Gyomorgörcs, izzadó tenyér, felgyorsult anyagcsere, szédülés. Vagy éppen nyakkörnyéki izomfájdalom, alvászavar, szapora légzés, erős szívdobogás, állandó félelem és aggódás. Mindezek a folyamatos feszültség és a tartós idegesség, azaz a stressz jelei. Míg néhány évtizede a természeti katasztrófák, a háborúk és a súlyos balesetek váltottak ki az emberekből stresszreakciókat, ma már a mindennapi élet megpróbáltatásai gyűrnek le minket. Miért hagyjuk, hogy napjaink kellemetlen velejárója legyen a stressz, milyen következményei lehetnek, és hogy számolhatunk le vele?
Sokaknál egy átlagos reggeli buszozás is pánikrohamszerű tüneteket idéz elő, másoknak fát lehet hasogatni a hátukon egy főnöki „fejmosás” vagy egy tragédia esetén is. A váratlan események a legtöbb emberből „ideges” tüneteket váltanak ki, de a stressztűrő képesség egyéntől függ, ugyanakkor a félelem, az aggodalom, a veszélyérzet az emberiséggel egyidős.
Már az ősember is tele volt feszültséggel: mikor üti le társa egy bunkóssal, talál-e élelmet, meg tudja-e védeni magát a vadállatoktól. Ám a stressz lehet pozitív, azaz izgalomkeltő, serkentő is. A distressz a negatív, amikor azt érezzük, hogy nem tudjuk befolyásolni az adott konfliktust, ekkor kialakul a kontrollvesztés érzése, amely stressztüneteket okoz. A krónikus stressz pedig betegségekkel jár: depresszió, pánikroham, nagyban növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák kialakulásának kockázatát és tipikus „stresszbetegség” az irritábilis bél szindróma is. Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus szerint az elmúlt 8-10 évben több a stresszbeteg, ami a szociális, társadalmi, gazdasági bizonytalansággal magyarázható.
„A testi, lelki, egzisztenciális biztonságban élők kevesebbet szoronganak, a nők számára a sokféle szerepnek való megfelelés, a férfiaknak pedig a munkanélküliség a legnagyobb stresszfaktor.” A magánéleti bajokon, a betegségeken, az anyagi gondokon kívül a többségnek a munkahelyi stressz okozza a legnagyobb problémát. Egy két évvel ezelőtti kutatás szerint a magyar munkavállalók stresszszintje duplája a dánokénak. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi Stressz és Stresszkezelés Kutatócsoportja által végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a munkakörrel járó érzelmi megterhelés leginkább az oktatásban és az egészségügyi, szociális ellátásban dolgozókat érinti. A munkahelyi stressz mértéke pedig a vendéglátás, a turizmus és a kereskedelem területén a legnagyobb, illetve a gépjárműjavításban. A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forint.
Szex, tányércsapkodás,
gyökérirtás
A szorongás alaptulajdonság, de meg lehet tanulni bánni vele. Hogy ki hogyan kezeli, leginkább a korai tanulási mintáktól függ, de az idegrendszeri működés is befolyásolja. A sport és a szex alapvető stresszoldó tevékenységek, hiszen endorfint termelnek. A bokszon, az úszáson, a futáson és a jógán kívül egyeseknek az a hatásos, ha üvöltenek pár percig. Nem véletlen, hogy van, akinek pillanatnyi enyhülést az hoz, ha tányérokat vág a földhöz, ez ugyanis kisülést okoz az agyban, amitől megnyugszunk. Erre építenek a világszerte működő dühöngőszobák is.
A lengyelországi Łódźban lévő komplexumban egy teljes háztartás is szétverhető baseballütővel vagy kalapáccsal. Nálunk a Blaha Lujza téren alakítottak ki először egy zárt szobát, ahol számítógépeket, monitorokat, tányérokat és plüssállatokat lehetett szétzúzni, illetve festékbombákat lehetett a falhoz vágni.
Egerben Zúzda néven működött dühöngő: adtak baseballütőket, vascsövet, védőmellényt, maszkot és kesztyűt.
