Rengeteg a panasz a szakgimnáziumi érettségik kapcsán. Előfordult, hogy a feladatsorok készítői azt sem tudták, mit tanultak a diákok, akiknek a tesztet készítik. A Tanítanék mozgalom a jogorvoslat lehetőségét keresi a több ezer érintett diák ügyében.
„Kötelezővé tettek egy olyan vizsgát, amire senkinek sincs szüksége, de még csak felkészülni sem lehet rá. Nagyszerűen fog mutatni az érettségi bizonyítványomban a sok jó jegy mellett ez a kettes, már ha meglesz a kettes” – szól az egyik panasz, amelyek száma egyre csak gyűlik a szakgimnáziumi (korábbi szakközépiskola) érettségeikkel kapcsolatban a Tanítanék mozgalomnál.
Bár az írásbelik után volt olyan igazgató, aki úgy nyilatkozott a VH-nak, hogy a minisztérium a botrányt elkerülendő teljesen lebutított feladatlappal készült az iskolában tanított szakmai tantárgyakból, vannak iskolák, ahol nagyon rossz eredmények születtek.
A mozgalomhoz beérkező több tucat panasz azt mutatja, hogy rendszerszintű problémák voltak az érettségivel, éppen ezért a Tanítanék együttműködik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezettel, hogy jogorvoslati lehetőséget nyújtson a diákoknak.
A probléma gyökere, hogy idén először az ötödik érettségi tárgyat nem választhatták szabadon a tanulók, kötelezően a képzésükhöz tartozó szakmai tárgyból kellett vizsgázniuk. Ezek részletes követelményeit viszont csak tavaly december végén ismerhették meg a tanulók és a pedagógusok.
További probléma az intézkedéssel, hogy a szakmai érettségit a legtöbb felsőoktatási intézmény felvételijénél nem fogadják el, így a szakgimnáziumok egyes szakjain a tanulók továbbtanulási lehetőségei drámaian lecsökkentek.
Éppen ezért találta Székely László ombudsman alapjog-sértőnek az új szakképzési rendszert, de kifogásait nem vették figyelembe.
„A Tanítanék mozgalom és a Civil Közoktatási Platform Aáry-Tamás Lajosig, az oktatási jogok biztosáig vitte az ügyet. A biztos úr mindenben egyetértett, ígérte, hogy a kárenyhítő javaslatokat továbbítja – aztán eltűnt. Március végén jelentkezett újra, akkor azt mondta, betegség miatt nem tudott a dologgal foglalkozni. Orvosi igazolást nem csatolt” – mondja Sulyok Blanka, a Tanítanék mozgalom képviselője, maga is szakgimnáziumi tanár.
Így a diákok kénytelenek voltak a nehezített terepen helytállni, változó sikerrel, de a tesztek összeállításáért felelős szakemberek is rengeteget hibáztak a kapkodásban.
Hibás feladatsorok
A legdöbbenetesebb panaszok a két tannyelvű szakgimnáziumokból érkeznek, ahol előfordult: nem azon a nyelven kellett vizsgázni a tárgyból, amin azt tanulták. „Már az is épp elég nagy gondot okozott, hogy csak ez az érettségi valójában 8 tantárgyat foglalt magában. Minden tőlünk telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy sikeres legyen a vizsgánk, természetesen tankönyvek nélkül. Mert hát miért is lenne idegen nyelven tankönyv? De sajnos mindez mit sem ért, az 5 év alatt tanultakból nem sok minden köszönt vissza. A feladatok érthetetlenek voltak, fordítási és megfogalmazási hibákkal tele. A szakmai nyelv, úgy látszik, a feladatsor készítőinek sem volt az erőssége” – írja a Tanítanéknak eljuttatott panaszában egy diák, aki turisztikai ismeretekből érettségizett, német nyelven. A készülésnél egyetlen támpontjuk egy mintafeladatsor volt, ami tele volt földrajzi feladatokkal és topográfiával, az érettségi tesztlapon mégsem szerepelt egy ilyen feladat sem.
