Neptun fejlesztője értesült. Ugyanis a kormány nem tette nyilvánossá a tenderfelhívást, pedig a birtokunkban lévő dokumentáció alapján alaposan felmérték a hazai piacot, és pontosan tudták, hogy további 4-5 olyan rendszer is rendelkezésre áll, amit országossá lehetne fejleszteni.
Egy, az Educatióban 2015-ben készült összehasonlító elemzés meg is jegyezte: az egyik szoftver, az @Napló kiválóan működik, és a közbeszerzési lebonyolítása idején még ingyen állt a köznevelési intézmények rendelkezésére. A piaci szereplők szerint éppen ezért célszerű lett volna versenyeztetni a közbeszerzésen, hogy leverjék az árat. Amikor a fű alatt kiírt, de a hvg.hu által 2015 augusztusában nyilvánosságra hozott tender kisebb botrányt kavart, az egyik szoftver, az Aromo fejlesztője fel is ajánlotta díjtalanul a rendszerét.
Az akkori oktatási államtitkár viszont elhárította az ajánlatot. Az állam sajátos érveléssel választotta ki a Neptunt: a különös tendert a közbeszerzési törvényben rejlő kiskapu tette lehetővé.
A felsőoktatásban terjeszkedő SDA ugyanis a kétezres évek elején teljesen ingyen átadta a szoftver licencjogait a magyar államnak, lehetővé téve, hogy a magyar oktatás bármelyik intézményében bevezessék. Ám a 2004-es szerződésben azt is kikötötték, hogy a felhasználó „nem jogosult a Neptunt (…) módosítani, bővíteni vagy átalakítani”. Azaz hiába szerezte meg a kormány a licencjogokat, a továbbfejleszteni csakis az SDA tudja, amiért már jogában áll pénzt kérni. Épp erre hivatkozott az Educatio is: a kiíró szerint ezért nem tudtak senki mást meghívni a tenderre.
A piaci szereplők úgy vélik, ezzel a gombhoz varrták a kabátot.
Az eljárás furcsaságai a Miniszterelnökségnek is feltűntek, a kormányzati közbeszerzéseket felügyelő tárca többször is rákérdezett a körülményekre az Educatiónál.
Ám a birtokunkban lévő levelezés szerint még Lázár János sem kapott mindenre kielégítő választ. Egyébként ezt a módszert nem először vetette be az SDA: korábban szintén a licencjogokra hivatkozva cserélt szoftvert a Kaposvári Egyetem. Az Educatio részben erre hivatkozva nyugtatta meg 2015-ben a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy minden rendben van a beszerzéssel: ugyanis a versenytársak korábban megtámadták az egyetem eljárását, de a bíróság kimondta, hogy az eljárás a licencjogok miatt törvényes volt.
Ki áll a háttérben?
Az SDA egy tehetős vállalkozó, Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik, akiről a Figyelő korábban azt írta, cégei bővelkednek az állami megrendelésekben. A részvénytársaságból időközben kivált eKréta Informatikai Zrt., amelynek Szabó Balázs, az Emmi korábbi miniszteri biztosa lett a vezérigazgatója. (Szabó 2013 végén világította át a tárcavezető felkérésére az iskolákat fenntartó mamutintézményt, a KLIK-et – megállapítva, hogy rosszul és pazarlóan működik.) Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a már 2010 előtti időszakban is jól futottak Fauszt vállalkozásai a Neptun felsőoktatásbeli terjeszkedésének köszönhetően.
Több informatikus egyébként elismerően nyilatkozott Fauszt szaktudásáról és érdekérvényesítő képességéről.
A vállalkozó 2016 elején azzal került be a hírekbe, hogy az SDA és az eKréta mögött álló RC Invest Zrt. egyik részvényese – az egyébként nagyon rossz anyagi körülmények között élő zenész –, Farkas Mihály nyomtalanul eltűnt.
A rendőrség szerint nem zárható ki, hogy a zongorista öngyilkos lett. Fauszt a hvg.hu-nak adott interjújában tavaly tagadta, hogy a zenész a strómanja lett volna, vagy bármit is tudna a hollétéről. Farkas tulajdonjogát időközben törölték a cégbíróságon.
Egy szoftver mind felett
A versenytársak azért is bírálták a 2015-ös közbeszerzést, mert szerintük a Neptun a felsőoktatásra lett kifejlesztve. Márpedig a közoktatási rendszer radikálisan másképp működik, helyesebb lett volna egy olyan szoftvert továbbfejleszteni, amit eleve az általános és középiskolákra szabtak. A Neptun-Krétában ugyanis olyan modulokat kellett kialakítani, amik a felsőoktatásban nincsenek: osztály szerinti nyilvántartás, hiányzásvezetés, érettségi és így tovább.
