Húsz kórházra való orvos és nővér hiányzik az országból. Ha így marad, 2013-ban összeomlik az egészségügyi ellátás hazánkban. Ekkorra a legóvatosabb becslések szerint is újabb háromezer orvos – a gyógyítók 10 százaléka – hiányzik majd a rendszerből, mert kényszerből külföldre mennek a megélhetés reményében. Ez nem riogatás, hanem matematika – állítja Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

Nagyot sóhajtanak. Beteg mindig lesz, de ki marad gyógyítani?

- – Kép 1/4

Péntek délután még hosszú sor kígyózik az ózdi kórház tüdőgondozójában. Máshol már a hétvégére készülnek a fehér köpenyesek – ilyenkor „a fű sem nő”. Itt viszont csak most kezdődik a rendelés, amely négy óráig tart. Most sem volt másként, száztíz beteg jött el a tbc borsodi terjedése miatt évente kötelezővé tett tüdőszűrésre és szakrendelésre. A gondozó munkatársai azt mondják, akkora volt a hajtás, hogy levegőt se kaptak a végére. Kiderül: azért tették délutánra a tüdőszűrést, mert akkorra szabadul fel a digitális röntgenkészülék. A szakrendelésen pedig egy tüdőgyó­gyász-szakvizsgával is rendelkező háziorvos áll helyt, miután délelőtt a saját körzetének pácienseit már ellátta…

– Ha a fiatal gyógyítók helyzete érdekli, akkor nem jó helyre jött. Ózdon 53 év az orvosok átlagéletkora, és csak három rezidens korú fiatal dolgozik. Nálunk minden osztályról hiányzik szakorvos, minden szakma hiányszakmának számít – vázolja a helyzetet dr. Eszenyi Géza, az ózdi Almási Balogh Pál Kórház főigazgató főorvosa.

A vidéki kórházak csak jóval magasabb bérért tudnának orvoshoz jutni, ennek viszont a szűkös költségvetésük gátat szab. Így nagyjából fél tucat szakorvost nélkülöz a borsodi kisváros kórháza, reumatológust, traumatológust, nőgyógyászt, tüdőgyógyászt, belgyógyászt, kardiológust.

A rezidensekre is hiába várnak. A Debreceni Orvostudományi Egyetem állásbörzéjén külön standot állítottak fel, hogy megszólítsák a végzősöket. Jelentkező egy sem akadt.

Nem úgy egy másik börzén, Bu­­da­pesten. A napokban „Karrierek fehér köpenyben” címszóval külföldre toboroztak gyógyítókat. Több jelentkező volt, mint ahányat fogadni tudtak az állásközvetítők, a doktorok kész önéletrajzokkal, elszántan érkeztek. Aki pedig odakinn alapozza meg az egzisztenciáját, azt már nemigen csalogatjuk vissza…

Rácz Jenő traumatológus sebész, egészségügyi menedzser – egykori miniszter és államtitkár – a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint már kezdik megérezni a nagy kórházak is, mit jelent az, hogy tavaly ezernél is több szakorvos kérte ki kamarai minősítő papírját külföldi munkavállaláshoz, álláskereséshez. S bár a fiatal diplomások kórházi szakorvosi rezidensi képzése nemrégiben változott, a mostani VI. évesek 38-40, az I. éves medikusok, medikák közel 60 százaléka nem idehaza akar gyógyítani. Eddig csak fluktuáció volt, de mindig lehetett pótolni a kilépőket a rendszerben: például határon túli magyar orvoskollégákkal, szakápolókkal. Olyan területeken is, mint a sebészet, a neurológia vagy a nőgyógyászat. Ugyanakkor sokan közülük visszatérnek az anyaországból hazájukba: az európai uniós Szlovákia vagy Románia mostanában anyagilag mindent megtesz azért, hogy megtartsa diplomásait. Ott már feleszméltek! Már a visegrádi négyek országai között is a legutolsó helyen állunk. Rácz Jenő ugyanabból a Semmelweis-tervből és uniós anyagokból, statisztikákból dolgozik, mint az egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós, aki korábban a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetét vezette. Most azonban vezetőként sincs döntési pozí­cióban. S bár a rezidensek helyzete megoldható lenne 7 milliárd forintból, az elöregedő háziorvosi struktúra pedig 40 milliárdból – a Széll Kálmán-terv 120 milliárdot tervez kivenni a gyógyszerkasszából. Ez tovább csökkentené a hazai egészségügy forrásait, mert nem a gyógyszerkassza kerete túl magas az Országos Egészségügyi Pénztár közfinanszírozásából, hanem a többié, a járóbeteg- és kórház-finanszírozásé túl alacsony nemzetközi összehasonlításban.

