„Az emberiség a kihalás szélén áll” – ezt állítja Deepak Chopra közíró, aki szerint csak a közös tudatosságra ébredésünk hozhatja meg a paradigmaváltást. Csak a kritikus tömeg képes a legfontosabb változásokat elérni, megfékezni a klímaváltozást, visszaszorítani a szegénységet és a megelőzhető betegségeket, és új, igazságosabb társadalmi és gazdasági rendszert építeni a világon.
„Nem oldhatjuk meg a világ problémáit
ugyanazzal a fajta gondolkodással, mint
amiből a problémák is keletkeztek”
– Albert Einstein
„A legtöbb ember az asztalánál lép interakcióba a tágabb világgal, ezért is a villánk a legveszélyesebb fegyverünk” – hangzott el a Budapest Klub és az MTA „A planetáris tudatosság víziójától a planetáris cselekvés platformjáig” címmel rendezett konferenciáján, melyen Jane Goodalltól Deepak Chopráig a világ számos kivételes koponyája vett részt (személyesen vagy virtuálisan), hogy megoldási lehetőségeket keressenek a világ egyre súlyosbodó szociális, környezeti és gazdasági válsághelyzetére.
„Bolondok vagyunk, ha azt hisszük, korlátlan gazdasági fejlődést érhetünk el egy véges erőforrásokkal rendelkező világban” – mondta Goodall, aki Skype-on kapcsolódott be a beszélgetésbe. „Az emberek csak vásárolnak, vásárolnak, aztán kidobnak és újat vásárolnak. Változtatnunk kell az életmódunkon is, nem csak a gondolkodásunkon” – intett az angol etológus-antropológus, aki szerint a növekvő népesség és az elsivatagosodás mellett az elszegényedés jelenti a legnagyobb veszélyt a világ jövőjére. A változás reményét a fiatalok tanításában látja, akik képesek meggyőzni a szüleiket is, hogy tudatosabban éljenek; és a családi gazdálkodásokban, melyek képesek megtermelni a számukra szükséges élelmet.
A bátrabb becslések szerint az évszázad végére már 13 milliárdan élhetünk a földön – a legtöbben városokban és szegénységben.
„A szegénység bárkit bármire képessé tesz” – magyarázta Michael Tobias amerikai filmes és író, aki felhívta a figyelmet arra, hogy míg ma egy év alatt 3 ezermilliárd gerinces állatot vágunk le, a klímaváltozás miatt egyre csökkennek a fehérjeforrások. A halak 2048-ra fogyhatnak el a tengerekből, ha nem növeljük a védett területek nagyságát, nem csökkentjük a vízszennyezést, és nem teszünk a túlhalászás ellen. Tobias azonban nem borúlátó, szerinte „ha kevesebbünk van, jobban tudjuk élvezni az életet”, és nem elsősorban új élőhelyet, új bolygót kell keresnünk az emberiség számára, hiszen a Földön minden megvan, ami a túlélésünkhöz szükséges.
Jean Houston amerikai filozófus szerint szükség volna „szociális művészekre”, akik közvetítenek a kultúrák között, növelik az együttérzést és együttműködésre ösztönzik az embereket. A „zöld gazdaság” elvének elterjedésében bízik Hazel Henderson alternatív közgazdász, jövőkutató, aki szerint a pénz nem egyenlő a jóléttel. A tudatosságot kell növelnünk, és nem engedni a pániknak és a félelmeknek, továbbá át kell alakítanunk a globális gazdaságot, és létrehozni az etikus kereskedelmet.
1986
bolygónk ökológiai lábnyoma ekkor egyezett utoljára a biológiailag aktív területek nagyságával, ami a fenntarthatóság határvonalát jelentette
2012
a világon termelt élelmiszer fele (évi 2 milliárd tonna) landol a kukában, 550 milliárd liter vizet elpazaroltunk
2048
elfogyhatnak a halak a tengerekből
2050
9 milliárdra nőhet a Föld népessége – a Harvard tudósai szerint legfeljebb ennyi embert képes eltartani a bolygó (ill. 10 milliárdot, ha mindenki vegetáriánus)
2100
10 milliárd fölé nőhet a Föld népessége
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
