1967-ben az Egyesült Államok tiszti főorvosa ünnepélyesen bejelentette: az antibiotikumoknak és a védőoltásoknak köszönhetően az emberiség megsemmisítő győzelmet aratott a fertőző betegségek felett. Ideje tehát a rák elleni harcra koncentrálni. 2015-ben már tudjuk, hatalmasat tévedett.
Az orvostudomány évezredeken átívelő történetének egyik legfontosabb sarokpontja kétségkívül az antibiotikumok felfedezése volt. A 20. század hajnalán még csak kísérletek folytak, az igazi diadalmenet a II. világháború után kezdődött. Pedig már ekkor gyülekeztek a viharfelhők. Alexander Fleming, a penicillin felfedezője például alig néhány évvel a nagy áttörés után, 1945-ben jelezte, hogy a gátlástalan antibiotikumhasználat a baktériumok malmára hajtja majd a vizet. És igaza is lett: már egy évvel később fedeztek fel olyan baktériumokat, amelyek ellenálltak a penicillin erejének. A hatvanas években gombamód szaporodtak a szerek, ám a baktériumok is állták a versenyt: egyre ellenállóbbakká váltak, 1987 óta pedig egyetlen új szer sem került ellenük az orvosi praxisba. Vagyis mi megtorpantunk, a baktériumok viszont nem.
A baj elsősorban az, hogy manapság is szíre-szóra kapkodjuk be a tablettákat, ha valamilyen betegséget diagnosztizálunk magunkon – márpedig azt nem árt tudni, hogy az antibiotikumok csak a baktériumokat győzik le, a vírusokat nem.
Merre tovább?
Szinte egy napon jött a két hír: hazánk legrangosabb biológiai kitüntetését, a Bolyai-díjat Pál Csaba kapta, aki antibiotikumok kombinálásával küzd a baktériumok ellen, miközben Angela Merkel német kancellár is harcot hirdetett – csak ő épp az antibiotikumok túlzott fogyasztásának megakadályozására. Akkor most szedjük (ráadásul kombinálva) őket vagy sem?
Merkelnek természetesen igaza volt, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genfben megrendezett éves konferenciáján a világ összes országát arra figyelmeztette, hogy tegyenek meg mindent az antibiotikumok helytelen használatának megakadályozásáért. Az egészségügyi rendszerek hatékonyabb együttműködését szorgalmazta, szerinte ugyanis ez kínálhat kiutat abból a fenyegető helyzetből, hogy idővel egyszerűen elfogyhatnak a működőképes antibiotikumok. Amin nem segít az az orvosi gyakorlat sem, hogy gyakorta a betegségek biztos kezelésének reményében inkább valamilyen antibiotikumot írnak fel, és ha az hatástalan lenne, inkább egy másikkal próbálkoznak. S mindeközben a gyógyszerek száma is véges: mivel új antibiotikumok nem kerülnek forgalomba, a régieket pedig lassan a baktériumok is megkedvelik, valóban egyre nehezebb helyzetbe kerülünk.
A WHO állásfoglalása szerint sürgős beavatkozás nélkül a világ egy poszt-antibiotikumos korszakba léphet, amikor még azok a fertőzések és kisebb sérülések is, amelyekre korábban megvolt a gyógymód, életveszélyes helyzeteket okozhatnak.
Inkább kombináljuk?
A baktériumok elleni harc új fejezetét nyithatja meg az a felfedezés, amelyért idén a biológia magyar Nobel-díjának is tartott Bolyai-díjjal tüntették ki dr. Pál Csabát. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának ( Synthetic and Systems Biology Unit, Biological Research Centre ) tudományos főmunkatársa elmesélte, hogyan is veszik fel a harcot a baktériumok ellen.
Először is egyre nagyobb dózisú antibiotikummal bombázzák, egészen addig, amíg végül ki nem fejleszti azokat a képességeket magában, amelyek miatt az adagolt szer már hatástalan lesz rá. Vagyis afféle szuperbaktériumokat tenyésztenek ki és megvizsgálják a genetikai állományukat, hogy megértsék, hogyan érik el ezt az ellenálló képességet.
Nem halálos baktériumokat fejlesztenek. Valójában a kórokozók közeli, ártalmatlan rokonait használják csupán, amelyek genetikai állományukat tekintve nagyon hasonlóak azokhoz. „Ezek amolyan háziasított változatok, semmilyen káros hatásuk nincs, viszont hasonló elvek alapján működnek, mint halálos társaik” – nyugtat meg mindenkit a kutató.
És itt jön a nagy áttörés: Pál Csaba és társai rájöttek: még ezeknek a szuperbaktérimoknak is van gyenge pontjuk. Sőt épp azért, mert bizonyos szerekkel szemben ellenállóvá váltak, másokkal szemben kifejezetten gyengének számítanak. Miután kiderült, hogy minden ilyen baktériumnak van egy Achilles-sarka, már lehet ellenük konkrét szerekkel küzdeni. Méghozzá úgy, hogy kombinálják az antibiotikumokat, azzal a tudással a kezükben, hogy mely szerekre érzéketlenek, s melyekkel szemben védtelenek a baktériumok.
