Egyre durvábban folyik bele az állam a tudományos életbe: nem csak az MTA kutatásfinanszírozását venné a kezébe, de egyes intézeteket meg is szüntetne, a tisztogatást a sokszor kormánykritikus hangot megütő Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközponttal kezdenék.
Megszakította az intézeteinek önállóságáról és finanszírozásáról szóló tárgyalásokat a Magyar Tudományos Akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, miután kiderült: a kormány megszüntetné az MTA Közgazdaság-tudományi Kutató Intézetét. Az Akadémia kedden adott ki közleményt, amelyben azt írták, az „elnökség az MTA kutatóintézet-hálózatának megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását elfogadhatatlannak tartja”.
Az MTA tartotta magát a Palkovics László (képünkön) által vezetett minisztériummal való egyeztetések során lefektetett elvekhez, és augusztus 23-án levélben foglalta össze a javaslatait, a többi között egy Kutatóhálózati Tudományos Tanács felállítását kezdeményezték. Erre a dokumentumra a minisztertől szeptember 10-ig nem érkezett válasz, ezért is érhette hideg zuhanyként Lovász László elnököt, amikor ezen a napon egy szóbeli egyeztetésen Palkovics egy korábban nem ismert munkaanyagot „tolt az orra alá”. Eszerint az MTA kutatóintézet-hálózatából egyes kutatócsoportok vagy akár teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének, és lennének olyanok is, amelyek megszűnnek. A megmaradók pedig „konszolidáción és profiltisztításon” esnének át villámgyorsan – Palkovics elképzelései szerint decemberig le is zárulna ez a folyamat. Az MTA elnöksége a részletek ismeretében úgy döntött: az intézethálózat feldarabolását nem tekinti tárgyalási alapnak.
Az, hogy az első „áldozat” a Közgazdaság-tudományi Kutató Intézet lenne, az intézet főigazgatójának, Fazekas Sándornak a leveléből derült ki, amelyet a kollégáinak küldött ki. Palkovics állítólag a tárgyalásról távozóban közölte, azért ezzel az intézettel kezdené a tisztogatást, mert nem elégedett az eredményességgel. „Én ezt a kijelentést abszurdnak tartom és az abban foglalt minősítést a leghatározottabban visszautasítom. Ebben a helyzetben az Akadémia vezetésével és az elnökséggel együtt mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a Közgazdaságtudományi Kutató Intézet a többi intézettel együtt továbbra is folytathassa eddigi kimagasló munkáját” – áll a főigazgató levelében.
A 28 akadémikus által, a legégetőbb társadalmi kérdések megvitatása érdekében 2016 őszén alapított Stádium 28 Kör úgy foglalt állást: „A tudományban elfogadhatatlan az erőből való, diktátumszerű intézkedés. A kutatóhelyek értékelése nem a miniszter feladata, hanem a nemzetközi normáknak megfelelően összeállított, tudósok alkotta bizottságoké, amelyek körültekintő felmérés alapján, az érintettek meghallgatásával alakítják ki véleményüket.” Jó esély van rá, hogy Palkovics Lászlót valóban nem tudományos, sokkal inkább politikai indokok vezérlik, a Közgazdaságtudományi Kutató Intézet kutatói ugyanis nem voltak restek szakmai alapon bírálni a kormány intézkedéseit. Sokszor keményen fogalmaztak például az iskolai szegregáció, a szakképzés lebutítása, a gimnáziumi képzés visszaszorításának és az oktatás központosításának ügyében is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
