Munkára ösztönző rokkantnyugdíjrendszert ígért a kormány, de az átalakítás megtakarítást alig hoz. Viszont az érintettek kiszorulnak a munkapiacról, a rászorultság elbírálása pedig kétszer addig tart, mint eddig.
Rémálom az élete Magdinak és családjának tavaly február óta. Az 51 éves, kétgyermekes családanya kormánytisztviselőként dolgozott a tisztiorvosi szolgálatnál, de egy súlyos stroke után kiderült: sosem lesz már a régi. Féloldali görcsös bénulás, a látótér nagy részének kiesése, mozgáskoordinációs zavarok, memóriazavar, az önkifejezés és a beszéd zavara – ezek lettek az agyvérzés következményei, Magdi írni vagy olvasni sem tud. Tavaly ősszel elindították hát a leszázalékolást.
„A háziorvostól segítséget kértünk az orvos szakértői felülvizsgálathoz azzal az indokkal, hogy a súlyos egészségkárosodás továbbra is változatlanul fennáll, és anya állapota láthatóan nem javul. Ő kérte az orvos szakértői szakvélemény alapján a keresőképtelenségére vonatkozó felülvizsgálatot” – kezd történetükbe Ági, Magdi lánya. Csakhogy a véleményezés jogcíme, mint utólag kiderült, csak a keresőképtelenségről kért tájékoztatásra vonatkozott. A formanyomtatvány ugyanolyan, mint ami a rokkantsági felülvizsgálathoz szükséges, csupán egyetlen szó eltérés volt közöttük.
„A háziorvos által kért felülvizsgálatnak a szakvéleményét 2011. november végén kaptuk kézhez. Ebben megállapították, hogy anya komoly egészségkárosodott beteg, 54 százalékos károsodásra lett minősítve. Ezzel felkerestük a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot, ahol a rokkantsági nyugdíj iránti kérelmünket a következő nappal elindították és kérték, anya mondjon fel, ami 2011 decemberében meg is történt” – folytatja Ági. Ezután több mint 6 hónapon keresztül, nem történt semmi, egyetlen fillért sem kaptak. Kiderült: az év végi munkarend miatt már alig működtek a hivatalok, így csak később vették észre, hogy a kiállított orvos szakértői szakvélemény jogcíme nem a rokkantsági nyugdíjigényléshez lett kitöltve – a háziorvos csupán tájékoztatást kért, hogy milyen mértékű egészségkárosodást vélelmeznének a szakértő. Ez alapján a szakvélemény alapján azonban nem lett volna szabad befogadni és elindítani a rokkantsági nyugdíj iránti igény elbírálást. Ahogy nem lett volna szabad azt sem tanácsolni a betegnek, hogy mondja fel a munkaviszonyát, hiszen még a táppénz-jogosultsága 2012 februárjáig élt volna. Érvényteleníttettek mindent, s ezután kezdődött elölről az egész. Az újabb felülvizsgálatot 2012. január végén végezték el: a mások segítségére szoruló Magdi egészségkárosodását 80 százalékosra minősítették. „Az egy dolog, hogy több mint fél évig anya ellátás nélkül maradt, de ha időben történik minden, még az eredeti rokkantsági szabályok alapján kérhette volna az eljárást. Vagyis a nettó 210 ezer forintos fizetése alapján számolták volna neki az ellátást, nem pedig a minimálbér szerint. Vagyis az őt illető 130-140 ezer forint helyett most 65 100 forintot utalnak neki” – teszi még hozzá Ági.
Magdi egy az új rendszer vétlen áldozatai közül. A rokkantnyugdíjak átalakítása éppen azt célozta, hogy a munkaképeseket tereljék vissza a munkaerőpiacra, azokat pedig, akiknek erre reményük sincs, minél gyorsabban részesítsék ellátásban. Csakhogy már nem csak tragédiák sora, de már a Policy Agenda elemzése is mutatja: az átalakítás egyelőre legfeljebb politikai és pénzügyi veszteséget hozott, ösztönzően nem hatott, de megtakarítást sem jelentett. „Míg 2010-ben még 92 ezer felülvizsgálatot végeztek el, addig az idei év első nyolc hónapjának adatai alapján kb. 50 ezer fő áttekintésére lehet 2012-ben számítani. Ebben az ütemben akár négy évig is eltarthat az összes érintett felülvizsgálata” – állapja meg a Policy Agenda. A felülvizsgáltak 11 százaléka veszíti el juttatását, 28 százalékát javasolták rehabilitációra, azaz nem rokkantási ellátást kapnak, hanem jóval alacsonyabb juttatást. A teljes kör átvizsgálása után mintegy 20 ezer főt kizárnak a támogatási rendszerből, míg kb. 55 ezer fő kerülhet valamilyen rehabilitációs ellátási körbe, mindeközben sokan jelentkeznek új igénylőként, akiket jelentős részét valamilyen ellátásban azért kell részesíteni. A kormány a 2011 tavaszán benyújtott Széll Kálmán-tervben és az ez alapján készült Konvergencia Programban még 93 milliárd forintos megtakarítást tervezett a rokkantnyugdíj rendszerének átalakításával. 2012-es terveknél már csak 19 milliárd forinttal terveztek alacsonyabb kiadást. Ugyanakkor a költségvetés augusztus végi adatai szerint várhatóan túllépik az erre a jogcíme megszabott 342 milliárd forintos keretet, akár 10-15 milliárd forinttal is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!