Pártkatonák az iskolák élén - Mit hoznak, mit visznek az új igazgatók?

Sorra érkeznek a hírek a botrányos iskolaigazgató-kinevezésekről szerte az országból, az ügyekben az a közös, hogy a vezetőket az Emberi Erőforrás Minisztérium, a szakképzési intézmények esetében pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium rendre a tantestület, a diákok és szülők véleményével szemben választja meg. Ráadásul egyre több frissen kinevezett igazgatóról vagy még csak jelöltről derül ki, hogy valamilyen módon kötődnek a kormánypárthoz. Az első felülről vezérelt nagyobb igazgatókinevezési hullám a KLIK létrehozásával egy időben volt, de akkor még jóval kevesebb vitás ügy került felszínre, a minisztérium kevesebbszer hagyta figyelmen kívül a pedagógusok, az önkormányzat és az iskolák használóinak véleményét. A mostani kinevezési körnél viszont már egyértelműnek tűnik a tisztogatási szándék, több olyan iskola is érintett, amely részt vett a tavalyi kockás inges tiltakozásokban.

Az új igazgatókkal szemben elvárás a teljes lojalitás, cserébe a szakmai alkalmasságtól is eltekintenek. Mostanában sok olyan ember kap igazgatói széket, aki a tankerületek számának csökkentésével maradt pozíció nélkül, vagy egyszerűen éppen nem tudnak neki jobb helyet találni. Márpedig még annak ellenére sem mindegy, ki vezet egy iskolát, hogy az igazgatók jogköreit az elmúlt években jelentősen megnyirbálták.

Az utóbbi állítást igazolja a Budai Nagy Antal Gimnázium esete, amelynek élére két évvel ezelőtt annak ellenére került Manolovitsné Erdőközi Orsolya, hogy a csupán véleményezési joggal rendelkező tanári kar és szülői közösség egyöntetűen a korábbi igazgatónőt támogatta. Az új vezető az akkori közoktatási államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit évfolyamtársa volt az egyetemen.

A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szülő szerint az oktatás színvonala rohamos romlik az elmúlt két évben. „Több tanár, köztük legutóbb egy tudományos fokozatokkal rendelkező kiváló szakember távozott, mert nem bírta az iskolában uralkodó helyzetet. A régi igazgató egy igazi vezető volt, nála mindig nyitva állt az ajtó, a mostaninál az előszobáztatás dívik. Előfordult, hogy azért nem engedélyeztetett egy kirándulást, mert szerinte túl későn kért engedélyt a pedagógus írásban. A szóbeli engedély nem elég. A végső érve minden vitában, hogy „én vagyok a főnök”. „A gyerekeket az iskolával együtt járó szükséges rossznak tartja, és mindez elviselhetetlen hangulatot eredményez” – meséli forrásunk, hozzátéve, hogy a jó pedagógusok elszivárgása már a gyereklétszámon is meglátszik. A folyamatos hanyatlást látva egyre több szülő dönt úgy, hogy elviszi a gyerekét az intézményből, már vannak olyan gimnáziumi osztályok, ahol a húszat sem éri el a létszám.

A nekünk nyilatkozók nem tartják kizártnak, hogy az iskola szándékos lerohasztása zajlik, hogy később szakgimnáziummá alakíthassák, vagy esetleg átadják az egyháznak – erre több jel is utal forrásaink szerint.


Nem számít a tanári vélemény
A legnagyobb kárt az okozza, hogy a tanári kart önbecsülésében alázta meg az eljárás – mondja egy pedagógus, aki a Szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban dolgozik, ahol tavaly, az eredménytelennek nyilvánított eljárás után a tanári kar véleményére fittyet hányva ideiglenesen, egy évre kinevezték a korábbi Kisteleki Tankerület vezetőjét, Faragó Klárát.

„Nem számít a véleményünk, egyáltalán senki és semmi nem számít, csak a politikai akarat” – hangsúlyozza a pedagógus, aki szerint a diákoknak is rettenetesen rossz példát mutat, hogy a demokratikus értékeket, a többség véleményét sárba tiporják.

„A tanárnak a kiállásával, az egész személyiségével példát kell mutatnia, és ha mi ezt tűrjük, nem emeljük fel a szavunkat, nincs jogunk odaállni a diákok elé és demokráciáról vagy etikáról papolni” – mondja csalódottan, ugyanakkor azt is hozzáteszi: ha minden tanár úgy csinálja tovább a dolgot, mint eddig, a szakmai munka talán nincs veszélyben az iskolában, de a nevelőtestület hangulatát biztosan visszaveti majd ez a méltatlan eljárás, amit bizonyára a diákok is megéreznek majd.