Viszont a Vasárnapi Híreknek két iskola rendszergazdája is azt mondta, nem világos számukra, milyen szoftvert használnak éppen. Ugyanis ők a Neptun-Naplóba lépnek be, nem a Neptun-Krétába, és ez előbbi szerintük nagymértékben hasonlít egy másik cég, a TwinNet Kft. által még évekkel ezelőtt kifejlesztett @Naplóra. Viszont egy ekreta.hu címen futó ügyfélszolgálattal leveleznek. A Neptun-Napló oldalán pedig az olvasható, hogy a szoftver használata továbbra is díjtalan. Mindez arra utal, hogy a Neptun-Naplónak köze lehet a Neptun-Krétához, hiszen a 2015-ös közbeszerzés lényege pont az volt, hogy az állam egy ingyenes rendszert bocsásson az intézmények rendelkezésére.
Az Emmi júliusban azt állította, az idei tanév kezdetére „a Kréta rendszer elérhető lesz minden KLIK-fenntartású intézmény” számára. Ráadásul a KLIK tavaly év végén zárta le a terméktámogatásról (szakkifejezéssel: supportról) szóló 220 milliós újabb közbeszerzését, amin a licencjogok nem indulhatott, csakis a Neptun fejlesztője. Ennek a tendernek is az volt a célja, hogy ne az intézményeket terhelje a support költsége. Amelyik intézmény mégsem igényli a Neptunt, annak magának kell előteremtenie a szoftverhasználat díját.
Az @Napló újbóli feltűnése nem véletlen: az SDA 2015-ben felvásárolta ezt a szoftvert is. Ezen ismét kiakadtak a piaci szereplők, hangsúlyozva: a 924 milliós, majd a 220 milliós közbeszerzés a Neptun licencjogai miatt lett egyszereplős, nem értik, hogy kerül a képbe az @Napló. Mert ha a @Naplót fejlesztették tovább, akkor a Neptun licencjogaira hivatkozó kormányzati érvelés sántít.
Lapunknak egy, a szoftver fejlesztésében részt vett forrás azt mondta, a N-Kréta és az N-Napló nem azonos, bár párhuzamosan fejlesztették őket. Arról van szó, hogy az intézmények egy jelentős része még csak most fog átállni a régiről az új szoftverre.
Viszont a dublini szerverre magyarázatot adhat az @Napló moduljainak esetleges beemelése: információink szerint korábban a TwinNet használt ír tárhelyet. A Microsoft feltűnése a történetben pedig azért pikáns, mert az Emmi szeptemberben azt közölte az Indexszel, a tárca nem érdeklődik az amerikai óriás magyar nyelvű telepítési segédlettel bíró oktatási csomagja iránt. Az indoklás szerint: „nem támogatott az olyan informatikai megoldások használata, amely magyar állampolgárok személyes adatait is tartalmazza, és nem a kormányzati szerveren fut”. Úgy tudjuk, több iskola azért van „kint” Dublinban, mert az állam nem készült fel az átállásra: nincs idehaza elég szerverkapacitás. A Neptunt ismerő forrás azt állította, most már csak olyan iskolák tárhelye van Írországban, amelyeket nem Klikfenntartásúak, vagy mostanság kerültek állami fenntartásba.
Megkerestük a humántárcát, mi a véleménye az írországi szerverekről, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Amint megkapjuk, természetesen közöljük az Emmi álláspontját.
Kátyús út vezet a digitális korba
Azt senki sem vitatja, hogy a magyar közoktatásnak át kell lépnie a 21. századba, valóban nem kéne papíralapon vezetni már a hiányzásokat, jegyeket. Az e-napló nemcsak a tanárok, hanem a szülők dolgát is megkönnyíti: pár kattintással be tudják fizetni a gyerek menzapénzét, értesítést kaphatnak a telefonjukra a jegyekről. Ráadásul az államnak is szüksége van egy egységes adminisztrációs rendszerre. Jóval a PISA-jelentések megérkezése előtt láthatja, melyik régióban milyen erőforrásokra van szüksége a hazai oktatásnak. Korábban az iskolák több szoftver közül is választhattak, a második Orbán-kormány viszont pazarlónak ítélte és megszüntette az évenként 2,6 milliárdot felemésztő informatikai támogatást, arra ösztönözve az intézményeket, hogy a központilag támogatott rendszert használják. Ehhez 2013-ban 543 millióért megvették a Magiszter nevű programot, amiről kiderült, rosszul működik, elvesztek benne az adatok. Ekkor a tárca elhatározta, hogy a piacon lévő összes oktatási szoftvert megveszi, ám a terv fennakadt a Közbeszerzési Döntőbizottságon. Végül a Neptun továbbfejlesztése mellett döntöttek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!