Sanghaj után – ahol már bevezették egy ideje, igaz, kísérleti jelleggel – Peking városának mind a 22 millió lakosa is bekerült a kínai társadalmi kreditrendszerbe. Két éven belül pedig a Kínai Népköztársaság minden állampolgára tagja lesz ennek. És akkor elszabadul a digitális pokol a Középső Birodalomban.
A társadalmi kreditrendszer lényegében azt jelenti, hogy egy hatalmas központi adatbankba kerül a tagjairól minden, azaz valóban minden információ, ennek a mesterséges intelligenciája dönt érdemeikről és vétkeikről, ez jutalmaz és büntet. Méghozzá a mindennapi élet szintjéig lemenően!
Álmukban sem hibázhatnak
A sanghaji tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszerben vannak jutalmak, például kölcsönök, kedvezmények, a schengeni vízum gyorsított megadása (erről az uniót nem nagyon kérdezték meg), és bizony vannak büntetések is. Az első rögtön az, hogy az ügyfél nem vásárolhat business class repülőjegyet, ha nem javul a magatartása, akkor később már semmiféle repülőjegyet, aztán már vasúti jegyet sem. Utána kizárják őt és családtagjait a magániskolákból és az egyetemekről, megtiltják, hogy magas presztízsű (magyarul: jól fizetett) munkahelyen alkalmazzák, lassítják az internetkapcsolatát, kizárják a hotelekből, aztán már az éttermekben sem szolgálhatják ki, végül pedig felkerül a „rossz állampolgárok” nyilvános listájára. Rossz pontokat anyagi megbízhatatlansággal, bohém magatartással vagy ellenzékiséggel lehet szerezni.
Kína lakóinak nem lesz egy perc nyugalma sem, álmukban is vigyázniuk kell majd, hogy ne hibázzanak – de még az utcákon is, mert a rendszer elemzi a térfigyelő kamerák felvételeit, arcfelismerésre is képes, és ha valaki mondjuk közlekedési kihágást követ el, a fényképe megjelenik a környék óriáskijelzőin, mint egy szégyenfalon. Bár ez még nem működik tökéletesen… mert lám, mi történt Dong Mingzhuval Ningpóban!
Szégyenfal
Dong Mingzhu egy klímaberendezéseket gyártó nagyvállalat elnöke és menedzsere. A menedzsert a Forbes magazin tavaly a száz vezető kínai üzletasszony között az első helyre sorolta. A ningpói szégyenfalra – állítólag tilosban ment át az úton – úgy került fel, hogy a zebrán egy olyan busz haladt át, amelynek az oldalán egy reklámban az ő fotója szerepelt, és ezt a fotót ismerte fel a „zseniális” technika. A rendőrség bocsánatot kért, hiába, elvtársak, vannak még hibák – és tovább fejlesztik a rendszert, mely, mint láthatjuk, távolról sem tökéletes.
És Kína nagy. Hatalmas, nagyobb, mint Európa, bőven akadnak benne egész vidékek, ahol rossz az internetellátottság. Ott hogy fog működni a kreditrendszer? Működni fog.
Adatok a konyhakésen
Megoldják, ahogy Hszincsiang-Ujgur tartományban tették. A régióban mára minden autó GPS-jeladóval van felszerelve, az összes ujgur állampolgár DNS-mintáját begyűjtötte az állam, nincs mobiltelefon kormányzati kémprogram nélkül, az interneten a nem kormány által felügyelt kommunikációs csatornák elérhetetlenek, sőt, ha egy ujgur állampolgár vásárol egy konyhakést, személyes adatai a kés pengéjén lévő QR-kódba kerülnek. Akikkel pedig a hatalom szerint baj van, azok államilag kötelezően előírt „továbbképzésre” kell menjenek, ami egy átnevelő- és egy munkatábor elegyében történik. Pillanatnyilag egymillió ujgur él munkatáborokba zárva. Ha pedig az állam akarja, még egy konyhakés is nyomon követhető.
Külön abszurditás, hogy az állampolgári pontrendszernek fény derült egy érdekes tulajdonságára. Azt már láttuk, hogy az ellenzékiekkel való kapcsolattartást, a kormányellenes kijelentéseket bünteti, ez világos. Az is, hogy a kormánypárti megnyilvánulásokat meg jutalmazza. De jutalmaz másért is: azért, ha egyszerűen csak pozitív dolgokat oszt meg a polgár! Ez, ugyebár, javítja a közhangulatot. Persze a valósághoz semmi köze, de ki ismerheti majd meg a valóságot egy ilyen rendszerben a kormányon kívül?
Ráadásul a rendszer – ahogy az említett példa is mutatja – távolról sem biztos, hogy hibátlanul tud működni. Nyílt titok, hogy mivel a térfigyelő kamerákkal és a bankrend szerrel is össze van kötve, olyan mennyiségű információt kell feldolgozzon, amire csakis mesterséges intelligencia képes, ez már Big Data. Márpedig annak bizony vannak korlátai: a tudomány mai állása szerint korántsem bővíthetőek határtalanul az MI-k, sőt már kezdjük látni a képességeik maximumát. Ez persze megoldható lenne több, koordinált, egymással közreműködő MI-vel is (kérdés, mennyire), de ennél a borzalmas, mindent tudó, mindent látó digitális diktatúránál már tényleg csak egy ijesztőbbet lehet elképzelni. Azt, ha az ráadásul rosszul működik. És erre minden esély megvan.
FOTÓ: WANG ZHENGWEI, AFP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