Most ugyanis úgy döntött a minisztérium: további öt évig Faragó Klára vezetheti az iskolát, pedig sem a tantestület, sem az önkormányzat nem őt támogatta. Az Emmi indoklása szerint mégis ő érdemli a posztot, mert „határozott, szakmailag felkészült vezető és pályázatában reális helyzetértékelést, innovatív jövőképet fogalmazott meg”. A tavalyi pályázatnál Faragó Klára még csupán egyetlen szavazatot kapott a tanári kartól, az idei eljárásban már ugyan 32-t, de még mindig messze kevesebbet, mint az a jelölt, akit a tanári kar támogatna 70 százalékkal.

„Régebben volt egy viszonylag egységes nevelőtestület, ami mostanra több táborra szakadt. Vannak, akik beálltak az új igazgató mögé, és a saját szekerüket tologatják, mások hallgatnak és kivárnak. De vannak olyanok is, akik minden alkalommal kifejezik az ellenvéleményüket. Ez egy nagyon szomorú történet, mert az van, mint ami az egész társadalomban megfigyelhető. Az emberek reménytelennek érzik a helyzetüket, tehetetlenek, és ezért inkább beállnak a sorba, mert dolgozni szeretnének” – mondja a lapunknak nyilatkozó pedagógus.


Korbács kell
„A fenntartó nem köteles figyelembe venni a pedagógusok véleményét az igazgató kiválasztásánál, de az is igaz, hogy a tanárok zöme nem is él a lehetséges jogorvoslati lehetőségekkel, például, ha maga a véleményezés is elmarad” – mondja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője, aki maga is egy furcsa igazgatóváltáson átesett iskolában tanít és minden jel arra mutat, hogy az intézmény egy újabb változás előtt áll.

A pécsi Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központnak több tagiskolája van, köztük két általános iskola, egy gimnázium, és több más kisebb intézmény. A 2. számú általános iskola, ahol Nagy Erzsébet is tanít, tavalyelőtt kapott új igazgatót a tantestület véleményének ellenében. Majd mikor az egész nagy intézmény vezetője távozott, ugyanezt az embert bízták meg a főigazgatói poszt betöltésével átmenetileg.

Ha már így alakult a helyzet, mind az igazgató, mind a tantestület igyekezett konszolidálni a helyzetet, és hatékonyan együttműködni egymással, ami végül sikerült is. Most, hogy a helyzet már élhetővé vált, mégis úgy tűnik, hogy az egész iskolaközpont új igazgatót kap. „Erre csak következtetni tudunk, az iskolaközpontot ugyanis mindig annak az iskolának a vezetője igazgatja, amely székhelynek van kijelölve, márpedig most változik a székhely.

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy átszervezés címén megint változás lesz, és megint az alkalmazottak véleményének figyelmen kívül hagyásával” – mondja Nagy Erzsébet, aki a közalkalmazotti tanácsot is vezeti, és sérelmezi, hogy a tankerület gyakorlatilag nem kommunikál az iskolákkal. Úgy gondolja, az új igazgatójuk esetében kifejezetten rossz pontként könyvelhette el a fenntartó, hogy megtalálta a hangot a nevelőtestületekkel.

„Az az érzésem, hogy a tankerületekben úgy tartják: így nem lehet eléggé korbácsa a tantestületnek” – vázol fel egy lehetséges okot a pedagógus, aki úgy látja, az igazgatói kinevezésekről ma már az alapján döntenek, hogy ki mennyire képes belesimulni a jelenlegi rendszerbe.

„Az intézményeket nem értelmiségiek szellemi műhelyeként kezelik. Az iskoláknak a szülőkkel, diákokkal együtt összetartó közösségként kellene működniük, de mindezt nem veszik figyelembe” – mondja Nagy Erzsébet, aki szerint az iskolaigazgatók posztját sok szempontból kiüresítették, mégis fontos a szerepük.

A tankerületi központok ma már jobbára nem adják írásba az utasításaikat (mert azt később nem lehet letagadni), telefonon „szólnak le” az iskolákba, így utasítgatják őket, egy autonóm igazgató ilyenkor mer ellentmondani vagy ignorálja a kérést. Egy lojális igazgató viszont szervilisen követi az utasításokat, és nem feltétlenül képviseli a pedagógusok, diákok érdekeit, ez pedig szétveri a közösséget. Sok esetben a fenntartóhoz hű igazgatók a pedagógusok jogait sem képviselik, például szabályellenesen adják ki a szabadságokat, és sokszor nincs senki, aki emiatt szólni merne.


