A Fidesz oktatáspolitikájának egyik legnagyobb vesztese a szakképzés és az abban tanuló gyerekek, annak ellenére, hogy maga Orbán Viktor, és egyik legbefolyásosabb tanácsadójának tartott Parragh László magyar kereskedelmi és iparkamarai elnök évek óta azt hangsúlyozza: egy szakma többet érhet, mint az érettségi vagy akár egy diploma.
A területnek most ismét új gazdája lesz: a szakképzés és a felnőttképzés az új, Innovációs és Technológiai Minisztérium alá kerül, amit a leköszönő oktatási államtitkár, Palkovics László vezet.
A szakképzést már 2015-ben leválasztották a közoktatás többi részéről, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá helyezték, szakképzési központokat hoztak létre, a szakmunkásképzőket szakközépiskolákká, a korábbi szakközépiskolákat pedig szakgimnáziummá nevezték át. A területet jól ismerő szakemberek egyelőre bizonytalanok, hogy vajon az újabb váltás jót jelent-e, és innentől a szakképzést kiemelt prioritásként kezelik majd, vagy éppen ellenkezőleg történik.
Radó Péter oktatáskutató szerint valószínűleg egyik sem igaz, mert az, hogy melyik oktatási ágazat melyik minisztérium alá tartozik, semmit nem mond arról, hogy mit akarnak kezdeni az adott területtel. „Gyakorlatilag csak személyes politikai alkuk kérdése, hogy melyik feladat kihez kerül. A szakképzés Innovációs Minisztérium alá kerülése önmagában csak annyit jelent, hogy az ezt vezető Palkovics László elég erős volt ahhoz, hogy maga alá vonja ezeket. De az is előfordulhat, hogy azért került hozzá, mert más minisztérium nem vállalta volna ezt a problémás területet. Nincs egységes oktatáspolitika, és a döntések mögött sincsen semmiféle stratégiai megfontolás” – értékeli a helyzetet, és hozzáteszi: Palkovics államtitkárként sem hozott változást az oktatáspolitikában, szerepe inkább válságmenedzserként mutatkozott meg. Először lehűtötte a forrongó felsőoktatási ágazatot, majd ugyanezt sikerrel megtette a közoktatásban is.
Mind a két területen ugyanazokkal a dolgokkal operált: kifárasztással, a lényeget nem érintő alibi változtatásokkal és látszategyeztetésekkel, amelyekbe csak a kormány »barátait« vonták be. Szakmai érdemeket én nem látok, semmi nem lett jobb az államtitkársága alatt. Azt ugyanakkor el tudom képzelni, hogy a Parragh László által meztelen őszinteséggel képviselt újprimitivizmus helyébe lép valamiféle modernizációs retorika, de én úgy látom, hogy a kormányt nem érdekli ez a terület” – teszi hozzá az oktatáskutató, aki szerint Palkovics miniszteri meghallgatására készített prezentációja érdekes kettősséget mutat. Egyrészt tartalmaz sok olyan nemzetközi összehasonlító kutatási eredményt, amelyek arra reagálnak, ami a világban valóban történik. De mindez egy olyan cselekvési stratégiával párosul, ami köszönő viszonyban sincs a globális trendekkel, és nem tartalmaz konkrétumokat.
Valamivel optimistább Naderi Zsuzsanna, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szakképzési tagozatának vezetője. „A Nemzetgazdasági Minisztériumban a szakképzés nem volt kiemelt terület, nem kapott elég nagy figyelmet. Úgy látom, az új Innovációs Minisztériumban maga a miniszter fel- ügyelete alá tartozik a terület, ami azt is jelentheti, hogy fontosnak tartják a szakképzést, és változtatni akarnak az irányon. De hogy pontosan hogyan, azt mindenki izgatottan várja. Sok gazdasági szereplővel találkoztam az elmúlt időszakban, és ők nagyon türelmetlenek, szeretnék, hogy valami változzon, mert szenvednek a képzett munkaerő hiányától” – mondja Naderi Zsuzsanna, aki azt is pozitív fejleményként értékeli, hogy az utóbbi hónapokban megjelentek pályázatok, amelyek segítségével ágazati szereplők hozhatnak létre gyakorlati képzési centrumokat. „Ebből én azt olvasom ki, hogy a gazdaság szereplőinek közvetlenül is nagyobb szerepet szánnak a szakképzés befolyásolásában, de azt még nem tudni, hogy ez együtt jár-e majd az iparkamara befolyásának megváltozásával” – teszi hozzá.
Akár a pozitív változás szeleként is értékelhető lenne, hogy a közelmúltban rendezett, a szakképzés elmúlt 25 évéről – a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tanárképző Központja által – szervezett konferencián Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár (egykori KLIK-elnök) a 168 Óra tudósítása szerint éles kritikát fogalmazott meg a kormány oktatáspolitikájával kapcsolatban. Szerinte a legnagyobb kihívás a technológiai fejlődés, éppen ezért olyan szakembereket kell képezni, akik megfelelnek az automatizáció és a digitalizáció miatt átalakult elvárá- soknak. Emellett nyíltan beszélt a szakképzési rendszer hiányosságairól – az intézményeket elavultnak nevezte, a tanműhelyek megszűnésén is sajnálkozott. Pedig éppen az Orbánkormány volt, amely az iparkamarán keresztül a cégekhez delegálta a gyakorlati képzést, így a 2010 előtt 10 milliárd forintnyi EU-s pénzből kistafírozott tanműhelyek kiürültek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
