- Ha eljön a függetlenek ideje, a választókörzetek akár felében is érdemi problémája lehet a Fidesznek

- Hadházy Ákos szerint pártja nem LMP-s jelölteket is hajlandó támogatni

- A választások után előkerülhet az utcai politizálás lehetősége is

 
Csárdi Antal az LMP pultjánál – Erősödhetnek a parlamenten kívüli eszközök

Fura kettősség volt Orbán Viktor szavaiban, amikor a Fidesz-frakció visegrádi ülésén a választások lehetséges kimeneteléről beszélt. Egyrészt azzal nyugtatta politikustársait, hogy érdemi lehetőség az, miszerint az MSZP és a Párbeszéd szövetsége elbotlik a 10 százalékos parlamenti küszöbben. Emlékeztetőül: a választási szabályok szerint, ha két formáció együtt indul, akkor duplázódik az 5 százalékos bejutási határ. (A pártok népszerűségéről lásd: cikkünket a február 17-i Vasárnapi Hírek 8. oldalán.)

Hogy ebben a verzióban a miniszterelnök komolyan hisz-e, az kérdéses, ugyanis épp ő maga figyelmeztette képviselőtársait, hogy a 106 egyéni választókerületből 40-re nagyon kell figyelni, ennyiben ugyanis lehet baj.

A baj ez esetben annyit tesz, hogy ezekben a kerületekben léphet fel olyan ellenzéki jelölt, aki megszoríthatja/ legyőzheti a kormánypárt favoritját. Ráadásul ez a jelenlegi állás, ugyanis a jelölti névsor egyre alakul – bár némiképp megkésetten, de úgy fest a helyzet, hogy a baloldalon több választókerületben előválasztás zajlik, amiből a független jelölt kerülhet ki győztesen.

Példának okáért Baranya 2. választókerületében elindul Kozármisleny polgármestere, Bíró Károly, és reméli, hogy felsorakoznak mögötte a pártok. (Megjegyzendő: Bíró azt ígérte, ha lesz nála esélyesebb, visszalép a javára.) Az MSZP és a DK megállapodása értelmében ebben a választókerületben a Demokratikus Koalíció embere állhat rajtvonalhoz – úgyhogy a Gyurcsány-párton múlik, hogy támogatja-e Bírót. Az azért egy nyomós érv, hogy a DK jelöltjének népszerűsége csak a 4-5. helyhez lenne elég. Szintén érdekes, hogy Érden Tóbiás József visszalépett, így az MSZP pártigazgatója helyett az a Csőzik László indulhat eséllyel, aki 20-30 Egyesület elnevezésű civil szervezetével rendre bejut az érdi önkormányzati képviselőtestületbe. Egyszóval ha sok civil jelölt kerül be a választási szorítóba, akkor az említett 40 választókerületnél jóval többen lehet érdemi baj.

Már csak azért is, mivel ha az MSZP és a DK segítségével a civil jelöltek megfelelő támogatást tudnak építeni, akkor a különinduláshoz ragaszkodó pártok is erkölcsi/ politikai dilemmával szembesülnek, nevezetesen azzal: felvállalják- e annak ódiumát, hogy miattuk bukott el egy választókerület. És ugyan az LMP-ben jelenleg számos olyan vélemény van, miszerint a párt jelöltjeinek április 8-ig, a választás napjáig állva kell maradniuk, azért változhat a helyzet.

Például azzal kapcsolatban, hogy az egyéni választókerületek egy részében az LMP visszaléptetheti-e jelöltjét egy esélyes ellenzéki vagy független jelölt javára, Hadházy Ákos azt mondta: nem tartja kizártnak, hogy legyen bizonyos együttműködés, akár visszalépés is. Azaz adott esetben az LMP hajlandó más politikust vagy civilt támogatni. De – szögezte le a párt társelnöke – az ellenzéki pártoknak igenis versenyezniük kell egymással és meg kell győzni az embereket arról, hogy gyökeres változás kell az országban.

Hogy minden hatalom megbukik előbb-utóbb, azt Hadházy nem kétli, a kérdés szerinte csak az, hogy mikor és milyen módon – azaz meddig van arra lehetőség, hogy választásokon győzzük le a hatalmat. „Jelen pillanatban közel állunk ahhoz a vonalhoz, amikor választásokon már nem igazán lehet leváltani a kormányt” – vélekedett az LMP társelnöke.

Ennek ellenére egyelőre mindent meg kell tenni azért – és ez Hadházy szerint reális cél –, hogy a Fidesz kisebbségbe kerüljön a parlamentben, azaz a 199 hely kevesebb mint a felét szerezze meg. Ha azonban mégis többségre vergődne a kormánypárt, akkor nagyon is el kell gondolkodni, mi a helyes magatartás. Akkor ugyanis nincs értelme parlamenti körülmények között politizálni.

Ahogy a Fidesz érzékeli az elégedetlenséget, csavar egyet a csapon és elzárja a szabad vélemények, hírek útját. Ha a kormány érdekkörébe húzza a média nagy részét és az emberek 60 százalékát csak a kabinet médiavalósága éri el, márpedig most itt tartunk, akkor sok ember nem kap reális információt. „Lehetek akármennyire kemény, de ha a kormány mondja meg, hogy az üzenet hány emberhez jut el, akkor legfeljebb eljátszhatom, hogy van ellenzék, de a valóságban már nincs” – mondja Hadházy, aki azt azonban nem árulta el, mire gondolt, amikor a parlamenten kívüli politizálást ajánlotta alternatívaként.


"Az emberek többségét csak a kabinet médiavalósága éri el jelenleg"

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!