Pár óra alatt életét vesztette egy kisbaba agyhártyagyulladásban Hevesen. Mintha egyre gyakoribbak lennének a hasonló tragédiák, a kormányzat viszont továbbra sem teszi ingyenessé a meningococcus B elleni vakcinát, mondván: nem szeretnének sem a szülőkben, sem az ellátókban „hamis biztonságérzetet” kelteni. Sok szülő vágyna a drága oltással megszerezhető bármilyen biztonságérzetre, Kádár Ferenc gyermekorvost kérdeztük arról, érdemes-e ennyi pénzt áldozniuk érte.
Mindkét kórokozótípus, azaz vírus és baktérium is okozhat agyhártyagyulladást. A legsúlyosabb fertőzések egyikéért a meningococcus baktérium a felelős, ami sok esetben a torok nyálkahártyában is megtalálható. Bajt akkor okoz, ha valahogy áttöri a nyálkahártya védőrétegét, és bekerül a véráramba. Ez rendkívül ritkán fordul elő, például olyankor, ha a kicsit gyengült immunrendszer egy agresszív baktériummal találkozik. Ekkor – nagy eséllyel – nagyon súlyos és gyors lefolyású agyhártyagyulladás vagy vérmérgezés alakul ki. Az utóbbi a durvább: nagy százaléka halállal végződik, sok esetben pedig csak végtagcsonkolással lehet túlélni.
Azonban életveszélyes lehet az agyhártyagyulladás is, de Kádár Ferenc gyerekorvos leszögezi: nincs mostanában több ilyen jellegű megbetegedés most, mint 5 vagy 10 éve, csupán a média hírverése miatt tűnhet úgy. Évente a teljes magyar lakosság körében 50-70 olyan agyhártyagyulladás vagy szepszis fordul elő, amit meningococcus okoz, leggyakrabban csecsemőknél és a serdülőkorosztályban.
Előbbieknél azért, mert még kialakulatlan a védelmi rendszerük, utóbbiak pedig szoros testi közelségben, zárt térben könnyen „adják-veszik” ezeket a kórokozókat. Nagyjából 15 fajta meningococcus baktérium van, öt főbb csoportja: A, B, C, W, Y, ezen típusokkal szemben van Magyarországon is védőoltás. A B típusú baktérium okozza a legtöbb megbetegedést Európában és itthon is, utána a C a leggyakoribb, de mindegyik hasonlóan súlyos problémát okozhat és a tüneteik is megegyeznek.
A C típus elleni védőoltás 300 forintba kerül kétéves korig, utána viszont már 6-7 ezerbe. Ugyan még nem kötelező, de várhatóan nemsokára az lesz, ám ma már a legtöbb csecsemő megkapja. Érdemes 3 hónapos korban beadatni az elsőt, majd két hónap múlva és egy éven belül még egyet. Később kezdve az oltási séma korosztályonként változik.
A szakértők szerint öt-hat évenként emlékeztető oltást is be kell adatni.
A B típusú olyan rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik, ami miatt nagyon nehéz volt a vakcinát előállítani, ezért igen drága: egy adag 27-29 ezer forintba kerül és ha csecsemőkorban, 2 hónapos kor körül kezdjük – ahogy a szakemberek javasolják –, akkor összesen négy kell. Féléves és kétéves kor között kezdve az oltási sorozatot, csak három oltásra van szükség, kétéves kor fölött pedig csupán kettőre (két hónap különbséggel egy-egy). Európa-szerte csak Nagy-Britanniában térítésmentes a vakcina, ott része a nemzeti oltási rendszernek.
Az oltóanyag minden országban ilyen drága, ezért mindenhol kevés a beoltottak száma, ami nagy problémát jelent. „Egészséggazdasági szempontból lehet érthető, ha egy rendkívül ritka betegség elleni vakcinát nem tesznek minden gyermek számára térítésmentessé, de természetes, hogy a szülőket más szempontok vezérlik: többségük beadatná, ha lenne rá pénze” – magyarázza Kádár doktor.
Hiány a B elleni vakcina esetében alakulhat ki, mert azt eleve időigényesebb előállítani, így amikor a médiában megjelenő tragikus végű betegségek hatására megnő az igény iránta, a gyártó csak lassabban tudja a fokozott keresletet kielégíteni. Van kombinált védőoltás, ami az A, C, W, Y típusok ellen véd, ez 14-15 ezer forintba kerül.
A vakcinológusok és a gyermekinfektológusok azt ajánlják: 2,5 hónapos korban érdemes a B elleni, majd 3 és 5 hónapos korban a C elleni oltási sorozatot elkezdeni, utána iskoláskorban a kombináltat beadatni.
Vírus is tud agyhártyagyulladást okozni, például a kullancs által terjesztett vírus, de ez nem annyira súlyos, mint a baktérium okozta megbetegedések.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!