Komoly ellátási zavarok jöhetnek, ha néhány héten belül nem sikerül megegyezésre jutniuk a rezidenseknek és a háziorvosoknak a bérekről. Az orvoshiány egyre fenyegetőbb probléma: egyre több feladat hárul a háziorvosokra, de a sürgősségi és ügyeleti ellátás is veszélybe került. Tavaly már 1200 orvos választotta a külföldi karriert, és a friss diplomások harmada már a rezidensképzést sem itthon kezdi meg.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal tavalyi statisztikái szerint összesen 1901 egészségügyi dolgozó számára állítottak ki olyan hatósági igazolást, amellyel külföldön vállalhatnak munkát. Az orvosok közül 1200-an kérték az igazolást, körükben a legnépszerűbb célország Németország, az Egyesült Királyság második helyen áll. A többi egészségügyi dolgozó is ebben a két országban vállal legszívesebben munkát, de a fogorvosoknál Írország áll a második helyen. Balázs Péternek, a Semmelweis Egyetem professzorának kutatási adatai szerint sem a jellemzően keletről érkező külföldi orvosok, sem az egyetemről kikerülő fiatalok nem tudják pótolni a hiányt, mivel a frissen diplomázottak harmada már nem Magyarországon kezd el dolgozni, a rezidensképzést is külföldön kezdi meg.
– Ha az orvosok bérének kérdését nem oldjuk meg, hiába szervezzük át a rendszert, nem lesz, aki dolgozzon benne – mondta Rácz Jenő. a Magyar Kórházszövetség elnöke. A fizetések meghatározásakor alapvetően két szempontnak kellene szerinte érvényesülnie, függetlenül a dolgozók vágyaitól. Az egyik a bérek nemzetközi versenyképessége: az Európai Unió piacán mindenhol hiányszakmának számítanak az egészségügyi dolgozók, bármelyik országban tárt karokkal várják a magyar munkaerőt, lényegesen jobb bérkörülmények között. Jelen pillanatban az EU-s országok közül csak Románia és Bulgária van mögöttünk bérszínvonalban, Szlovákia vagy Csehország nagyságrendekkel előttünk jár. A KSH adatai szerint 2011-ben az orvosok itthon átlagosan 214 ezer forintot kerestek. A másik viszonyítási pont, a hazai diplomás bérek lehetnek. „Arról jelen pillanatban senki nem is álmodik, hogy olyan fizetést kapjon, mint egy osztrák vagy német orvos, de legalább a diplomás átlagbérhez viszonyított arányokat rendezni kellene” – vélekedett Rácz Jenő. A folyamatos egyeztetések ellenére egyelőre a szakszemélyzet igényeinek kielégítésére találtak forrásokat, az orvosok esetében igencsak távol vannak egymástól a vágyak és a lehetőségek.
A szakemberhiány a háziorvosi ellátásban is komoly problémákat okoz; sok olyan térség van az országban, ahol egy orvosnak két-három szakember feladatát kell ellátnia – nyilatkozta a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Selmeczi Kamill maga is három műszakot dolgozott a beszélgetésünk előtti másfél napban. Szerinte az egészségügy tervezett átalakítása kórházcentrikus, nem veszi figyelembe azt, hogy a területi átszervezésekből adódó plusz- teher jórészt a háziorvosokon fog lecsapódni, akik azonban semmiféle anyagi forrást nem kapnak ennek a kezelésére. Feltételezi, a betegek nem lesznek hajlandók, vagy nem fognak tudni más városokba utazni a szakorvosi ellátásért, a várólisták is elriaszthatják őket, inkább a körzeti orvosukhoz fordulnak majd a problémáikkal.
A megegyezésnek minél hamarabb meg kell születnie, az egészségügyi dolgozók már türelmetlenek. A Magyar Orvosok Szövetségének akciójához már több mint 2500 orvos csatlakozott, ők nyilatkozatot írtak alá, hogy nem vállalnak önként pluszmunkát, így próbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy minél előbb rendeződhessenek a bérek. Azóta a FAKOOSZ is úgy döntött, hasonló nyilatkozatok aláírására biztatja tagjait. A Magyar Rezidens Szövetség célja kiharcolni, hogy az összes orvos bérét lépcsőzetesen növeljék, a kezdő orvosok minimum nettó 200, míg a szakorvosok nettó 300 ezer forintot kereshessenek. Egyelőre az egyezkedés sokkal kisebb emelésről folyik. Ha nem sikerül megegyezni, március végén aktiválódik az a szintén több mint 2500 felmondólevél, amelyet a rezidensszövetség már letétbe helyezett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
