„Nem az EU, hanem bizonyos tagállamok vallottak kudarcot a menekültválság kezelésében” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy tévévitában a héten. Ezzel nem a több százezres embertömeg ellátásával küzdő Olaszországra és Görögországra utalt, hanem azokra a kelet-európai tagállamokra – így Magyarországra is –, amelyek mindent megtesznek azért, hogy kivonják magukat a feladat alól.
Hiába dolgozott jó néhány szakember és maga az elnök is Juncker két héttel ezelőtt elmondott évértékelő beszédén, abba olyan hiba csúszott, amit az európai közvélemény azóta sem tudott megemészteni. A Bizottság vezetője ugyanis arról beszélt, hogy a menekültletelepítési kvóták ügyében nem lehet erőszakot alkalmazni, a segítségnek szívből kell jönnie. Ezt jó néhányan úgy értelmezték, hogy ezentúl vége szakad a lassan másfél éve tartó kötélhúzásnak, és az EU végre letesz arról, hogy arányosan ossza el a menekülteket.
De hiába állítja Orbán Viktorral egyetemben Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök is, hogy a menekültkvóták ötlete halott, és vitázni sem kell róla, Juncker a francia közmédia már idézett vitájában is azt bizonygatta, hogy össze kell békíteni a nyugati és a keleti tagállamok álláspontját. Beszélgetőpartnere, Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke ennél is sarkosabban fogalmazott: „Európa az egység miatt lehetett mindig is erős. A keleti tagállamok a gazdasági fejlődésben és az Oroszországgal ápolt kapcsolatokban elvárják a szolidaritást, de mikor a menekültekről van szó, elfelejtkeznek róla. A szolidaritás egy elv, nem mazsolázgatás.” A vasárnapi kvótaügyi népszavazásról pedig az a véleménye, hogy Orbán csak ellenségeskedést szít vele az EU-ban, és megtéveszti a magyar szavazókat.
Mulatságos egybeesés, hogy Orbán éppen ellenkező előjellel gondolja ezt, mint azt múlt szombaton a bécsi migrációs csúcs után ki is fejtett. A magyar miniszterelnök úgy érzi, az EU becsapta a kvótákkal kapcsolatban, és már csak a népszavazáson adott nem válaszban bízik. De bármi is lesz a vasárnapi referendum eredménye, az EU-t hidegen hagyja – mint azt a héten Dimitrisz Avramopulosz, a Bizottság migrációért és uniós belügyekért felelős tagja is kifejtette. A biztos méltatta a magyar demokráciát, de hangsúlyozta: az európai közösségi jog alkalmazása nem fakultatív. A már elfogadott határozatot végre kell hajtani. Vagyis illúzió azt hinni, hogy Magyarország kivonhatja magát a már elfogadott rendszerből, szavazzanak bármennyien is nemmel.
Ezt támasztja alá az az interjú is, melyet Gianni Pitella, az EP szociáldemokrata pártcsaládjának frakcióvezetője adott a Népszabadságnak. Az olasz politikus szerint Orbán csak propagandacélokra használja a kvótakérdést, hiszen a népszavazásnak semmilyen jogi következménye nem lesz se az EU-ban, se Magyarországon.
Hogy a Bizottság mennyire eltökélt a kérdésben, azt jól példázza a szerdán kihozott jelentése is, melyben „lassú javulásként” tálalja azt, hogy ez eredetileg áttelepítendő 160 ezer menekültből idén szeptemberre 5651-et sikerült is Olaszországból és Görögországból más tagállamba vinni. Az indoklás szerint azért jobb a helyzet, mert a múlt hónapban minden eddigi rekordot megdöntve 1202 embert fogadtak be a tagországok.
Talán nem meglepő, hogy nem talált szíves fogadtatásra Orbánnak az a Bécsben felvetett ötlete sem, miszerint ezeknek az embereknek nem az EU területén kellene megvárniuk, míg elbírálják a menekültügyi kérelmüket, hanem egy Líbia területén létrehozott gigantikus menekülttáborban. A líbiai kormány tiltakozása mellett a Bizottság szóvivője sem találja kivitelezhetőnek a javaslatot, mivel az uniós jog nem engedi meg, hogy egy harmadik állam területére helyezzék a menedékkérőket.
A Bizottság és a magyar kormányfő a végtelenségig üzengethet egymásnak, a sok szónak úgyis egy a vége: a migrációs válság kezelése csakis a tagállamok együttműködésével történhet. És ezt a magyar népszavazás sem írhatja felül. Érdekes adalék mindehhez a Magyar Nemzet értesülése, miszerint Budapest és Berlin háttéralkut kötött: hétfőtől Orbán visszavesz a migránsellenes szólamokból, amiért cserébe a német kormány támogatni fogja a paksi bővítést és a Budapest–Belgrád gyorsvasút építését. Persze, jó érdekük fűződik hozzá, mivel a német cégek is szívesen részt vennének a zsíros üzletekben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
