Súlyos fennakadást okozhat a járóbeteg-szakrendelőkben a kényszernyugdíjazás. Az orvosok tanácstalanok, alig adtak be kérelmeket. A bizonytalanság érthető: másfél héttel az életbe lépésük után visszavonták a beutalási rendek egy részét.
Az egészségügyi szakma értetlenül áll a kormány kényszernyugdíjazási döntésével szemben: miért kell megválni olyan kollégáktól, akik többsége a hivatástudat mellett éppen azért dolgozik nyugdíjas kora ellenére, mert nincs, aki átvegye megüresedett helyét? A háziorvosok szinte mindegyike vállalkozóként viszi a praxisát, amiért most igazán hálát adnak a települések: ha ugyanis minden nyugdíjas korú orvost elküldenének – a doktorok harmadát –, összeomolna a rendszer. A járóbeteg szakrendelőkben viszont ez a döntés már most tényleges fennakadást okozhat. Csongrádban 15-én dől el, átveszi-e az önkormányzat a szakellátó működtetését, akkor ugyanis nem kell a kényszernyugdíjazással foglalkozniuk, ha viszont nem, komoly fejtörést okoz majd a vezetőnek a további működés. „Összesen hat szakma nyolc orvosát érinti a döntés. A kardiológiai, a sebészeti, a tüdő- és a bőrgyógyászati rendeléseket egyedül viszik a nyugdíjas korú kollégák. Ha tőlük meg kell válnunk, nem tudom, hogyan tovább” – mondja dr. Seress Mariann, a szakrendelő igazgatója.
Debrecenben az orvosok 15-20 százaléka betöltötte már a nyugdíjkorhatárt, de egyelőre mindenki tanácstalan, pontosan kiket érint és hogyan az átalakítás. Dr. Tóth Tibor, az intézmény vezetője is azt mondja: ha a kollégáktól el kell búcsúzniuk, súlyos fennakadások lesznek a rendszerben. A megkeresett szakrendelők egy részében szintén nagy a tanácstalanság, éppen ezért szinte még sehol sem adták be az orvosok a kérvényeket.
Hat-hétezerre tehető azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akiket érint a kötelező nyugdíjazás. Mint azt megírtuk, ők egyénileg, szervezett eljárás keretében kérhetik a nyugdíjazás alóli felmentésüket. Lassan lejár az a 15 nap, amíg kérvényezhetik továbbfoglalkoztatásukat. Ezután a munkáltatónak 3 napja van, hogy jelezze, ha nem tart igényt a törvény alapján tehát kiöregedett kollégára, illetve 8 napja arra, hogy eldöntse, nem tud megválni tőle. A teljes közszféra kiállt a kormánydöntés ellen, a szakszervezetek ultimátumot adtak a kormánynak, sztrájkot helyeztek kilátásba, miközben dr. Weltner János, sebész főorvos az ombudsmannál és az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kér jogorvoslatot a szerinte teljességgel alkotmányellenes döntés miatt.
Eközben egy másik fronton, úgy tűnik, sikerült a szakma nyomásgyakorlása. Alig másfél héttel életbe lépése után az egészségügyért felelős államtitkár visszavonatta a budapesti és a Pest megyei szakrendelések új beutalási rendjét az országos tiszti főorvossal. Az újabb intézkedésig a korábbi rend marad érvényben, a döntést Szócska Miklós szakmai észrevételekkel indokolta. A káosszal fenyegető és súlyos tévedésekkel elfogadott új szabályozásról egy hete számoltunk be, miután kiderültek az anomáliák: több szakrendelő kapott olyan területet, amelyek vagy már rég megszűntek, vagy soha nem is kezeltek az adott szakmában beteget, például néhány nem létező mellkassebészeti szakrendelésre hatalmas ellátási területet osztottak.
Nem csak az egészségügyi dolgozók kerültek méltatlan helyzetbe a kényszernyugdíjazás miatt: az szintén komoly ellátási gondokat okoz az oktatásban, miközben erkölcsileg is megkérdőjelezhető. Az érintett pedagógusok jelentős része megalázónak érzi, hogy magának kell kérvényeznie, ha tovább akar dolgozni, miközben munkájára egyébként nagy szükség van. Szeptembertől az iskoláknak ugyanis azokat a nagy tekintélynek örvendő, komoly tapasztalattal rendelkező tanárokat kell majd pótolnia, akik legtöbbször olyan tantárgyakat tanítanak, ahol alig van tanárutánpótlás. Van olyan iskola, ahol a négy fizikatanár közül három nyugdíjas.
Kiss Ágnes 68 éves, történelmet oktat a budapesti Ady Endre Gimnáziumban, úgy tervezte addig, míg az egészsége engedi, tanítani fog, a kormány intézkedése fejbekólintással ért fel. „Negyvenöt évet lenyomtam a pályán, nehogy már nekem kelljen kuncsorognom, hogy tovább dolgozhassak, ez a kormány kevés ahhoz, hogy én megalázkodjak. Sokáig azt hittem, hogy tanítás nélkül nincs élet, de most majd megismerem azt is” – mondja. Ágnes félállásban van már csak az iskolában, a nyugdíja jóval több, mint a fizetése, így nincs is igazán döntési helyzetben: biztosan a nyugdíjat választja. Leginkább azt tartja megalázónak, hogy a kormány úgy rendelkezik az emberek életével, mintha az csupán egy tőlük kölcsönbe kapott vagyontárgy lenne.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!