Rendkívül feszült a helyzet az orosz–ukrán határon azt követően, hogy a napokban orosz hadihajók az ukrán flotta hajóira lőttek. Az ukrán parlament hadiállapotot hirdetett, sőt egy friss hír szerint megtiltották minden 16 és 60 év közötti orosz állampolgárságú férfinak, hogy belépjen az ország területére. A feszültség élezése veszélyes, de jól jöhet a népszerűtlenségbe ragadt ukrán és orosz elnöknek is.
Semmi sem utal arra, hogy gyorsan csökkenne a feszültség Oroszország és Ukrajna között. Porosenko elnök szerint az orosz csapatokat összevonták az ukrán határnál, és félő, hogy bevonultak az országba. Szintén összevonták az ukrán erőket, így farkasszemet néznek egymással. Konsztantyin Koszacsov, az orosz Föderációs Tanács külügyi bizottságának elnöke azt közölte, hazája sosem tekintette „perspektívának” az Ukrajna elleni háborút. Igaz, a Kreml korábban azt is tagadta, hogy segítené például a kelet-ukrajnai lázadókat.
Fókuszban az átjáró
A múlt hétvégi incidens számos kérdést vet fel, melyekre nem biztos, hogy valaha is kapunk választ. Nem egyértelmű, hogy Ukrajna miért küldte Odesszából Mariupolba három hajóját. Valószínűleg azt kívánták jelezni, Ukrajna aktív marad a térségben a Krím félsziget elfoglalása után is. Kijev nem ismeri el sem a félsziget annexióját, sem a tengerparti szakasz oroszok általi ellenőrzését. A Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti egyedüli átjárót, a Kercsi-szorost azonban Oroszország tartja ellenőrzése alatt. Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy hajóik akadálytalanul haladhassanak itt át, hiszen a Fekete-tengertől csak így juthatnak el a mariupoli és a berdszjanszki kikötőkhöz. Az ukrán hajóknak ezért kérvényezniük kell az áthaladást. A két fél között a vita arról szól: kértek-e előzetesen az ukránok engedélyt a három hadihajó áthaladására, vagy sem. Erre persze mindkét fél a saját érdekeinek megfelelő választ ad.
Bár nemzetközileg sem ismerik el az itteni orosz fennhatóságot, ukrán állítások szerint mindeddig már 200 alkalommal tartóztattak fel és ellenőriztek ukrán felségjelzésű hajókat a szorosnál. Kijev szerint a cél egyértelmű, ki akarják éheztetni a két Ukrajnához tartozó kikötőt.
Ellenzéki össztűz
Katonai szempontból Ukrajna nem tud mit kezdeni a helyzettel, hiszen haditengerészetének ereje meg sem közelíti az oroszét. Porosenko elnök ezért hangoztatta, a hadiállapot kihirdetése nem hadüzenetet jelent.
A hadiállapotról szóló rendeletet ugyan a kijevi parlament is elfogadta, Porosenko elnök azonban még a parlamenti döntés előtt aláírta az erről szóló rendeletet, ami növelte az államfővel szembeni bizalmatlanságot. A rendelet kihirdetése nem okozott lelkesedést Ukrajnában, éppen ellenkezőleg. Annál is inkább, mivel még az Oroszországgal szembeni konfliktus csúcspontján, azaz 2014 nyarán is ódzkodott ettől a lépéstől Kijev. Sokan úgy vélték, az intézkedés bevezetése kétségkívül Porosenko elnök érdekeit szolgálta. A politikus ugyanis a 2019 márciusának végén esedékes elnökválasztásra készül, és jelenleg arra is kevés az esélye, hogy bekerül a második fordulóba. A felmérések többsége ugyanis csak a harmadik helyen látja.
Porosenko elnöknek a hadiállapot kihirdetésére vonatkozó lépését az ukrán ellenzék is fenntartásokkal kezelte. Példátlan módon pedig három volt államfő – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko – közösen bírálták Porosenko döntését, amely „a demokráciát fenyegeti”. A törvényhozás közbenjárására a hadiállapot nem az egész országra, hanem tíz Oroszországgal határos régióra vonatkozik. Ezekben elvileg katonai parancsnokok veszik át az irányítást, betilthatják a sztrájkokat, sőt a sajtószabadságot is felfüggeszthetik, méghozzá bírói jóváhagyás nélkül.
Kapóra jön Putyinnak
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sem jött rosszul a helyzet elmérgesedése. Népszerűsége még a kormányhoz közel álló Levada közvélemény-kutató szerint is mindössze 55 százalékos, és a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint az elnöknek komoly köze van a rossz életszínvonalhoz. Mindez azért is érdekes, mert márciusban még rekord, 77 százalékos eredménnyel nyerte meg az elnökválasztást.
Azóta tehát 22 százalékkal esett vissza a népszerűsége, ami elsősorban a nyugdíjkorhatár felemelésével hozható összefüggésbe. Az orosz elnök megítélésének az sem tett jót, hogy a konstantinápolyi patriarchátus döntése értelmében elszakadhat a moszkvai patriarchátustól az ukrán ortodox egyház. Akad azonban egy másik elmélet is, miért jött kapóra Putyinnak a konfliktus. Ukrán lapok számoltak be arról, hogy máris megsüllyedt az orosz szárazföldet a Krím félszigettel összekötő kercsi híd, így Putyin e botrányról akarja elterelni a figyelmet.
Ha a hír igaz, az híven jellemezné az orosz ipar jelenlegi állapotát.
FOTÓ: MYKOLA LAZARENKO, AFP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