Az oktatók sem tudták
A vizsgára való felkészülést nem csak a tankönyvek és a korábbi évek tapasztalatainak, feladatsorainak hiánya nehezítette, hanem az is, hogy maguk a tanárok sem tudták, hogy mire készítsék fel a diákokat.
„A fiam a mechatronikai osztályba járt, végig négyes felett volt az átlaga. Az írásbelitől nagyon tartott, mivel se nekik, se a tanároknak nem volt fogalma arról, hogy mi lesz a feladatlapon, márciusban ismerték meg a témaköröket. Ott voltam az írásbeli napján, az igazgató, a helyettes és egy tanárnő elmondása szerint is nagyon nehéz volt a vizsga és nem is azt kérdezték tőlük, amit tanítottak nekik” – panaszkodik egy szülő, aki elismeri, hogy a pedagógusok is rendkívül nehéz helyzetben voltak. Ők sem tudhatták előre, hogy a feladatsor összeállítója nem volt tisztában például azzal, hogy a diákok pontosan milyen szakra jártak, így túlnyomó többségben voltak a gépgyártó technikusi szakhoz köthető kérdések. Volt olyan kérdés is, amire az oktató tanár sem tudta a választ, így a diákok jelentős része megbukik a szóbeli és a gyakorlati vizsga eredményétől függetlenül.
A panaszok nagyobb része a kapkodásból adódó hibákról és pontatlanságokról, valamint a feladatok összeállítóinak szakmai hozzá nem értéséről szól, amit a diákok egyszerűen méltánytalannak éreznek, hiszen a minimum az lenne, hogy megfelelő odafigyeléssel elkészített feladatsort kapjanak életük egyik legfontosabb vizsgáján.
Az is teljesen érthetetlen például, hogy a gépésznek tanulók miért nem használhattak függvénytáblázatot az ágazati szakmai vizsgájukon, melyben természetesen nagyon sok számolási feladat volt. Erről a szakról általában a Műszaki Egyetemen tanul tovább a tanulók többsége – most minden eddiginél nagyobb volt a hátrányuk a gimnazistákhoz képest.
Szintén kiszúrtak a diszkalkuliás diákokkal, akiknek a jelenlegi szabályozás szerint nem kellett volna megcsinálniuk a számolási feladatokat, csakhogy a pontozólap ezt nem tette lehetővé. Egyszerűen nem dolgozták ki, hogyan értékeljék a számolásból felmentett diákokat ezen a vizsgán. Hiába beszélt Palkovics László oktatási államtitkár arról az érettségi előtt néhány nappal, hogy garantálja: minden, érvényben lévő felmentéssel élhetnek a tanulók a szakmai érettségin is.
Mindennek ellenére a szakoktatás irányításáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium tagadja, hogy bármilyen probléma lenne, közleményük szerint mindent megtettek a „nyugodt légkör megteremtése, valamint a vizsgák zavartalan lebonyolítása érdekében”. Állításuk szerint a 36 újonnan kialakított vizsgatárgyból 3 esetében érkezett hozzájuk észrevétel, ezeknél „folyik a tételkészítő bizottságok szakmai álláspontjának kialakítása” – írják. „A kormányzat utólag minden erejével igyekszik a felelősséget a diákokra és a tanárokra hárítani. Akik közül sokan erejükön felül dolgoztak és dolgoznak egy olyan helyzetben, melynek nehézségei kimondottan az oktatásirányítás szervezetlenségéből, nemtörődömségéből, hozzá nem értéséből adódtak.
Persze, ha az a cél, hogy minél kevesebben tanuljanak tovább, akkor mindez még jól is jön. Csak épp nem a diákoknak” – fogalmazott Sulyok Blanka. A Tanítanék képviselője árulkodónak tartja, hogy információik szerint az Oktatási Hivatalban tilos nyilatkozni, emellett az intézményvezetők és a tanárok sem nyilatkozhatnak főigazgatói hozzájárulás nélkül, amit persze nem kapnak meg. A mozgalom a hamarosan kezdődő szóbelikről is várja a visszajelzéseket, mert nem szeretnék, ha következmények nélkül maradna 30 ezer szakgimnazista jövőjének veszélyeztetése.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
