Elégedetlen a szakma a kormány egészségügyi reformjavaslatával. A Semmelweis-terv legfőbb hibájának azt tartják, hogy nem állítja meg az orvosok és ápolók elvándorlását. Orbán Viktor szerint még legalább egy évig nem emelik a béreket.
Még legalább egy évig nem emelik az egészségügyben dolgozók bérét – derült ki Orbán Viktor szavaiból. A miniszterelnök a Blikk olvasóinak interneten feltett kérdéseire válaszolt. Egy megélhetésére panaszkodó ápolónő kérdésére úgy fogalmazott: „kell még jó egy esztendő, hogy a magyar gazdaság teljesítményét arra a szintre tudjuk emelni, hogy ön is érezhesse ennek hasznát. Utálok mentegetőzni, de higgye el, egy roncs autóba kellett beülnöm a választások után. Kell egy kis idő, hogy eredményt érjünk el a Forma–1-ben. Kérem, tartson ki, és támogasson a munkámban” – nyilatkozta Orbán.
A kormány a héten fogadta el az egészségügy nagyszabású átalakítását célzó Semmelweis-tervet. A Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár által jegyzett program sok hasonlóságot mutat a gyakorlatilag a Fidesz által megbuktatott MSZP–SZDSZ egészségügyi reformcsomaggal (lásd keretes írásunkat), de a rezidensek, a háziorvosok és az orvosi kamara is hiányolta belőle a bérrendezésre és a dolgozók helyzetének kezelésére vonatkozó lépéseket. Emlékezetes: a Magyar Rezidens Szövetség a múlt héten jelentette be, hogy tagjai december 31-ig ügyvédi letétbe helyezik felmondásukat, és ha addig nem éri el az orvosok alapbére a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát, akkor több ezer kollégájukhoz hasonlóan ők is elhagyják az országot. Papp Magor, a rezidensek elnöke nem lát esélyt a halogatás elfogadására. Nincs olyan eszköz a Semmelweis-tervben, amivel meg lehetne állítani a humánerőforrás-katasztrófát, azaz az elvándorlást – mondta. Megjegyezte: 2009-ben 33 ezer orvos praktizált, ma már 28 ezer alatt van a számuk.
„A tervben leírt országos egészségügyi struktúra- átalakítás, a forrás- és eszközkoncentráció, a betegirányítás nagytérségi, hatékonyság növelő megszervezése önmagában jó irányt jelezne. De az átalakítás is költségigényes. Hiába megfelelő az irány, ha a rendszerváltás óta forráskivonás történik” – nyilatkozta az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Ari Lajos közgazdász szerint azonnali és folyamatos pénzt kellene pumpálni az egészségügybe, mert bár az átalakítással évi 30 milliárd forint megspórolható, az ágazatnak százmilliárdokra van szüksége. „Ennél sokkal többet vártunk a Semmelweis-tervtől. Legfőképpen azt, hogy a kormány felismeri: az első a dolgozók bérének rendezése, és ezzel az elvándorlás visszafordítása” – nyilatkozta az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke. Selmeczi Kamill szerint több mint 200 háziorvos hiányzik ma, a praxisokban dolgozók harmada nyugdíjkorhatár feletti. „Ha a munkahelyteremtés a kabinet alapvető célja, nosza: az alapellátásban azonnal lehetne 5-8 ezer munkahelyet létesíteni” – mondta Selmeczi.
Az orvoskérdésnél is rosszabb a szakképzett ápolói hiány, márpedig a beteg sikeres kezelésében legalább akkora szerep illeti meg őket, mint az orvosokat – jelentette ki a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgató főorvosa, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért elnöke. Csiba Gábor szerint elfogadható, ha a mostani 167 kórházból az átszervezések után csak 120-130 maradna, s a „hamburgeradót” a dolgozók béremelésére fordítanák, de ez önmagában nem elég. „Nálunk már történtek összevonások a 850 ezer beteget ellátó térségben, de a dolgozók sajnos csak külföld felé mobilak. 2100 nővér dolgozik a területen, naponta már ketten is fizetés nélküli szabadságot kérnek, hogy körülnézzenek Ausztriában” – magyarázta Csiba. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint az uniós elnökség, vagyis a hónap végén a valódi döntéshozóknak azonnal le kell ülnie tárgyalni az érdek-képviseleti szervezetekkel. Ők hiába „kísérleteznek” egy éve egy „mozaikminisztérium” illetékes államtitkárával tárgyalni, ha annak nincs kasszakulcsa – fogalmazott Éger István.
Szócska Miklós a héten jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre, úgy, hogy az egy fillérjébe sem kerül a költségvetésnek. Az állami egészségügyi intézmények irányításáért felelős állami egészségszervezési menedzsmentrendszert állítanak fel. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, és Budapesten három sürgősségi centrum alakul. Lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak, de a „jól működő műhelyeket” megerősítik.
Hasonlóságok a Gyurcsány-kormány egészségügyi reformtervei és a Semmelweis-terv között
• a hierarchia (az előző kormánysúlyponti kórházakat akart, ezek helyett központok lennének, régiós elosztás helyett pedig térségek, de az országos, megyei és városi kórházak rétegzése marad)
• a legmagasabb szintű ellátásokat a központokba koncentrálják
• kórházbezárások (bár Szócska államtitkár az átszervezéssel felszabaduló épületek eladásáról beszélt, mert szerinte az nem megszűnő kórházat jelent)
• aktív ágyak csökkentése (igaz, a mostani kormány nem ágyszámcsökkentésről, hanem a betegek ellátásához igazított kapacitásról beszél)
• betegútszervezés (kit hová visz a mentő, milyen betegség esetén hová kell fordulni)
• jobb ellátásért a beteg hajlandó messzebbre utazni (gyakorlatilag szóról szóra megegyezik Molnár Lajos, egykori egészségügyi miniszter és Szócska érvelése)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
