Egy pozíció bonyolultsága

Nem mindenki ilyen lelkes azonban Argentínában, az új pápa személyét illetően. „Nem tudom elhinni, hogy őt választották. Mérhetetlen düh kínoz a döntés miatt” – írta az Argentina Pressben megjelent e-mailben Graicela Yorio. Graciela bátyját, Orlando Yoriót 1976-ban, egy másik jezsuita pappal, a magyar származású, most 86 éves Jálics Ferenccel együtt rabolták el, fogságban tartották és kínozták őket öt hónapon keresztül egy katonai bázison. (Jálics 1957 óta élt Argentínában, szabadulása után Németországba távozott. Jelenleg Magyarországon tartózkodik.) A két pap egy szegénynegyedben dolgozott. Azzal vádolták meg őket, alaptalanul, hogy kapcsolatban álltak baloldali gerillákkal. Bergoglio fő vádlója Horacio Verbitsky oknyomozó riporter könyvében vázolja az új pápa kapcsolatát a két pappal, akik akkor fordultak Bergoglióhoz segítségért, amikor úgy érezték, életüket a katonaság veszélyezteti Az argentin jezsuiták akkori vezetője, az oknyomozó szerint kettős játszmát játszott: támogatta Yoriót és Jálicsot, ugyanakkor tevékenységükről tájékoztatta a katonai erőket.

„Verbitsky oknyomozó nem téved, ám nem látja át Bergoglio pozíciójának bonyolultságát, abban az időben” – ezt már Robert Cox, a Buenos Aires Herald – az egyetlen lap, amely akkoriban úgy számolt be a gyilkosságokról, ahogy valójában történtek – egykori szerkesztője nyilatkozta. Cox szerint, aki a családjának ’79-ben címzett halálos fenyegetés miatt költözött át Észak-Karolinába, nem lehet mai szemmel megítélni, hogy milyen nyomás nehezedett rá a diktatúra alatt. Ettől függetlenül Cox úgy látja, Bergoglio többet tehetett volna a két papért: „Úgy gondolom, hogy nem ő dobta fel őket, ugyanakkor nem is védte meg a két papot.” Adolfo Perez Esquivel, aki 1980-ban nyerte el a Nobel-békedíjat a junta rémtetteinek dokumentálásáért, hasonló véleményen van. „Bergogliónak talán nem volt akkora bátorsága, mint a többi papnak, de soha nem paktált le a diktatúrával” – nyilatkozta Esquivel.

A katonai diktatúra során több mint 30 ezer embert gyilkoltak meg, ez idő alatt szinte végig Bergoglio volt a jezsuita rend argentin feje. Igaz, később már Buenos Aires-i érsekként, együtt az argentin püspökökkel, nyilvánosan kért bocsánatot, hogy a junta idején nem tettek meg mindent az üldözöttek megmentéséért.

Jorge Mario Bergoglio, Ferenc pápa az első jezsuita Szent Péter trónusán. A jezsuita rendet évszázadokon át úgy tartották számon, mint a rendteremtés pápai eszközét. Vajon az egyházi rendteremtés embere lenne az új pápa?

Gábor György filozófus, vallástörténész szerint félreértés, ha a jezsuitákról csak mint egykori nagy rendteremtőkről emlékezünk meg. A 20. században éppen a világra nyitottságukból fakadóan alapvetően járultak hozzá az „Új teológia” által elindított megújuláshoz, ami a II. Vatikáni Zsinaton diadalmaskodott.

– Őrületesen nagyok a törésvonalak, a konfliktusok a pápai államban. Sok jele és oka van ennek a Vatileaks kiszivárogtatástól a pedofil botrányokon, a homoszexuális lobbin át a Vatikáni Bank ügyleteiig. Ilyen körülmények között jelképes, hogy Jézus Társasága fegyelmezett rendjéből való a pápa; ez egyértelműen azt sugallja: valóban rendet kell teremteni – mondta Gábor György.

– Nem hinném, hogy keménykezű rendteremtést fog szorgalmazni, de lelki megújhodáson alapulót egészen biztosan – vélekedik Jakab Attila vallástörténész. De szerinte is nagy kérdés, hogy lesz-e erre elég ideje, lesznek-e elegen, akik mellé állnak a katolikus egyház felső vezetésében. Wildmann János teológus szerint Ferenc pápa fogyókúrára fogja a Vatikánt.

– Ha a rendteremtés alatt ezt értjük, akkor igen, ő a rendteremtés pápája lehet. De teológiai liberalizmust – például a homoszexuális párok elismerésében vagy a nők pappá szentelése ügyében – nemigen várhatunk tőle – vélekedett Wildmann.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!