Jövő héten nevezi meg hivatalosan az amerikai Time magazin a hagyományos Év embere választás győztesét. Ha lenne ennek a kitüntető címnek hazai változata, az szerintünk az elmúlt napok után A Dühös Diáknak járna.
Azoknak a középiskolásoknak és egyetemistáknak, akik tegnap sem hagyták abba a tiltakozást a kormány felsőoktatási tervei ellen. Hangjukat végre a miniszterelnök is meghallotta, de hogy meg is értette-e, az még kétséges. Orbán Viktor mindenesetre tegnap váratlanul ismeretlen fiatalokkal találkozott a terrorelhárítók által körülvett egyik drágább budapesti szórakozóhelyen, majd Facebook-oldalára posztolt videón beszélt a felsőoktatási terveiről. Ezzel sikerült tovább fokoznia a keretszámok körüli káoszt.
„Azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében – […] és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül, továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak” – szól a videoüzenet. Hozzáteszi még, hogy Balog Zoltán szakminiszter a szerdai kormányülésre ezeknek a kritériumoknak megfelelő előterjesztést fog készíteni. Erről fura mód levélben tájékoztatta a minisztert, ám abban már szó sincs a 240-es ponthatárról, csak „az egyetemi felvételhez szükséges minőségről”. A levélből is kitűnik, akármilyen is lesz az új rendszer, az a röghöz kötésen alapul. Most tehát három nap alatt alakítják át a felsőoktatás egészét. Átgondolt koncepciókról ezúttal sincs szó, a miniszterelnök kijelentései is nehezen értelmezhetők. Mivel a jelenlegi 500 pontos rendszerben a 240 pont a minimális bekerülési határ, vagyis minden diák felette van. Valószínűtlen, hogy az állam minden olyan hallgató tanulmányait kifizetné, aki hajlandó aláírni a röghöz kötő hallgatói szerződést, így ugyanis minden eddiginél több pénzt kellene a felsőoktatásba tenni. A kormány viszont két év alatt 40 százalékkal csökkentette a felsőoktatásra szánt forrásokat. Ha arra gondol a miniszterelnök, hogy előre meghatározott ponthatár felett tanulhat minden diák ingyenesen, akkor tervezhetetlenné válik a jövő. Radó Péter oktatási szakértő szerint az egész csupán egy kommunikációs trükk. A miniszterelnök az intézményekre akarja tolni a döntés felelősségét, hogy hány ingyenesen tanuló diákot tudnak felvenni. Amennyiben folytatódnak a forráskivonások, nyilván keveset. A keretszámok eltörlése az Oktatói Hálózat szerint sem oldja meg a problémákat. Vagyis ott vagyunk, ahonnan a tiltakozások elindultak.
„A Hallgatói Hálózat nem azért tiltakozott a keretszámok drasztikus csökkentése ellen, hogy pár héttel a jelentkezési határidő előtt Orbán azt egy még kiszámíthatatlanabb rendszerrel cserélje fel” – adott ki nyilatkozatot a bejelentéssel kapcsolatban a Hallgatói Hálózat tegnap este. Facebook-oldalukra pedig a fentebb látható képeket illesztették egymás mellé. Pedig a miniszterelnök elmondása szerint a romkocsmában rendezett beszélgetésen középiskolások, egyetemisták és főiskolák vettek részt, azt azonban nem lehet tudni őket, hogyan választották ki, mert sem a HÖOK, sem a Hallgatói Hálózat képviselő nem vettek részt a beszélgetésen. „A hír semmi mást nem jelent számunkra, minthogy a kormány nem ismeri el a hivatalos képviseletet, sem a civil szférát, hanem saját maga verbuválja már a közönséget és a tárgyalópartnereket is a konzultációira” – adott ki nyilatkozatot a HÖOK. A kormány szándéka tehát továbbra is zavaros, a diákok viszont továbbra is dühösek.
Hol a határ?
Nem indít vizsgálatot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a hallgatói önkormányzati vezetők személyes adatai ügyében, közölte Péterfalvi Attila a Magyar Nemzet tegnapi számában. Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán azt mondta, egyes diákvezetők 10-12 éve járnak egyetemre, és akad köztük olyan is, aki már 2010-ben kijelentkezett a tanintézményéből. Kijelentése pedig sokakban felháborodást váltott ki, mert szerintük ilyen adatok nem lennének közölhetők. A Magyar Nemzet tegnapi címlapján ehhez képest részletes táblázatot közölt a hallgatói önkormányzati képviselők nevével és képzési adataival. Az adatvédelmi biztos véleménye szerint azonban a közfinanszírozott oktatási intézményben eltöltött tanulmányi idő nem olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalával átlépnék a magánszféra határát, mivel a közfeladatot ellátó, közéleti szerepet vállaló tisztségviselőkről van szó.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!