A sosem csituló nemzeti vágta keretében Semjén Zsolt ígéretet tett: 2018-ra egymillió új állampolgárral gyarapodik az ország. Megéri magyarnak lenni: virágzik az üzlet – az EU-állampolgárság mágnesként vonzza a haszonlesőket mindenütt a Kárpát-medencében. Összefoglaló és elemzés a friss Vasárnapi Hírekben.
A szeptember 28-án megjelent Vasárnapi Hírek témái közül néhány további ajánlatunk:
A cigányok testvéreink
Beer Miklós: Fel kell hagyni a szórakoztató egyházzal! – „Vessünk véget a szórakoztató és a szolgáltató egyháznak! Hitünk próbája a cigányság elfogadása” – mondja Beer Miklós váci püspök;
Dragomán György
A Máglya és A fehér király írója nem bírja a parancsolgatást – Friss regényének megjelenése apropóján Dragomán György világhírű írót kérdeztük hatalomról és politikáról;
Nemzeti oligarchák
Gazdagok és befolyásosak, politikusok barátai – vagy ellenségei;
Balkampány: sok illúzió, némi beton
Kissé darabosra sikeredett a baloldal önkormányzati választási kampánya. A fővárosban az is előfordul, hogy maguk a szervezők sem mennek el a meghirdetett rendezvényre, a megyékben azonban mentik a menthetőt, talicskáznak, ha a szükség úgy kívánja, betonoznak, és simán előveszik a régi plakátokat, hogy spóroljanak a költségeken. riportunk az ellenzék kampánykörútjáról;
Bölcsőtől a zsírig
A magyarok 70 százaléka túlsúlyos, a többség inkább a csodaszerekben hisz, nem a mozgásban;
Változnak a vízilabda szabályai
– a túlélés érdekében a látványosság irányába mozdul a sportág;
Elérhetetlen nyugdíjas évek?
– a 70 éves nyugdíj korhatár még fikció, de a tranzakciós adó emelése valóság Nem jogos az a következtetés, hogy a kormány 1700 milliárd forintos megszorításra készül, árnyalja Romhányi Balázs annak a bejelentésnek az értelmezését, miszerint a kabinet négy éven belül a mintegy 30 ezermilliárd forintos GDP 45 százalékára szorítaná le a kormányzati kiadásokat (értsd: az állami és önkormányzati költségvetést). Ugyanis, magyarázza a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője, amennyiben helytálló lenne a kormány prognózisa, és valóban évi 2,5 százalékkal izmosodna a gazdaság, akkor automatikusan „beállna” ez az arány – akkor is, ha mindent reálértéken „fixál” a kormány. Úgyhogy az az igazi kérdés, mekkora a gazdasági növekedés. Idén 2,5 százaléknál gyorsabban is hízik a GDP, mert özönlik az előző uniós költségvetési ciklusból (2007–2013) visszamaradt EU-s pénz.
Ám jövőre Romhányi 1,5-2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, 2016-os, 2017-es és 2018-as prognózisa még sötétebb: 1-1,5 százalék. Az ok: az új uniós költségvetési ciklus (2014–2020) elején gyakorlatilag nem érkezik közösségi pénz – várhatóan 2018–2022 között lesz megint nagy hajrá. (Részletek erről a témáról is a szeptember 28-i Vasárnapi Hírekben.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!