Felemelték, ellenük fordult
A fenti véleményeknek némileg ellentmond Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium leköszönő igazgatója, aki szerint a jelenlegi szisztémában az igazgató személye nem számít, pedig ahhoz, hogy egy iskola jól működjön, erős helyi vezetőre van szükség.

„Most lazítottak a szabályokon, így egy kicsivel jobb a helyzet, mint 2013 és 2016 között volt, de még mindig a tankerületi vezetőkön múlik, hogy egy-egy iskolavezetőnek mekkora lehet a mozgástere. Egy igazgatónak nincsenek meg a lehetőségei, hogy kollégáival együtt határozzák meg egy intézmény arculatát” – mondja Pukli István, aki úgy gondolja: a jelenlegi szisztéma egyébként is ezer sebből vérzik. Nem ért egyet azokkal a kritikus véleményekkel, amelyek mindig a korábbi igazgatókat védik.

„Tudomásul kellene venni, hogy az iskola nem egy igazgató hitbizománya. Az igazgató szerződése öt évre szól, a munkáltatója utána szabadon dönthet arról, meghosszabbítja-e a megbízását, vagy új pályázatot ír ki. Egy igazgatónak öt év után a jelenlegi rendszerben ugyanúgy újra meg kell küzdenie a pozíciójáért, mintha akkor indulna először, legfeljebb annyi előnye van, hogy már ott van mögötte az elmúlt öt év minden eredménye. Az torz gondolkodás, hogy az iskola az enyém, mint valami pályadíj. Ez szolgálat és nem jutalom” – mondja, kiemelve, hogy egy összeszokott tantestület általában gyanakodva fogad minden kívülről érkező vezetőt, mert félnek az újtól, félnek a változástól, pedig ideális esetben lehetséges volna, hogy innovatív szakember érkezik, aki pozitív irányba változtatja meg az iskolát. Ugyanakkor azt ő is elismeri, hogy a most felbukkant politikai megbízottak kinevezését szakmai érvekkel nem lehet alátámasztani.

Szerinte az egész rendszer hibás, mert a kinevezés motivációja „fentről” általában politikai, a véleményezés pedig „alulról” érzelmi, így a szakmaiság teljesen hiányzik a rendszerből. Éppen ezért Pukli István Polgári Világ nevű pártja programjának egyik eleme éppen az oktatási rendszer, benne az intézményi vezetők kiválasztásának reformja.

„Az intézményvezetők kinevezését erős szűréshez, vezetői diplomához és igazgatói asszisztensi gyakorlathoz kötnénk. Az így végzett igazgatóknak aztán vissza lehetne adni a korábbi jogköröket. A rendszer legfontosabb eleme azonban az, hogy a pártpolitikát száműzzük a folyamatból. A tankerületi tanácsokat alakítanánk át szakmai szervezetté, és a döntésből teljesen kihagynánk az országos, de még a helyi politikát is. Mert ne legyen kétségünk afelől, hogy ha az önkormányzatokra bíznánk az ügyet, az éppúgy a pártpolitikáról szólna” – mondja Pukli, aki annak idején maga is politikai kinevezett volt, majd szembefordult a hatalommal, amely pozícióba segítette, most pedig már nem is pályázott újra a posztra. „Az én esetem magán viselte az egész rendszer minden hibáját, de azért egy kissé mégis más volt. Nem voltam ejtőernyős, nem voltam senkinek senkije. Tudomásom szerint a fideszes önkormányzat az elődömet el akarta távolítani, és ennek én lettem az eszköze. Amikor elvállaltam, biztos voltam benne, hogy ezért sok támadás fog érni, mint ahogy ez így is volt, de azt sem szabad elfelejteni, hogy még így is 40 százalékot kaptam a tantestülettől. Ettől persze a rendszer alapjaiban volt rossz, és amikor eljött az ideje, fel is emeltem a hangomat emiatt” – árnyalja a saját szerepéről élő képet Pukli.


Mindenhol az országban
Még tippelni sem lehet, hogy az utóbbi években hány iskolában került sor olyan igazgatóváltásra, ahol az alkalmas, támogatott jelöltet látszatindokokkal „elmeszelték”.

