A kormány oktatáspolitikája semmilyen munkaerő-piaci igénnyel nem igazolható, miközben lapértesülés szerint újabb 15 ezerrel csökkent a felvételizők száma.
Idén még kevesebben tanulnának tovább; a március 1-jei határidőig 95 ezren adták be a jelentkezésüket az egyetemekre és a főiskolákra – értesült a Népszabadság. Ez a szám a tavalyhoz képest is 20 százalékkal kevesebb, 2011-ben pedig még 141 ezren felvételiztek. A felsőoktatási reformnak köszönhetően két év alatt 50 ezerrel csökkent a továbbtanulók száma, az adatok sajtóértesülések szerint még az Emberi Erőforrások Minisztériumának dolgozóit is meglepték. Aligha kétséges: a bizonytalanságok és a röghöz kötő hallgatói szerződés riasztották el a felvételizőket. Az Oktatási Hivatal találgatásnak minősítette a sajtóértesülést, de ha az mégis helytálló, szakértők szerint a csökkenő diákszám végső csapást mérhet a megszorítások között vergődő felsőoktatási intézményekre.
Radó Péter oktatási szakértő szerdán tartott előadást az egyetemfoglalók által szervezett Szabadegyetemen, ahol nemzetközi statisztikákat idézve állította: nem igaz, hogy az országban diplomás túlképzés és szakmunkáshiány lenne. A diplomások munkanélkülisége Magyarországon kisebb az európai átlagnál, bérelőnyük viszont példátlanul magas a középfokú végzettségűekhez képest. Az adatok azt mutatják: a munkaerőpiac még több diplomást is fel tudna szívni. A szakmunkások bérelőnye viszont gyakorlatilag megszűnt a 8 általánost végzettekkel szemben; előbbiekből elsősorban minőségi és nem mennyiségi hiány van.
Magyarországon a GDP több mint 70 százalékát a szolgáltató szektor adja, ami sokkal több diplomást képes felszívni, mint az ipar vagy a mezőgazdaság – mondta Radó, megjegyezve: a legnagyobb elhelyezkedési esélye pont az ostorozott bölcsészeknek van, mert ők olyan kompetenciákkal rendelkeznek, hogy gyakorlatilag bármivé „kiképezhetőek”.
A közoktatás a túlzsúfolt „elitista” tantervek miatt Radó szerint egyre kevésbé tud majd a valós munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni. Mivel minden gyerekre az értelmiségi középosztály tudásanyagát erőltetik, tovább csökken a szükséges alapkészségek elsajátításának esélye. Pedig a szakértő szerint manapság már arra van szükség, hogy mindenki képes legyen átképezni magát: az EU-ban átlagosan 6 foglalkozása van egy embernek élete során. Azt senki nem tudja, mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiket elriasztott a kormány oktatáspolitikája és úgy döntöttek: nem tanulnak tovább.
Hamarosan sztrájk
A március 18-i héten kezd gördülősztrájkba a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete: országszerte több helyen kezdik meg a munkabeszüntetést, amelyhez folyamatosan újabb iskolák csatlakoznak. A sztrájkhoz több, nem pedagógusokat tömörítő szakszervezet is csatlakozik; a PDSZ a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetével és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével együttműködési megállapodást írt alá. Mindenhol három nappal a munkabeszüntetés kezdete előtt értesítik a tankerületi igazgatókat és a szülőket, a gyerekek pedig nem maradhatnak ellátatlanul. Mendrey László elnök szerint a sztrájkban résztvevőkről nem lehet nyilvántartást vezetni, Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azonban azt nyilatkozta: erre szükség van, mert a pedagógusoknak nem jár bér a sztrájk idejére.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!