Egyre kevesebbet költ a kormány a kéményseprésre, miközben egyre szigorítja a szabályozást. Aki minden előírásnak eleget tesz, az sok százezret fizet, aki nem, az komoly baleseteket kockáztat.
„Boldog új évet kíván a körzeti kéményseprő” – ez volt az első mondat, amit a cikk szerzője gyerekként sikeresen ki tudott olvasni. Azon a falinaptáron szerepelt, amit minden esztendőben menetrendszerűen hozott a fekete ruhás bácsi. A tavaly július óta a kéményseprő nem csenget már évente kétszer a szilárd tüzelésű kémények (értsd: amelyekből fa, szén, hulladék füstje száll) tulajdonosainál. Ha pedig az újabb kormányzati előterjesztésre is rábólint a Tisztelt Ház, akkor a családi házaknál maguktól már egyáltalán nem jelennek meg a kéményseprők – csak akkor, ha hívják őket.
Ez pedig életveszélyes. Ám a jelek szerint a kormányt a „fűtésbiztonság” mérsékelten izgatja, ami számít, hogy a közszolgáltatás minél kevesebbe kerüljön, és adott cégek szépen profitáljanak.
A kéményseprés – az utóbbi mintegy hat évtizedben – kötelező közszolgáltatásnak minősül. Tavaly júliusig az ingatlanokat – kémény- és fűtéstípustól függően – évente egyszer vagy kétszer kellett ellenőrizni. Aztán a jogszabály úgy változott, hogy a gázkéményeket – amelyek egyébként Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke szerint a legveszélyesebb kéménytípusnak számítanak – a korábbi évi egy alkalom helyett kétévente egyszer kell megvizsgálni, a szilárd tüzelésű kémények esetében pedig az évi két kontroll helyett elegendő egy.
Eközben a kéményseprők arra panaszkodnak, hogy a kormányzat módszeresen szétzilálja tevékenységüket, lehetetlen helyzetbe hozza ezt a több száz éves kisipari szakmát. Tény, az utóbbi évben a kéményseprők egy fillér bevételt nem termeltek, ugyanis a rezsicsökkentés keretében az állam ingyenessé tette ellenőrzési munkájukat. Pedig kiszállási díjuk korábban sem volt horribilis: egy ingatlan 2-4 ezer forintot fizetett a vizsgálatért.
A legújabb módosítási javaslat értelmében azonban az egylakásos ingatlanok – magyarán a piac 90 százalékát jelentő családi házak – esetében a kéményellenőrzés és -seprés már nem lenne kötelező közszolgáltatás – a tulajdonos felelőssége lenne, hogy megrendeli-e. Csakhogy Vámos Csaba szerint ehhez túl alacsony a lakosság felelősségtudata.
„Mindenki hozzászokott ahhoz, hogy a kéményseprő automatikusan felkereste, kéményeit, szükség szerint kitisztította. Ezután vajmi kevés megrendelés érkezik majd, hiszen a kéményellenőrzés marginális az emberek életébe – ez jól látható a kémények állapotán. Lesznek olyan kistelepülések, ahol éveken át semmilyen söprés nem lesz. Kéményseprőt csak akkor fognak kihívni, amikor már komoly a baj, üzemzavar keletkezik” – jósolja Vámos Csaba.
Megjegyzendő az így megrendelt kontroll a családi házak esetében továbbra is ingyenes lesz – amennyiben magánszemélyek kérik. Azon ingatlanok esetében viszont, ahol gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye vagy fióktelephelye van bejegyezve – függetlenül attól, hogy folyik-e ott tényleges vállalkozói tevékenység –, már a családi háznak is fizetnie kell. Nem véletlen, hogy más a szolgáltató is. A lakosságnál a Katasztrófavédelem egyik részegysége ellenőrzi a kéményt, a vállalkozásoknál pedig a korábbi közszolgáltatók, immár mint piaci szolgáltatók látják el a feladatot, térítés ellenében. Vámos Csaba szerint a korábbi évek nagyjából egységes, családi házanként mintegy 2-4 ezer forintos tarifájához képest most irreálisan magas összegeket, akár több tízezer forintot is kell fizetniük a vállalkozásoknak ugyanazért az ellenőrzésért.
