„Mi ezt nem kértük” – egyre kevésbé palástolják az egyházak nemtetszésüket amiatt, hogy akaratuk ellenére politikai viták kereszttüzébe kerültek az oktatási intézmények „adás-vétele” miatt. Egy 2010-es törvénymódosításnak köszönhetően az állam az önkormányzatokra, azok az egyházakra tolnák az iskolafenntartói felelősséget, ám az egyházak nem tudják és nem akarják az állam és az önkormányzatok búját-baját magukra vállalni.
A szülők közben sok helyen tiltakoznak és még mindig nem tiszta, hogy a gyerekekkel vajon mi lesz? Ki, milyen pénzből és mit fog nekik tanítani?
A kormány kényesen ügyel az egyházakkal való jó viszonyra, hivatkozik is rájuk eleget. Ám egyre több jel utal arra, hogy szóba velük sem túl gyakran áll. A mindig kimérten fogalmazó Erdő Péter bíboros szájából szinte kifakadásnak hatnak a szavak, ahogy pünkösdi interjújában az oktatási ügyekről beszélt. – Két éve nem vált egyértelművé, milyen szisztéma szerint lesz, illetve lesz-e egyáltalán áttekinthető rendszere annak, hogyan finanszírozzák az oktatási intézményeket – mondta. Az önkormányzatok, amelyek az új feltételek mellett kibújnának az iskolafenntartói kötelezettségek alól, úgy tesznek ajánlatot az egyháznak az iskolák fenntartására, hogy az épületek tulajdonjogát azért megtartanák. – Nagy kérdés, hogy a használati jogot mennyi időre engedik át, hogy milyen garancia van ennek az ingyenességére, továbbá, hogy az adott tantestület és a helyi társadalom mennyire megosztott az intézményátadással kapcsolatban – fogalmazott imént idézett interjújában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
És nem csak a finanszírozás részletei vesznek homályba. Az sem világos, mit és kinek is kellene tanítani az egyháznak átadott iskolákban. A közoktatási törvény az erkölcstan okítását írja el, de hogy ez pontosan mit jelent, azt még Erdő Péter sem tudja. – Kötelező hittanról szó nincs, kötelező erkölcstanról, illetve állami etikáról van szó, amelynek tartalma természetesen még nyitott kérdés (…) azt, hogy a gyakorlatban segít-e majd ez a változás hitünk továbbadásában vagy éppen újabb kockázati tényezőt jelent, még nem tudjuk – fogalmazott a bíboros. Hozzátette: sem a hitoktatás helyzetének megváltozását nem szorgalmazták, sem nem kérték azt, hogy egészen új egyházügyi törvény szülessen. És azt sem kérték, hogy bármely más egyháznak a jogállása megváltozzék. A kormánytöbbség ezek szerint kéretlenül döntött mindezen ügyekben.
– Valakik neofita ügybuzgalomból, ha nem is akarnak pápábbak lenni a pápánál, de bíborosabbak akarnak lenni a bíborosnál – nyilatkozta lapunknak Gábor György vallástörténész, az egyházi viszonyok jó ismerője. Megérti a bíboros keserű szavait: amíg szinte minden anyagi és szakmai feltétel tisztázatlan, addig felelősséggel nem lehet dönteni.
Ettől még a karaván halad – mondhatnánk, ha nem hangzana e téma kapcsán különösen profánul. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia összegzése szerint az idei tanév kezdetétől 41 intézményt vett át az egyház, így összesen 224 intézményt működtetnek, melyekben több mint 86 ezer diák tanul, 20 százalékkal több, mint tavaly. A katolikusok által fenntartott intézményekben mintegy 11 ezer pedagógus, technikai dolgozó és egyéb feladatokat ellátó munkatárs dolgozik, ami szintén 20 százalék körüli növekedést jelent. A Magyarországi Református Egyház 2011 nyarán 12 önkormányzati intézményt vett át. Az idei tanévtől 38 ezer tanuló jár intézményeikbe nappali tagozaton, csaknem 10 százalékkal több, mint tavaly, arról azonban nincs adatuk, hogy a pedagógusok száma hogyan változott az átvételek után. A Magyarországi Evangélikus Egyház 2011 nyarán 6 oktatási intézményt vett át az önkormányzatoktól, csaknem 13 ezer gyermek jár ezekbe az óvodákba, iskolákba. Jelenleg további hat önkormányzattal tárgyalnak.