Sokszor olyan jelentkezőket érintett a különös diszkrimináció, akik vagy nyíltan felvállalták, hogy a kormány oktatáspolitikája ellen lázadó tanárokhoz tartoznak, vagy a környezetük sugallta ezt róluk. A teljesség igénye nélkül: volt, aki egyedül pályázott egy szekszárdi szakképzési intézmény tagintézmény-vezetői pozíciójára, a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség száz százalékig támogatta, a minisztérium mégis indoklás nélkül új pályázatot írt ki. Balatonfűzfőn sem fogadták el egy sikeres igazgató pályázatát, Dabason egy, Győrben pedig két szakgimnázium vezetőjét is csak egy évre nevezték ki, kiváló pályázatuk ellenére. Hatvanban az egyetlen érvényesen pályázóval bántak el ugyanígy. Egerben a szülők és tanárok még tüntetést is szerveztek Hadházi Róbertné mellett, akit annak ellenére nem neveztek ki az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola élére, hogy övé volt az egyetlen érvényes pályázat, és a tantestület java része is támogatta. Az ő esetében kiderült: az igazgatói pályázatok bírálói egy névtelen küldeményben megkapták azt a fotót, ahol Hadháziné kockás ingben tiltakozik az oktatás egyre inkább ellehetetlenülő körülményei ellen. Szintén a kockástiltakozásokkal „húzhatta ki a gyufát” a makói József Attila Gimnázium igazgatója, Rója István, aki 22 évig vezette az intézményt. „A gonosz sikeréhez elég annyi, hogy a jó tétlenül marad” – ismertette a Délmagyar Rója István véleményét a jelenlegi oktatáspolitikáról. Cserébe a minisztérium egyszerűen érvénytelenítette az iskola vezetésére kiírt pályázatot, lefejezve ezzel az iskolát, amelyet ideiglenesen valamelyik helyettes vezethet, amíg nem találnak egy „megfelelőbb” embert.


Mit számít a nyilvánosság
Előfordult olyan eset, amikor sikerült megakadályozni senki által nem támogatott jelölt kinevezését, de ehhez a nyilvánosság és a tiltakozások ereje mellett az kellett, hogy egészen nyilvánvalóan kiderüljön: a király meztelen. Ilyen volt például Bazsáné dr. Szabó Marianne esete, aki két iskola (a budapesti Törökvész Úti Általános Iskola és a Kölcsey Ferenc Gimnázium) vezetői posztját is megpályázta egy plagizált, tévedésekkel és hibákkal teli pályázattal.

De Miskolcon az is előfordult, hogy végül maga a fideszes polgármester mondatta le három hét után a Kazinczy Ferenc Általános Iskolára felülről ráerőszakolt vezetőt a tüntetések hatására. Ez azonban a ritkább, a mostani esetek azt mutatják – a nyilvánosság ereje, a botránytól való félelem már nem elég hajtóerő.

A kormánypárt káderpolitikájának egyik legújabb áldozata az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola, amelynek élére a Fidesz–KDNP helyi képviselőjének feleségét, Gondáné Pál Ildikót nevezték ki, aki ellen kedden tartott demonstrációt a szülői közösség. A szülői szervezet vezetője, Greksáné Kurucz Irma azt meséli, az igazgatóváltás körüli kálvária több mint két éve tart, most harmadszorra sikerült a minisztériumnak kineveznie Gondánét, akinek az első és a második pályázat kiírásakor még a megfelelő végzettsége sem volt meg az iskola irányításához. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy az első két pályázatot éppen azért érvénytelenítették, hogy kivárják, mire elvégzi a megfelelő iskolát. A korábbi, mindenki által tisztelt és szeretett, az iskolában 25 éve tanító igazgató az első sikertelen pályázat után kiszállt, de még utána is maradt a tanári kar és a diákok szívéhez közel álló jelölt (aki az átmeneti időszakban vezette az intézményt). Mégis a szakmailag silány, a szülő szerint összeollózott anyaggal pályázó Gondáné lett a befutó, hiába támogatták mindössze ketten a 36 fős munkaközösségből.

Az újdonsült igazgatóra rengeteg a szülői panasz, és nagyon gyanús, hogy éppen az első pályázat után közvetlenül került az iskolába napközis tanárként, előtte hosszú évekig nem is foglalkozott gyerekekkel. A szülők 639 aláírást küldtek el Balog Zoltánnak és Lázár Jánosnak tiltakozásképpen, emellett a nyilvánosságban bíznak, mert megszólalóink egyetértettek abban, hogy ez az egyetlen eszköz, amivel még nyomást lehet gyakorolni. Ha egyáltalán.

Algyő és Makó mellett csak a hetekben Nagyhegyesen, Kazincbarcikán, Keszthelyen és a főváros XIII. és II. kerületében borzolja a kedélyeket hasonló ügy, vagyis az úthenger látványosan halad.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!