Életbe vágó tudás

Nemzedékek sorának volt evidens, hogy a gyerekek tovább fognak élni, mint a szüleik, most azonban egyre több bizonyíték, hogy ez bizonyos társadalmi csoportoknál megfordult. Egy frissen publikált amerikai tanulmányból kiderül: a kevésbé képzettek várható élettartama 1990 óta 4 évvel csökkent. A Health Affairs című folyóiratban megjelent jelentés szerint kutatók már régóta érzékelik, hogy a legképzettebb amerikaiaknál a legnagyobb a várható élettartam növekedése. Most a halálozási adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a legkevésbé képzettek egy részének a várható élettartama kifejezetten csökken. Négy, az utóbbi években született tanulmány mérsékelt visszaesést mutatott, de egy újabb, amely külön vizsgálta a középiskolai végzettséggel nem rendelkező amerikaiakat, a várható élettartam megdöbbentően meredek csökkenését állapította meg. A legmeredekebb esést az érettségit sem szerzett nőknél észlelték: az ő várható élettartamuk 1990 és 2008 között 5 évvel csökkent, férfiak esetében 3 évvel lett kevesebb. Így a legújabb becslések szerint a középiskolát nem végzett nők várható élettartama 73,5 év, míg a diplomásoké 83,9 év. A férfiaknál a különbség még drámaibb: 67,5 év szemben az egyetemi végzettségűek 80,4 évével. Kutatók szerint a jelenség vetekszik azzal, amikor a Szovjetunió összeomlását követő években az orosz férfiak várható élettartama 7 évvel csökkent. Pontos magyarázat nincs, de a lehetséges indokok között említik a receptre kapható gyógyszerek túladagolását, hogy egyre több a dohányos, és alacsonyabb iskolai végzettségű amerikaiak körében nő azoknak a száma, akiknek nincs egészségbiztosításuk.

Magyarországon is megfigyelhető a drámai fordulat. A magyar népesség kiugróan rossz egészségi állapota és várható rövid élettartama egyenes következménye annak az egyre mélyülő szakadéknak, ami a társadalom alján, a mélyszegénységben élőket választja el a többségtől.

„Ma egy diplomás férfi átlagosan 16 évvel hosszabb életre számíthat, mint 8 általánossal sem rendelkező honfitársa, és ez a különbség még a szakmunkás végzettségűekkel összevetve is 11 év. A romló tendenciát világosan mutatja, hogy 20 éve a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek várható élettartama közötti különbség még csak 9 év volt. Sokat elárul az elmúlt 20 év társadalmi folyamatairól, hogy míg a felsőfokú végzettségűek életkilátásai a ’90-es évek közepétől lendületesen javulni kezdtek, addig a legalacsonyabb végzettségű férfiaké eddig stagnált, a 8 általánost sem végzett nőké pedig egyenesen csökkent” – beszél a magyarországi folyamatokról dr. Vitrai József, az Országos Egészségfejlesztési Intézet szakértője, az orvosi egyetemek részvételével a témában a WHO felkérésére most záruló tanulmány egyik szerzője. Ő is évtizedek óta kutatja az életkilátásokat, illetve az egészségügy területi, társadalmi esélyegyenlőtlenségeit. Mint mondja, ma alig 45 százalék az esélye annak, hogy egy most 30 éves férfi megérje a 70. születésnapját, ha legfeljebb 8 általánosa vagy szakmunkás-bizonyítványa van. További kockázat, ha hátrányos helyzetű kistérségben él, és nincs munkája. Ezeken már csak az ronthat, ha telepen élő roma az illető. Magyarországnak közismerten rosszak a halandósági mutatói: várható élettartamot nézve az unióban az utolsó helyen állunk. A nők 78,5 évre számíthatnak, ezzel csaknem 7 évvel vagyunk elmaradva a legjobb helyen álló spanyolokkal szemben. A férfiaknál ez éppen hogy eléri a 70-et, ezzel pedig csaknem 10 évvel kevesebbel számolhatnak, mint a listavezető svédek. Ebben döntő szerepe van annak, hogy a romák életkilátásai még ennél a rossz átlagnál is 10 évvel rövidebbek. A fejlettségnek ezen a szintjén már nem a GDP határozza meg elsősorban az ország lakosságának egészségi állapotát.

Vitrai leginkább a sajátos magyar társadalmi-gazdasági környezetet hibáztatja, amit egyértelműen meghatároz a kultúránk. „A különbségek két ok miatt nőhetnek: egyrészt a növekedő gazdasági jólétet a magasabb státuszúak jobban kiélvezik, másrészt a magasabb iskolázottság, egészségtudatosság miatt a növekvő gazdasági lehetőséget az egészséget javító termékekre, szolgáltatásokra fordítják” – mondja a szakember. Kutatások sora bizonyította, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státusz számtalan ponton jelent akadályt, illetve gyorsítja fel a „betegutat”. A gyengébb minőségű vagy éppen semmilyen egészségügyi ellátás főleg a szegénység, a rossz szociális körülmények következménye.

Vagyis hiába halad öles léptekkel az orvostudomány, húzhatjuk ki korábban akár pusztító betegségek százait a listáról, az eredmények csak bizonyos társadalmi szint fölött érzékelhetőek – rengeteg ember csak egyre távolabb kerül ezektől.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!