Jellemzően azok a kistelepülések próbálnak meg az iskolák átadásával könnyíteni költségvetésükön, amelyek eredetileg is rossz anyagi helyzetben vannak. – A Baptista Oktatási Központ és a Szeretetszolgálat nem kíván, és nem tud segíteni az önkormányzatok gondján, hiszen nincs olyan gazdasági helyzetben. Az intézmények az átvételt követően is állami normatív támogatásból működnek – nyilatkozta lapunknak Mészáros Kornél, a Magyar Baptista Egyház főtitkára. Kákay István, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodaigazgatója is arról számolt be, hogy rendszerint az önkormányzatok kezdeményezik az iskolák átadását. Ezután az evangélikus egyház szakemberei fenntarthatósági tanulmányt készítenek, majd a zsinat dönt az intézményalapításról. Ábrám Tibor, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója, református egyházkerületi főgondnok lapunknak elmondta, az állami közoktatási feladatellátás átvétele nem fakadhat a nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok segélykéréséből, a helyi közösségben kell megfogalmazódnia az igénynek egy értékrendileg elkötelezett nevelés iránt, amelyet a szülők is támogatnak.
Ennek ellenére vannak települések, ahol már most sem problémamentes az átadás. Balatonfüreden például, ahol szeptembertől a református egyházhoz kerül az iskola, a helyi gyülekezet lelkésze kijelentette, hogy az új tanévben mindennap 7 óra 45 perckor a diákok egy tízperces áhítattal kezdik a napot és havonta egy vasárnapjukat a templomban töltik. Kötelező jelleggel. A református egyházkerületi főgondnok ezzel kapcsolatban annyit mondott lapunknak: „az intézmények maguk alakítják ki azt a tevékenységrendszert, amelynek keretében végzik nevelő-oktató munkájukat és ennek lehetnek hitéleti alkalmai is”.
Körülbelül húsz olyan településről tudunk, ahol az egyházivá váló oktatási intézmény maradt az egyetlen iskola. Igaz, hogy a törvény szerint az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy amennyiben a szülők világnézetileg semleges iskolába szeretnék járatni gyermekeiket, megtehessék, de sok esetben nem csak a faluban, de annak környékén sem könnyű ilyen intézményt találni. – Alkotmányos szempontból tűrhetetlen, hogy az állam ne biztosítsa minden egyes gyermeknek a világnézetileg semleges oktatást – mondja erre Gábor György. Mihez kezdjen a szülő, ha mégis ragaszkodik világnézetileg semleges iskolához? Húsz-harminc kilométerrel odébb járassa a gyerekét? Miből? Semmiből. A szülők így többnyire megalkuvásra kényszerülnek.
És nem csak ők. – Bármilyen különös, többnyire azt szoktuk javasolni a tanácsért hozzánk forduló tanároknak, hogy hacsak nincs áthághatatlan akadálya annak, hogy egyházi iskolában tanítsanak, fogadják el az állást. Ma ugyanis szinte lehetetlen pedagógusként új munkahelyet találni – mondta lapunknak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
Még akkor is, ha az a pedagógus, aki egyházi iskolában oktat, közalkalmazotti jogviszonyát is elveszti.
De Gallóné a tanárok mellett a tanítást magát is félti. Az új Nemzeti Alaptanterv ugyanis pontról pontra megmondja, mit és hogyan, mennyi ideig lehet tanítani, figyelmen kívül hagyja az egyes iskolák, egyes osztályok képességeit, lehetőségeit.
Ennél viszont még az egyházi fenntartás is több lehetőséget biztosít. „Előfordulhat, hogy azért adják majd át az egyháznak az iskolát, hogy az ne az állam kezébe kerüljön” – mondta Gallóné. Vagyis az iskolák az állam elől az egyházhoz menekülnek sok helyen. Ahogy a PSZ elnöke fogalmazott: a kisebbik rosszat választják.
Ezt, azaz a kisebbik rosszat választotta Makó is. A városban katolikus és református iskola is van, az önkormányzat négy általános iskolájából kettőt mégis átadna az egyháznak. – Köszönhetően a kormányzati koncepciónak mára ezek a tárgyalások aktuálissá váltak és felgyorsultak – mondta lapunknak Marosvári Attila, Makó alpolgármestere. Elárulta: a két általános iskola elsősorban azért kerül majd egyházi fenntartásba, mert így biztosan képesek lesznek megőrizni azokat a többletszolgáltatásokat, amelyeket eddig nyújtottak. „Sokáig mérlegeltük az átadás lehetőségét, de most eljött az az idő, amikor így lesz a legbiztonságosabb mind a pedagógusok, mind a gyerekek számára.”
