Az internet és a politika világában fokozódik a helyzet, egyre szélsőségesebb tüneteket tapasztalhatunk: háború van, és nem két vagy három fél csatázik, hanem mintha mindenki harcolna mindenki ellen, a békés, mezei felhasználókat kivéve. Nekik a jelek szerint az áldozat szerepe jut.
Lássuk a legfrissebb hadijelentéseket! Egyiptomban Abdel Fatah el-Sziszi elnök aláírta azt az új törvényt, mely révén a jövőben az állam elhallgattathatja a neki nem tetsző honlapokat. A papíron a kiberbűnözés ellen létrehozott törvény révén a kormány korlátozhatja az elérhetőségét bármilyen olyan honlapnak, amely a hatóságok szerint veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy a gazdaságra. Bárki, aki ilyen honlapot üzemeltet vagy látogat, pénzbírságra, egyes esetekben pedig börtönbüntetésre is számíthat.
Ötszáz honlapot már korábban is elnémítottak, ez a törvény csak a további szigorításhoz adja meg a keretet. Gondoljunk bele, már a kifogásolt honlap látogatása is büntetendő! Az intézkedés több mint egyszerű zsarnokoskodás, hiszen azt is tartalmazza, hogy akinek bármilyen közösségi oldalon több mint ötezer követője van, annak automatikusan elrendelik a hatósági felügyeletét.
És mi van eközben a világ másik felén, az Egyesült Államokban?
Semmi jó. Komoly jogi és elméleti vitára számíthatunk, ugyanis az amerikai kormány arra próbálja rávenni a Facebookot, hogy tegyék feltörhetővé a népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Messenger titkosítását. Erre azért lenne szükség, hogy a bűnüldöző szervezetek a nyomozás során belehallgathassanak a Messengerrel küldött hangüzenetekbe. Tudomásunk szerint az amerikai hatóságok nem beszéltek össze az egyiptomiakkal, de ők is rendvédelmi okokra hivatkoznak: konkrétan egy kaliforniai bíróságon hangzott el az igény, éspedig az MS–13, vagyis a Mara Salvatrucha nevű bűnbanda elleni eljárás során. Ezek bizony rossz fiúk, embercsempészettel, prostitúcióval foglalkoznak leginkább, és kétségtelen, hogy fel kell lépni ellenük – de a Messenger titkosításának feloldása a hatóságok előtt azt jelentené, hogy bármilyen ügyben lehallgathatnák bárki üzeneteit a jövőben. Mindenkiét, akárkiét, bárkiét. A Facebook egyelőre nem hajlandó hozzányúlni a titkosításhoz, de kérdés, meddig tarthat ki
Nagy baj lenne, ha a bizalmas beszélgetések a Trump-kormányzat kezébe kerülnének, de lehetne ennél nagyobb is: hogyha egyenesen Moszkva tenné rá a kezét mindenre, ami a világhálón kering. És bizony erre is van lehetőség, az orosz hackersereg sosem volt olyan aktív, mint most. Ennek természetesen oka az is, hogy az Egyesült Államok félidei választásokra készül november 6-án, ilyenkor a teljes Képviselőházat és a Szenátus harmadát lecserélik. Az államok kormányzóit és saját törvényhozásait is több államban újraválasztják.
Ezt a helyzetet semmiképpen sem hagyhatják ki Olgino fiai (Olginóban van az orosz Internetkutatási Intézet, vagyis az FSZB digitális ügynökeinek központja). Már pezseg az élet arrafelé, amit az is mutat, hogy a korábban Fancy Bear vagy APT28 néven ismert elit hackercsapat legújabban Strontium néven fejti ki áldatlan tevékenységét.
A Microsoft a napokban jelentette be, hogy az orosz kormányhoz köthető hekkercsoport hamis honlapokat hozott létre, amelyek két konzervatív agytröszt, a Hudson Intézet és a Nemzetközi Republikánus Intézet weboldalait imitálták, illetve három szenátusi oldalt. Az oldalakra látogatók gépét feltörhették és megfigyelhették volna. A veszélyt ugyan elhárították, de az újabb támadás szó szerint bárhol és bármikor várható.
Azaz senki sem tudja, mit hoz a holnap, csak annyi biztos, hogy a digitális háborúban a törvényi szabályozás nem sokat fog érni.
Nem lehet ugyanis a ma gondjait a tegnap eszközeivel megoldani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