Ráadásul a kabinet tervei szerint a gázkazánokat a jövőben nem a kéményseprők vizsgálnák be ingyenesen kétévente, hanem a gázszerelők – a szolgáltatás díja pedig 20-30 ezer forintra rúgna. És ez nem az egyetlen költség a kazánokkal kapcsolatban.
Sok-sok háztartásban ugyanis nyílt égésterű kazán működik, amit nyugodtan lehet használni, lecserélni csak akkor kell, ha végképp meghibásodik, de a csere során már csak zárt égésterű kazánt szabad beépíteni. (A különbség annyi, hogy az előbbiek az adott helyiség levegőjét használják, az utóbbiak kívülről szívnak magukba oxigént.) Márpedig egy ilyen csere nem olcsó mulatság: nemcsak új kazánt kell szerezni, a hagyományos kéményt is ennek megfelelően kell kialakítani, valamint a fűtési rendszert is hozzá kell igazítani az új fűtőeszközhöz, emiatt gyakran a radiátorokat is cserélni kell. Így családonként akár egymásfél millió forintba is kerülhet az átállás.
Épp ezért Vámos nincs elragadtatva a kormány legújabb ötletétől. „Jó dolog a konvektorcsere, de inkább a több százezer, ketyegő bombaként működő kémény felújítására, kibélelésére, korszerűsítésére vagy akár az elavult cirkók cseréjére kellett volna pályázatot kiírni: ez sokkal nagyobb segítség lehetett volna a társadalomnak” – magyarázza a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke annak kapcsán, hogy az Otthon Melege program részeként a kormány támogatja a gázkonvektorok cseréjét. Igaz, a kiírt pályázati keret minden régióban rendre villámgyorsan kimerült – konkrétan néhány óra alatt fogyott el a pénz. Mivel idén mindössze másfél milliárd forintra lehetett pályázni, ami 12 500 konvektor „frissítéséhez” nyújt 80 százalékos (egy konvektorra maximum 120 ezer forint, pályázónként maximum 500 ezer forint) vissza nem térítendő támogatást.
A tolongás nem véletlen: Magyarországon mintegy 3 millió gázkonvektor van, ezek zöme a fejlesztési tárca szerint is elavult.
Azaz ezzel a tempóval röpke 240 év alatt lehetne lecserélni az összeset. A keret szűkössége különösen visszás annak tükrében, hogy a kormány tavaly azt kérte Brüs?- szeltől: az EU-s támogatásokból lakossági energiahatékonysági beruházásokra szánt 90 milliárd forintot teljes egészében inkább középületek felújítására költhesse.
De ami az igények felől nézve forráshiány, az a kitüntetett helyzetben levő vállalkozók számára aranybánya is lehet.
A konvektorcsere kiírt műszaki követelményei úgy hangzanak, hogy csak három termék jöhet szóba a cserére, de a pénzügyi kondíciók egyetlen típusra, a FÉG egyik gyártmányára passzolnak – de arra úgy, mintha ráöntötték volna.
A FÉG a rendszerváltás előtt a nagyon fontos nemzetbiztonsági intézménynek számító Fegyver- és Gázkészülékgyár egyik jogutódja, az eredeti cég sok kisebb vállalatra darabolódott. A Magyar Nemzet szerint egy szingapúri offshore cég tulajdonában van, de igazi birtokosa egy magyar nagyvállalkozó, mégpedig a hetedik leggazdagabb magyar, név szerint Felcsuti Zsolt, a rezsimnél jól fekvő vállalkozó.
40 ezer
forintba is kerülhet a kéménybélelés métere, ha speciális kóracéllal burkolják belülről az „égéstermék-elvezető csövet”. Ilyen bélelésre – ami 1100 fokot is kibír – leginkább kandallók esetében van szükség. Az átlagkazánok esetében a jogszabály szintén bélelésre kötelez mindenkit. Az ok egyszerű: az elégetett gáz füstje savas, marhatja/ lazíthatja a téglák közötti kötőanyagot, aminek szélsőséges esetben az a vége, hogy berogy a kémény. Egy egyszerűbb, acélcsöves megoldás métere 25 ezer forint, a műanyag bélelés méterenként pedig 18 ezer forintot kóstálhat. Azaz, ha valaki egy négyemeletes házban az elsőn lakik, és a cirkó miatt ki kell béleltetni a kéményét, akkor ez mintegy 180–250 ezer forintjába kerül. Ilyenkor sokszor olcsóbb átállni – főként, ha kicsi a család – villanybojlerre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!