A békésebb stresszoldás a ’70-es években terjedt el Magyarországon, a relaxációs módszerek és a hipnoterápiák az ellazult izmokra és az egyenletes légzésre fókuszáltak, ezzel értek el nyugalmi állapotot, eltávolodva a problémától. A ’80-as, ’90-es években a megküzdéses módszerek lettek divatosak: vegyük fel a harcot, ne vonjuk ki magunkat a stresszhelyzetből.
Ehhez először fel kell ismerni, hogy mi okozza a szorongást, majd tudatosan máshogy viselkedni, és „elébe menni”, leküzdeni az akadályt. Ez az alapja a neurolingvisztikai terápiáknak is. Ilyen például a Wingwave-módszer, amit lelki görcsoldónak, lelki gyorssegélynek nevez Mélykuti Ilona stresszterapeuta.
A hazánkban viszonylag új stresszoldó módszer ISO minősítéssel rendelkezik. Lényege az, hogy minden stressz gyökere a múltból ered: vagy elődeinktől származik, vagy saját múltbeli tapasztalatainkból.
Első lépés a belénk ivódott első élmény megkeresése és az ehhez kapcsolódó testérzés megállapítása. Például görcs a gyomorban, földbe gyökerezett láb stb. A módszer a konkrét probléma megoldására fókuszál, nem pedig az okokat elemzi. „Egy speciális teszt alkalmazásával megkeressük a stressz múltbeli gyökerét, majd a kliensek leírják az érzett testi tüneteket, végül pedig feloldjuk úgy, hogy az alvás közben tapasztalható REM-fázist ébrenlétben idézzük elő, ami segít a feldolgozatlan élményeket, szorongásokat oldani. Így egyensúly keletkezik az agy különböző részei között, ezért is hívják bilaterális agyfélteke stimulációnak” – magyarázza a stresszterapeuta.
Az aktív REM-fázist vietnami veteránok traumáinak feldolgozásakor is használták. A wingwave coaching módszerét, amelyet egy hamburgi kutatópáros alkotott meg, világszerte gyakorolják. Magyarországon nagyjából száz coach végezhet ilyen stresszoldást. Bármelyik módszert is választjuk, nem árt tudni, hogy a gyorsan vágyott javulás csak a megfelelően képzett szakemberekkel lehetséges.
Az első hazai stresszkutató Selye János volt, az osztrák-magyar származású, kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus már az 1900-as évek elején úgy vélte, a stressz az élet savaborsa, a létezéshez, az életben maradáshoz nélkülözhetetlen hajtóerő, ami akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben. Az élő szervezet válaszreakciója bármilyen megterhelésre, ami lehet aktív válasz, azaz küzdelem vagy passzív válasz, ami menekülésben, eltűrésben mutatkozik meg. Kopp Mária a közelmúlt legmeghatározóbb stresszkutatója volt, évtizedekkel ezelőtt leszögezte: a stresszre való hajlamot elősegíti a kora gyermekkori szeparáció az anyától. A korai szülővesztés, a negatív családi légkör, a gyermekkori bántalmazás fokozza a „tanult tehetetlenséget”, s az illető a későbbi stresszhelyzetekre is ilyen választ fog adni.
10 évvel idősebbnek „látszanak” a folyamatos és nagy stressznek kitett nők sejtjei
A Psychology Today szakértője, Erica Reischer kognitív- és viselkedésterapeuta 5 lépést ajánl a stressz leküzdéséhez:
1. VEDD ÉSZRE! – Azaz próbáljunk kívülállóként, eltávolodva nézni a problémáinkra.
2. FOGALMAZD MEG! – Ha kimondjuk, az már fél siker.
3. ÍRD ÁT! – Próbáljunk a pozitív hatásokra fókuszálni.
4. LÉLEGEZZ MÉLYEKET! – Lassan és orron keresztül vegyünk levegőt, tartsuk bent 5 másodpercig, majd a szájon át fújjuk ki. A legjobb, ha mindezt hasi légzéssel tesszük.
5. VÁLTOZTASS TESTHELYZETET! – Az erőt sugárzó tartás növeli az önbizalmat. Húzzuk ki magunkat, állunkat emeljük fel és mosolyogjunk. A „tettetett” mosolygás is segíthet, mert az agy azt is úgy fordítja le, mintha igazi lenne, és jobb lesz a közérzetünk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!