Ebből mi lesz? A Vasárnapi Hírek összeállítása Trump győzelmének okairól és következményeiről

Több elfogadhatatlan választási ígéret is lekerült Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök honlapjáról, így talán még arra is van remény, hogy a „minden ellenes” jelölt hatalomba kerülve nem fogja megvalósítani populista elképzeléseit.

A leginkább szembetűnő változás az, hogy Trump honlapján már nem szerepel a muszlimok Amerikai Egyesült Államokba való beutazását tiltó, majd később átmeneti korlátozásra finomító javaslat. A környezetvédők talán szintén fellélegezhetnek, mert azt az ígéretet is eltüntették az oldalról, amely a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó párizsi klímaegyezmény visszamondására vonatkozott.

Ezenkívül a megvalósíthatatlan gazdaságpolitikai lépésekkel és az új alkotmánybíró személyével kapcsolatos ajánlatokat sem lehet már fellelni.


Bájcsevej, befogott orr

Mindez arra utal, hogy az eddig minden politikatudományi törvényszerűséget megcáfoló kampány és sokkoló elnökválasztási eredmény után mégiscsak érvényesül a politológusoknak az a bölcsessége, miszerint a szélsőséges jelöltek hatalomba kerülve konszolidálódnak.

Az elméletet támasztja alá az a példás viselkedés is, melyet Trump a Fehér Házban tett bemutatkozó látogatása alkalmával tanúsított. Mint a beszélgetés után különböző fórumokon beszámolt róla, „rendkívül jól működött közöttük a kémia Obamával”, akit „remek embernek” tart. Viszonzásképpen Obama „kiváló beszélgetésként” jellemezte a történteket. A leköszönő és leendő first ladyk közti bájcsevej is a menetrend szerint zajlott, Mrs. Trump „odavolt Mrs. Obamáért”.

Ha Obamáékhoz hasonlóan összeszorított foggal, de Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke is tárgyalóasztalhoz ült az elnökjelöltként még mélyen elutasított Trumppal, és mint később fogalmazott, a bevándorlásról és az egészségügyről is „fantasztikusan termékeny” beszélgetést folytattak.

De míg a politikai elit fegyelmezetten tette a dolgát, az ország több pontján is folytatódtak a helyenként erőszakos tüntetések Trump ellen. A „nem az én elnököm” szlogen újdonságnak számít az amerikai belpolitikában, ahol lehetett bármilyen kemény is a kampány, utána mindenki felsorakozott az új államfő mögött. A szokatlan ellenállást ezúttal az magyarázhatja, hogy Trump egyes társadalmi csoportok elleni uszításból kovácsolt tőkét, így az érintetteknek és az előítéletektől mentesen gondolkodó amerikaiaknak is nagyon nehéz belenyugodni a megosztó személyiség győzelmébe. Azonban úgy tűnik, előbb-utóbb ez is meg fog történni, mert a keddi eredményhirdetés óta napról napra kevesebben vonulnak utcára, hogy kifejezzék ellenérzésüket a leendő elnökkel szemben. Mulatságos adalék, hogy a mocskolódó kampányban még a választási csalás gondolatával is játszadozó Trump most igazságtalannak nevezte a tüntetéseket, mivel meglátása szerint teljesen fair és tiszta módon tudta ellenfelét legyőzni.


Áldozatok lesznek

Ám hiába mutatta meg az elmúlt napokban a leendő elnök, hogy képes normálisan is viselkedni, egész biztosan lesznek olyan ígéretei, amelyet be fog váltani, hogy elkerülje az arcvesztést. Első körben például semmissé fog nyilvánítani jó néhány rendeletet azok közül, melyet Obama az elmúlt években hozott, mivel a republikánus többségű törvényhozás miatt rákényszerült arra, hogy ezzel a kevéssé elegáns módszerrel kormányozzon.

Az szinte biztos, hogy hatalomba lépve neki fog kezdeni az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási rendszer leépítéséhez, amely minden eddiginél több, hátrányos helyzetű amerikainak garantált egészügyi ellátást. Az első száz napban egész biztosan nem tudja majd véghezvinni a tervet, mivel ahhoz a demokrata többségű Szenátus hozzájárulása is szükséges, illetve több ezer oldalnyi kapcsolódó jogszabályt kell majd semmissé tenni. Az is problémát jelent majd, hogy viselnie kell annak a politikai felelősségét, hogy választópolgárok millióit fosztja meg a társadalombiztosítástól.

Ugyanilyen nehezen lehet majd átvinni másik fő programpontját, melynek értelmében kitoloncol az országból 2 millió bűnöző, illegális bevándorlót. Az állítással eleve az a gond, hogy mindössze 178 ezer illegális bevándorló szerepel a bűnügyi nyilvántartásokban, az országban papírok nélkül élő többi bevándorlónak nincs priusza. De akárhány embert is akar majd Trump eltávolítani az országból, az ilyen tömeges akció kivitelezéséhez igen komoly emberi és anyagi erőforrások szükségesek. Nem is beszélve arról, hogy ha valóban bevándorlók milliói tűnnek el az országból, az komoly fennakadásokat fog okozni a gazdaságban, ugyanis ők zömében olyan munkát végeztek olyan bérért, amelyre még az alulképzett amerikaiak sem voltak hajlandóak.

Emellett viszont lehet majd egy-két könnyen megvalósítható és népszerű intézkedésre is számítani. Például Trump nagy valószínűséggel tovább lazít majd a fegyvertartás szabályain, hogy gesztust tegyen a puskát nemzeti szimbólumként értelmező szavazói törzsgárdája felé.


