A múlt hónapban jelent meg az egyik biztosítótársaság alapítványa által publikált felmérés, amely a magyarok egészségi állapotát vizsgálva arra jutott, hogy minden ötödik magyar szed nyugtatót és minden tizedik antidepresszánsokkal él.
Az érintettekkel és szakemberekkel beszélgetve kiderül, hogy Magyarországon a szerhasználattal kapcsolatos tradíciók miatt az európai átlagnál jóval magasabb arányban és egyre fiatalabbak fogyasztanak ilyen-olyan orvosi kedélyjavító szereket rendelvényre vagy anélkül, miközben minimális azok száma, akik a gyógyszerszedés mellett pszichoterápiára járnak. Sok esetben az ellátási gyakorlat és a rendszer hiányosságai állnak a háttérben. Hazánkban, ebben a depressziósok arányát vizsgáló nemzetközi listákon rendre az elsők között végző országban mindösszesen 800 pszichiáter dolgozik. Nem csoda hát, hogy egy túlterhelt szakorvos, aki óránként akár 5-6 beteget is ellát, nem tudja követni páciense sorsát, figyelni arra, hogy ha jobban van, ne hagyja abba hirtelen a gyógyszerszedést. Ingyenes pszichoterápiás lehetőség pedig lényegében nincs a felnőttek esetében, csak kórházi kezelés keretében, tehát nagyon rossz állapotba kell kerülni ahhoz, hogy valaki érdemi segítséget kapjon – mutat rá dr. Tóth Ildikó háziorvos az ellátórendszer hibáira.
És a magyarok kapkodják a „dilibogyókat” rendesen, melyeknek elfogadottsága viszonylag magas hazánkban. Paksi Borbála, a Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjának vezetője a kutatási eredményekre hivatkozva azt mondja, hogy az emberek kevésbé tartják veszélyesnek, illetve helytelennek a legálisan elérhető kedélyjavítókkal való próbálkozásokat és azok alkalmi használatát, még akkor is, ha az nem orvosi rendelvényre történik, mint az egyéb drogoké.
A visszaélésszerű nyugtató/altató fogyasztás aktuálisan – egy 2013-ban készült felmérés szerint – a lakosság 3,4 százalékát jellemzi, ekkora azok aránya, akik a felmérést megelőző hónapban orvosi rendelvény nélkül használtak nyugtatót vagy altatók, ami közel a fele a kedélyjavító gyógyszereket valamilyen módon (rendelvényre vagy anélkül) használóknak (ezek közé tartoznak a nagymama altatóját használók, a szomszédtól nyugtatót kérők, ismerős ismerősével gyógyszert felíratók is, és nem csak azok, akik dílerektől szereznek be erős nyugtatókat).
Ezeknél a számoknál van egy sokkal aggasztóbb adat – hívja fel a figyelmet Paksi Borbála: míg a fent említett alapítványi kutatás azt mondja, hogy a mostani 50–57-esek 47 éves korukban nyúltak először ezekhez a szerekhez és a fiatalok 30 évesen kezdik a használatot, egy másik, nemzetközileg elismert, 36 országra kiterjedő felmérés, az „Európai Iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztásról” arra mutat rá, hogy a magyarországi 16 évesek körében az európai átlagot meghaladó mértékű a nyugtatók/altatók visszaélésszerű használata, s különösen is a lányok körében jellemző: minden nyolcadik használt már életében orvosi rendelvény nélkül altatót vagy nyugtatót. Ezzel az európai országok sorában már a 8-9. helyen állunk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