A Magyar Kórházszövetség elnöke most úgy látja: a humánerőforrás-bomba nem ketyeg, hanem felrobbant. Náluk az 1700 dolgozóból ezer a diplomás – s ezzel még jól állnak. De ha a kiírt 22 rezidensi helyre nem jelentkezik senki? A tavaly végzett 700 orvos fele már be sem szállt a pályázásba! Ha most megfeszül az ország, s a vezetés mindent megtesz, hogy itthon tartsa a szakembereket, több orvost, ápolót képez, tíz év, mire jelentkezik az eredménye. Mert egész Európában tíz év múlva egymillió(!) egészségügyi szakdolgozó fog már hiányozni. Az egészségügyi ellátórendszer a jelenlegi feltételek mellett nem működtethető, a szakmának végre ki kell mondania: nem tudják teljesíteni a minimumfeltételeket, valamint az egészségügyi dolgozók és eszközök hiánya miatt nem tudnak a szakmai protokollok szerint gyógyítani.

– Már az életünkért küzdünk. Százegyedszer sikítunk: mi, magyar orvosok keresünk a legrosszabbul Európában – magyarázza dr. Bélteczki János, az ózdi kórház osztályvezető főorvosa, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Szerinte a nyugatra vándorlást már egy gyors kormányzati intézkedés sem tudná megállítani.

– Nézegettem az angliai álláslehetőségeket, és kiderült, hogy ott legalább egy nullával több lenne a fizetésem. A szüleim közelsége szólt a maradás mellett – ezt már Edina meséli, az Egerben dolgozó sürgősségi rezidens. A 28 éves lány egyedülállóként még úgy-ahogy kijön a fizetéséből, de a családalapítás ebből már reménytelennek tűnik. 120 ezer forintot visz haza, de ebből 40 ezer elmegy az egri lakás bérleti díjára.

Tavaly először történt, hogy ezernél is több orvos szánta rá magát az elvándorlásra. Angliában akár tizenötször magasabb fizetést kaphat egy gyógyító. Az orvosegyetemek végzőseinek fele be sem lép a magyar rezidensképzés rendszerébe, egyáltalán nem vállal részt a betegellátásból, s ez az arány akár a hallgatók háromnegyedére is emelkedhet.

– Még nem döntöttem el, hogy külföldön vagy itthon kezdem el a szakorvosképzést. Ha úgy vesszük, most rendszeren kívüli vagyok – magyarázza dr. Szíjjártó Péter. Tavaly államvizsgázott, sebész szeretne lenni, és azért ment Ózdra, mert ott valóban orvosi feladatokat kap. Egy nagyobb intézményben a huszadik lenne a sorban, és csak papírmunkával bíbelődhetne. Bár tetszik neki a vidéki közvetlenség, nem ereszt gyökeret Ózdon. Úgy tervezi, nagyjából egy évet tölt itt.

– Kulcskérdés, hogy az idén végzős évfolyam hét-nyolcszáz hallgatóját itthon tudjuk-e tartani vagy közülük minden másodikat elveszítjük, mint tavaly. A rezidenseknek járó 85-90 ezer forintos fizetésekkel azonban nem tudjuk megtartani a leendő szakorvosokat. Hogy itthon marasztaljuk őket, egy pályakezdőnek net­tó 200 ezer forintot, egy szakorvosnak pedig 300 ezer forintot kellene keresnie. Még a nyár végéig jelentős béremelést kellene bejelenteni ahhoz, hogy a végzős hallgatók többsége úgy döntsön, mégsem hagyja el az országot – mondja Papp Ma­­gor, a Magyar Rezidens Szövetség el­nöke.

Egy kereszténydemokrata javaslat szerint javítana a helyzeten, ha a rezidensképzésbe belépők adómentességet élveznének. A javaslat Csehov-törvény néven híresült el, mégpedig azért, mert a drámaíró Anton Pavlovics Csehovot főként az csábította az orvosegyetem felé, hogy e pálya a cári Oroszországban adómentességgel kecsegtetett. „Az adómentesség önmagában legfeljebb a tűzoltásra lenne elég”, véli Papp Magor.

Az egészségügyben dolgozók mostanában a csehek példájára figyelnek. Ott ugyanis az orvosok összefogtak, egytizedük felmondott, s ezzel bírták alkura a kormányt. Pedig ott másfélszer-kétszer annyit keresnek az orvosok, mint nálunk. A fenyegetés mindenesetre ott bevált: az eredmény azonnali béremelés lett, és ígéret arra, hogy a fizetéseket rendezik. Pedig a cseh ellátórendszer jobb, mint a miénk, és a lakosság egészségi állapota sem olyan siralmas, mint a magyaroké. A rezidensszövetség elnöke így látja:

– Járjuk az országot, és azt tapasztaljuk, hogy széthúzónak mondott orvostársadalom most nagyon is egyet akar. Még nem dőlt el, hogyan próbáljuk heteken, hónapokon belül a szükséges intézkedésekre késztetni a kormányzatot, az egyeztetések folynak. A forgatókönyvek között szerepel olyan verzió is, amely szerint a cseh kollégákhoz hasonló erélyességgel lépnének fel a magyar gyógyítók.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!