De mi van akkor, ha a baktériumok újfent „megtanulnak” majd védekezni a gyógyszerek ellen? „Ez is benne van a pakliban. Ami most folyik, az tulajdonképpen egy fegyverkezési verseny a kórokozók és a gyógyszeripar között. Az a lényeg, hogy rafináltabban hozzuk létre az egyes szereket, így próbálunk előnyre szert tenni” – mondja a kutató. Viszont ez sem egyszerű – azt Pál Csaba is elismeri, hogy projektjeik közül több olyan is volt, ami kudarcba fulladt. „Teljesen véletlenszerű, hogy hol bukkanunk rá valamire. A baktériumok evolúcióját lassítani lehet, de megállítani nem. Épp ezért nem hiszek abban sem, hogy lesz egyszer egy szupergyógyszer, ami minden bajra gyógyírt jelent majd – hiszen épp ez serkenti majd a baktériumokat is további fejlődésre” – magyarázza Pál Csaba. Ráadásul az antibiotikumoknak néha kifejezetten káros mellékhatásai is lehetnek. Ha nem is egy, hanem kombinált változatban több antibiotikumot kell majd bevenni, hogy az ellenálló szuperbaktériumokat „megtörjük”, nem hoz az magával még több mellékhatást? „Az ember bélrendszerében rengeteg baktérium él. Ez egy dzsungel, ahol ez a több ezer faj néha együttműködik, néha verseng egymással, időnként pedig fellázadnak az emberi szervezet ellen. Ezért lenne létfontosságú az emberi test baktériumainak feltérképezése, hogy tudjuk, pontosan mi az, amivel számolnunk kell. Ugyanis az antibiotikumok nem nézik, hogy milyen baktériumokat tarolnak le, egyszerűen kiirtják azt, ami az útjukba kerül. Úgyhogy igen, lehetnek veszélyei annak, ha kombinálva vennénk be az antibiotikumokat. Épp ezért kell még sok különféle kutatást elvégezni ahhoz, hogy ezek a szerek egyszer elkészülhessenek” – magyarázza a kutató.
Kutatásaik jelenleg abban a fázisban vannak, amikor kémcsőben már tudják igazolni az elméletet. Az elkövetkező 4-5 évben arra törekszenek majd, hogy az egérkísérletek is igazolják a feltételezést, illetve, hogy még több (akár 50-100) olyan molekulát is létrehozzanak, amelyek mind hasonlóan hatékonyan lépnek fel a baktériumok ellen. Ezekkel lehet majd kilincselni a gyógyszergyártóknál, ahol viszont még akár további 10 évig is eltarthat, amíg egy-egy új szert valóban kifejlesztenek, és igazolhatóan hatékony is lesz. Addig viszont még a baktériumokkal és antibiotikumokkal naponta farkasszemet néző Pál Csaba is csak az orvos utasításait követve veszi be a felírt tablettákat.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
Nehezen fedezték fel
Az 1870-es években Louis Pasteur és John Tyndall már leírta, hogy különböző penészgombák baktériumölő vegyületeket termelnek. Aztán először Bartolomeo Gosiónak sikerült 1893-ban mycophenolsavat izolálnia egy penicillium penészgombából. Olasz nyelvű cikkeire senki sem figyelt fel. Nagyjából ugyanekkor Ernest Duchesne francia katonaorvos doktori disszertációt írt az egyes gombafajok baktériumölő tulajdonságairól – ő a penészgombákat beteg tengerimalacokba fecskendezte. A Pasteur Intézet nem fogadta el értekezését. Az első antibiotikumot 1910-ben vezették be, a szert Paul Ehrlich nevéhez köthetjük. És ekkor jött Alexander Fleming, aki egy hétvégére ottfelejtett baktériumtenyészetnek köszönhetően 1928-ban felfedezte a penicillint, amiért ő és társai 1945-ben Nobel-díjat kaptak. Beköszöntött az antibiotikumok kora.
80
– az ismert, mintegy 8000 antibiotikus hatású anyagok közül mindössze ennyit használnak ma gyógyszerként.
Az Országos Epidemiológiai Központ
adatai szerint tavaly az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben 2317-en haltak meg a hazai kórházakban. A fertőzések jelentős részét a „nem megfelelő, túlzó antibiotikumhasználat okozta".
2011-ben egy nemzetközi kutatócsoport olyan, a gonorrhea (kankó, tripper) kialakulásáért felelős baktériumtörzset azonosított, amely már minden, az eddig ismert antibiotikumnak ellenáll. Így a korábban szinte eltűnt betegség ismét feléledt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!