Díjesõ az érettségizõknek
Véget ért a tanév, már csak az évzárók vannak hátra. A sok megkönnyebbült tanuló némelyike azonban izgatottan várhatja az ünnepséget, ilyenkor szokták ugyanis kiosztani az egész évben jól teljesítő diákok díjait. Nincs ez másként idén sem, sőt, több új jutalom is vár némelyik eminens gyerekre – kérdés, mennyire örülnek majd neki. Hoffmann Rózsa például minden érettségizőt megajándékoz az új alaptörvény díszkiadásával. A bőrkötésbe burkolt meglepetések mellé szép szavakat is mellékelt az államtitkár asszony: „Magyarország Kormánya érettségitek alkalmából ünnepélyes gesztussal szeretne jelképesen a nemzet felnőtt tagjaivá avatni benneteket… Bátorítson a hazához való hűségre akkor is, ha nem könnyű itt élni, és nagy a csábítás, hogy anyagi javakért, akadálymentes karrierért elhagyjátok” – fogalmazott köszöntőjében. Köszöntötte a diákokat Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is, aki elmondta: több mint 30 intézményből 88 középiskolás diák részesült az idén alapított Morus-díjban. A közéleti-jellegű elismerést azok a végzős tanulók érdemlik ki, akik nemcsak jó tanulmányi eredményeikkel, aktív közösségi tevékenységükkel emelkednek ki társaik közül, de nyitottak a közéletiségre és emellett elkötelezett keresztények is. Rétvári, aki a közigazgatási tárca államtitkára is, kifejtette: a díj küldetése, hogy elismerje azokat a fiatalokat, akik nem az önzésben és az individualizmusban hisznek, hanem megvan bennük a készség keresztény értékrendű közösségek szervezésére és közösségeik érdekképviseletére. Helyi érdekeltségű jutalomban részesítette Németh Szilárd, Csepel polgármestere a XXI. kerület végzős tanulóit. Az érettségizők Nyirő József Uz Bence című könyvét fogják útravalóul kapni az önkormányzattól.
D.-H. N.
Pénteken volt a 2011/2012-es tanév utolsó tanítási napja, de sem az önkormányzatok, sem az intézmények, sem a pedagógusok nem tudják, hogyan lássanak neki a munkának ősszel. Négyezer közoktatási intézmény, egymillió-négyszázezer tanuló és 121 ezer pedagógus várja, hogy a kormány határozzon a sorsukról.
A köznevelési törvény – mint utóbb kiderült – csupán „kerettörvény”, melyet az oktatási államtitkárság később fog „feltölteni tartalommal”. Ezt nyilatkozta Hoffmann Rózsa. Mivel június van, s a tanév szeptemberben kezdődik, ideje lenne választ adni: mikor kezdődik a „feltöltés”?
Bár néhány napja már olvashatjuk a Nemzeti Alaptantervet, a kerettantervek egyelőre nem készültek el (első változataikat augusztusra ígérik), bár ezek a dokumentumok határoznák meg, hogy pontosan mit és hogyan kell – a kormány által meghatározott keretek közt – tanítaniuk a pedagógusoknak. Egyelőre annyi biztos: Csukás István nem, a sakk viszont bekerült a tanítandó témakörök közé. Nincs még hír azokról a tankönyvekről sem, amelyekből majd tanítaniuk kell a pedagógusoknak, s tanulniuk a diákoknak.
A pedagógusok óraszámának tervezett – de ki nem fejtett mértékű – emelése elbocsátásokat vonz majd maga után. Még nem tudni, jövőre összesen hány tanár várja majd az iskola kapujában a diákokat. Ha az óraszám csak kettővel emelkedik, már az is 8-10 ezer álláshely megszűnését eredményezi. Ha azonban 26 helyett 32-ben határozzák meg, akár 20-30 ezer fős elbocsátásra is lehet számítani.
Utólag – és meglehetősen megalapozatlanul – vázolta fel Hoffmann Rózsa annak a négyezer közoktatási intézmény fenntartására létrehozandó központnak a tervét, amely akár 140 ezer pedagógus felett gyakorolhat hatalmat. A központról magáról egyelőre semmit sem tudni, csupán annyit, hogy iskolafenntartó funkciót töltene be, míg a hatósági feladatok a kormányhivatalok kezébe kerülnek.
A régóta ígérgetett, mézesmadzagként sokszor meglengetett pedagógus-életpályamodellről az államtitkár asszony annyit mondott, átlagosan 50-60 százalékkal emelheti meg a pedagógusok keresetét. Erre a közel 300 milliárdnyi pluszköltségre azonban sehol nincs fedezet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
