Hogy mit kellene olvasniuk, tudják jól. Megszabják az iskolában; a felnőttek pedig vitatkoznak róla – jó sokat. De hogy valójában milyen könyveket is vesznek a kezükbe a gyerekek, izgatottan, felszólítás nélkül, arról a könyveladásokból lehet képet alkotni.
A könyvesboltokban lecsordulnak a polcokról a gyerekeknek, a fiataloknak szánt kötetek, és ez nemcsak afféle dekoratőri hóbort, hanem valóban jelentős túlkínálat jellemzi a könyvkiadás ezen szegmensét. A gyerekkönyvkiadásban rejlő, mintegy egy évtizede felismert kereskedelmi potenciál kiaknázása révén ma már a szakavatottak is nehezen tájékozódnak az üzletek könyvpiramisai között, hát még a szülők, akik a saját ifjúságuk nagy olvasmányai mellé szeretnének csemetéjüknek valami korszerű, kevésbé elkoptatott könyvélményt nyújtani a kötetek megvásárlásával.
Mindezt úgy, hogy elsősorban a gyermekük szempontjait (kor, nem, érdeklődés) érvényesítsék, figyelembe véve a korosztályi nyomás aktuális trendjeit is – legyen az akár egy internetes közösségi fórum vagy a filmszínházakban játszott (mese)film. Nincsenek könnyű helyzetben, mert a gyerekek ma már nemzetközileg is tájékozottak, az idősebbek akár több nyelven is olvasnak, és nem mindig az örökölt magyar igények mentén választanának olvasmányt maguknak.
De képes-e lépést tartani evvel a hazai könyvpiac?
„Természetesen vannak eltérések a magyar és a külföldi gyerekkönyvtrendek között, a nemzetközi piacon az ifjúsági regényeknek (young adult fiction) jóval szélesebb a spektruma a hazainál, és a kategorizálásuk is jelentősebb – mondja Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó főszerkesztője. – Lehet kortárs, lehet klasszikus, realisztikus vagy misztikus, ezeken belül pedig fantasy, romantikus, thriller.” „Ezek közül persze csak a legnépszerűbbeket fordítják le más nyelvekre, köztük magyarra” – árnyalja a helyzetet Péczely Dóra, a Tilos az Á Könyvek főszerkesztője, aki még hozzáteszi: a magyar bloggerek oldalainak böngészése alapján a könyvmolyok nagy része angolul is elolvassa ezeket a könyveket. Biztos, ami biztos, mivel a magyar piac nagyságához képest magas jogdíjak nem egy esetben kizárják a hazai kiadást. Szintén kiadói szűrőt jelent, ha az adott könyv túlságosan „országspecifikus”, például egy kamaszregényben olyan problémák kerülnek elő, amelyek Magyarországon nincsenek jelen vagy nem szívesen szembesülünk velük (örökbefogadás, családon belüli erőszak), ilyenkor meglehetősen kockázatos megjelentetni, mert eleve kevés olvasóval számolnak.
Másfelől éppen az „országspecifikum” jelenthet előnyt a hazai szerzőknek a külföldivel szemben az olvasóközönség meghódításában – Balázs Eszter Anna Jeney Zoltán Rév Fülöp-sorozatát említi, ami utalásokkal, a Balaton környékére utaló kifejezéssel. De a nemzetközi trendiség adaptálása is lehet üdítő jelenség – jegyzi meg. – Ilyen például az angolszász hagyományokra alapozó, de itthon újszerű Emma és Tesla sorozat, Lakatos István tollából. Péczely Dóra ugyanakkor nem kevés iróniával közelíti meg az átvétel/hatás problémakörét: amit a felnőttirodalomban hagyománynak neveznek, az ifjúsági irodalomban simán csak trendnek hívnak. „Ha például a magyar szerzők mernek írni olyan témákról, amelyekről korábban nem, az csak azért lehet, mert külföldi példákat is látnak, vagy azért, mert meglettek ezekhez a szavaink és van hozzá szabadság is?” – teszi föl a vitára inspiráló kérdést.
Nem szeretik a képeskönyveket
A magyar gyerekek inkább több mesére, több szövegre vágynak, szemben például a spanyol, francia vagy olasz kortársaikkal.
Mielőtt dűlőre jutnánk vele, nézzük inkább a jelenleg legnépszerűbb könyveket! A már önállóan olvasni tudó gyerekek körében Berg Judit Rumini-sorozatának befejező része, a Rumini kapitány az egyik legkeresettebb. Nem véletlenül – mondja Péczely Dóra –, hiszen az egérhős hosszú évek óta kedvence a gyerekeknek (és a felnőttek is). És ki ne lenne kíváncsi, hogyan lesz kapitány az egykori utcaegérből?
A sorozatok persze mindig kapósak: az Időfutár-széria vagy az Akcelerátus-trilógia is hatalmas siker, és nagy várakozás előzi meg a könyvszerelmes pár, Dash és Lily folytatását is. Ahogy Nényei Pál kamaszoknak szóló rendhagyó irodalomtörténetének (Az irodalom visszavág) következő részét is. Az angol író, David Walliams európai sikere itthon is klasszikussá érlelte a Gengszter nagyi című regényt: az idei évadban bábelőadás lesz belőle a Budapest Bábszínházban, tudtuk meg Balázs Eszter Annától, aki azt is elárulta, hogy a kiskamasz olvasókat rabul ejtő Tündérboszorkány című regény folytatása (Bosnyák Viktória tollából) idén nyáron már a kamasz olvasókat is magával ragadta. Az Elképesztő! című regényben a főszereplők különleges gólyatáborban lesznek nem mindennapi események résztvevői.
„Érdekes módon a legnagyobb sikerkönyv a Nyírd ki ezt a naplót! című kiadvány, amely igazából egy nagyon jópofa, kreatív »munkafüzet«. A YouTube-on számos videó készült arról, ki hogyan tette egyedivé a saját példányát” – hívja fel a figyelmet végezetül egy üres oldalakkal teli kötetre a Tilos az Á Könyvek főszerkesztője.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
