„Nem a kormány bénította meg Esztergom működését, hanem a helyiek által választott vezetők” – nyilatkozta Orbán Viktor a 24 Órának. A miniszterelnök felidézte, hogy első kormányzása idején a város szépen gyarapodott, és bár most is örülne egy újabb „sikertörténetnek”, a helyi viszonyok „olyan szerencsétlenül alakultak, hogy a város nem képes a kormányzat partnerévé válni, még az esztergomiak érdekében sem”, ezért azt kívánja a helyieknek, hogy „olyan vezetőket válasszanak maguknak, akik partnerként tudnak együttműködni a mindenkori, jelen esetben a polgári kormánnyal”.
Kifelé még kevésbé nyíltan kommunikál a miniszterelnök: a Washington Postnak adott interjúban tagadta, hogy a mostani alaptörvényről nem konzultáltak az ellenzékkel, mert „volt egy bizottság, mely felkért minden parlamenti pártot, hogy legyen részese a folyamatnak”, azt állította, hogy az alaptörvény nem teszi lehetővé a hatalomkoncentrációt, a szólásszabadság ügyében például a többségében külföldi médiatulajok felé irányította a riportert, a kormány sajtóbeli hirdetési gyakorlatával kapcsolatban pedig azt tanácsolta az újságírónak: próbálja meg Magyarországot ugyanolyan demokratikus országnak elképzelni, mint az Egyesült Államokat. A romakérdésről azt mondta: túl azon, hogy kormánya betiltotta a paramilitáris egységeket az országban, kérte már az amerikai hatóságok segítségét az Amerikából érkező gyűlöletpropaganda megállítása érdekében. Az érvek nélküli érveléshez csatlakozott Semjén Zsolt is: „ahogyan egy alkotmányos forradalommal megalkottuk a húsvéti alkotmányt, úgy ezzel szemben elindult egy alkotmányos ellenforradalom, utóbbiban azonban nemcsak a balliberális oldal érdekelt, hanem azok a jobboldalhoz köthető erők is, amelyek a 89-es paktumban érdekeltek, és a paktumalkotmányhoz kötődnek, ezt tekintik etalonnak” – fogalmazott a miniszterelnök helyettese a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének budapesti rendezvényén.
Önmagáért beszélnek viszont a HVG és Népszabadság cikkei, amelyek szerint a családi termelők helyett a Fideszhez, illetve Orbánhoz közel álló nagyvállalkozók szerzik meg a művelésre leginkább alkalmas állami földeket. Például a Fidesz-közeli vállalkozó, Nyerges Zsolt, vagy a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc (képünkön a miniszterelnöktől jobbra).
Tiszaigaron Kékessy Dezső volt párizsi nagykövetről, az Orbán család barátjáról állítják, hogy felmenői régi kúriájához a nagybirtokot is vissza akarja szerezni. A lap szerint azért nem hirdették meg a teljes, 1100 hektáros birtoktestet, mert még keresik a jogi és szervezeti megoldást, hogyan kerülhetne az egész a Kékessy család érdekeltségébe. Másutt a nagy nyilvánosság előtt tett fideszes feljelentés körül támad a gazdálkodók szerint árulkodó csönd: például az említett Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaigaron szintén 1100 hektár állami föld használatát kellett volna pályáztatni, mert a haszonbérleti szerződés 2009 végén lejárt. Egy, a volt Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt.-ből kivált helyi kft. használja, megbízási szerződéssel folyton megújítják neki a földhasználat jogát. A Hortobágyi Nemzeti Park Kunmadaras külterületén ad bérbe 600 hektárt egy környékbeli polgármesternek, aki nem visz oda állatokat – pedig az állattartás erősítése az egyik deklarált célja az állami földek újrapályáztatásának. Valójában azonban az uniós támogatás megszerzése a cél: ez évente akár 50-60 millió forint jövedelmet jelent, és semmit sem kell dolgozni. Azon is háborognak a környékbeli gazdák, hogy a nemzeti park területén, egy kiemelten védett vizes élőhelyen vaddisznóra vadászhatnak egy olyan vadásztársaság tagjai, ahová a helyieket nem veszik fel. A külföldiek 2014-ben lejáró földvásárlási moratóriuma kapcsán a ma már nem is nagyon titkolt fideszes taktika az, hogy a határidő lejártáig a párttal szimpatizáló nagybirtokosok tulajdonába kell juttatni belőle annyit, amennyit csak lehet – írták a lapok.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