Egyeseknek szép világ

Akármit is lép Trump január után a belpolitikában, a demokratikus fékek és ellensúlyok valóban gránitszilárdságú rendszerére épített amerikai intézményrendszerben nem tehet akkora kárt. Az országon kívül viszont annál inkább, mivel a külpolitikában hagyományosan nagy az elnök mozgástere, az USA világpolitikai jelentőségét pedig senkinek sem kell magyarázni. Árulkodó, hogy az elmúlt hónapokban csak három országról – Oroszország, Izrael és India – mondott pozitív véleményt, míg az összes többit ekézte.

A legnagyobb félnivalója Mexikónak van, hiszen Trump azzal hívta fel magára a figyelmet már elnökjelölt-aspiránsként is, hogy megígérte, egy nagy falat építtet az amerikai-mexikói határon, hogy meggátolja az illegális bevándorlást, és a számlát a mexikói kormánnyal fizetteti majd ki. Emellett az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA) is fel akarja mondani az amerikai munkavállalók érdekében, ami szintén árthat a megállapodásból sokat profitáló Mexikónak. Ennek ellenére Enrique Pena Nieto elnök bízik abban, hogy megtalálják a közös hangot Trumppal, és még az új elnök beiktatása előtt találkozni fognak. A mexikói államfő ugyanakkor leszögezte: a NAFTA-t újratárgyalni nem akarja. Bár más kérdés, hogy a migrációval való zsarolás majd milyen hatást gyakorol rá.

Noha a honlapról levett tartalmak némi reményt adnak a klímaváltozás ellen harcolóknak, a környezetvédőknek is megvan az oka az aggodalomra, hiszen a párizsi egyezmény felmondása mellett Trump az ENSZ klímaalapjaitól is meg akarja vonni az amerikai támogatásokat. Erre pedig sok republikánus is vevő, így a törvényhozás is megszavazhatja, hogy elzárják a csapokat.

Kínának félnie ugyan nem kell, de egész biztosan több konfliktusa lesz az USA-val, mint az elmúlt években. A leendő elnök sokszor bírálta az ázsiai országot azért, mert mesterségesen alacsonyan tartják a jüan árfolyamát, hogy az exportnak kedvezzenek, ami versenyelőnybe hozza a kínai vállalatokat az amerikaiakhoz képest. Arról azonban nem beszélt Trump, hogy az amerikai állampapírok jelentős része kínai kézen van, így az ország legnagyobb hitelezőjével nem lesz olyan könnyű ujjat húzni.

Moszkva viszont mézes évekre számíthat, hiszen soha nem volt még az Egyesült Államoknak olyan elnöke, aki ennyire nyíltan kifejezte volna szimpátiáját Oroszországgal kapcsolatban, ami az egyre illiberálisabb államvezetés ismeretében kérdéseket vet fel Trump demokratikus elveivel kapcsolatban. Ezzel Vlagyimir Putyin elnök is tisztában van, aki úgy érzi, jól kijönnek majd az amerikai kollégájával, mert „sok közös van bennük”.

Magyarországra is szép napok várnak, hiszen tusványosi beszéde óta Orbán Viktort tekinti az első demokratikusan megválasztott vezetőnek, aki már a kampány során kiállt Trump mellett. Ezt keddig a magyar kormányzat igyekezett véletlen elszólásként beállítani, de ez hamarosan a feledés homályába merül majd. Mint Orbán pénteki rádióinterjújában kifejtette, szerinte „a világ jobb hely lesz Trumppal”.

Főleg, az Orbán-kormány számára már az is nyereség, hogy nem a jogállamiság iránt elkötelezett Clinton került pozícióba, akitől további kritikákat várhatnak. A magyar kormány szempontjából csak az lehet a gond Trump elnökségével kapcsolatban, ha korábbi beszólásaihoz híven a NATO kollektív védelmét csak azoknak a tagállamoknak garantálja, melyek megfizetik az árát. Azonban pozitív fordulat, hogy a Dél-Koreával közös katonai együttműködés megszüntetésével is példálózó Trump kijelentette, nem gondolta komolyan, ami a kampányban elhangzott, mikor telefonon beszélt Pak Kunhje dél-koreai elnökkel.


Európai sorminta

Európában mindenestre kezd eluralkodni a pánik, hogy a Putyin–Trump–Orbán vonalat többen is követni fogják az öreg kontinensen. Bár keveset hallani róla, az első „elvtársat” már vasárnap megválaszthatják Bulgáriában, ugyanis az államfői posztra Rumen Radev egykori tábornok, a szocialisták jelöltje esélyes. A légierő egykori parancsnokát az oroszok emberének tartják.

December 4-én Ausztriában is államfőt választanak, ahol a szabadságpárt jelöltje, Norbert Hofer lehet a befutó, és ugyanezen a napon szavazhatják le a szintén populista Északi Liga és Ötcsilagos Mozgalom támogató Matteo Renzi miniszterelnök alkotmánymódosító javaslatát az Olaszországban megrendezett népszavazáson. Hoferhez hasonlóan komoly esélyei vannak a holland testvérpárt vezetőjének, Geert Wildersnek is márciusban arra, hogy megnyerje a választásokat, ami pedig azt jelentené, hogy a szélsőjobb nemcsak egy szimbolikus államfői pozíciót szerez meg egy demokratikus európai országban, hanem a miniszterelnöki széket is.

Így nem véletlen, hogy a francia Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen már látja is magát az Élysée-palotában, és a közvélemény-kutatások, illetve Trump diadalának ismeretében ez már egyáltalán nem tűnik lehetetlennek. Majd októberben Csehországban is jöhetnek a populisták, hiszen jelenleg Andrej Babis pénzügyminiszter és médiacézár ANO 2011 nevű pártja 10 százalékponttal vezet a szocialisták előtt, így jó esélye van arra, hogy kormányt alakítson.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!