Idén már másodszor kap pénzügyi mentőcsomagot a Pető Intézet. A hungarikumnak minősített pedagógiai módszerre épített intézményt idén Prima Primissima díjra is jelölik, de mindez nem változtat a tényen: a speciális képzési és fejlesztő módszer mára szinte teljesen kiüresedett.
Anyagi nehézségei miatt került a napokban a média kereszttüzébe hosszú idő után ismét a mozgássérült gyerekeket, felnőtteket fejlesztő, ellátó Pető Intézet. A vészjósló gazdasági mutatók mellett megint felsejlik az ingatlanspekuláció lehetősége.
Az Index a hét elején az intézet csődjéről cikkezett, de ez inkább kampányfogás lehet, hogy aztán a kormány azonnali intézkedésként újra pénzt, ezúttal 420 milliót adjon az intézetnek. Tény, hogy a nyár a Villányi és a Kútvölgyi úti központokban nehéz, ilyenkor rendre kiürül a kassza, de ez jó pár éve már megszokott. Ugyanakkor Makk Ádám Balázs, az intézet kommunikátora több helyen is azt nyilatkozta: most a megszokottnál is rosszabb a helyzet, mert az egyre szigorodó jogosultságú állami támogatás csak a különböző szabályzók alapján kiszámolt foglalkozási időt fedezi, a többit az intézménynek kell előteremtenie, miközben bevételei egyre szűkösebbek, havonta mintegy 20 millió forintos adósságot termel. Az új, közoktatási kiegészítő megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériuma csupán egy évre írta alá; ez alapján a tárca tanulónként 230 ezer forintos kiegészítő normatívával, vagyis mintegy 110 millióval támogatja az intézményt a tanévben. Makk Ádám Balázs szerint ők egy speciális normatíva bevezetését javasolnák, a mostani ugyanis nem ilyen: ezt kapják a nem állami, egyházi fenntartású közoktatási intézmények is, holott azokban nem kell egész nap egyénileg foglalkozni a gyerekekkel. Az intézményben a rehabilitációs alaptevékenységek, valamint az óvodai és általános iskolai nevelés mellett felsőoktatási képzés keretében konduktorokat is képeznek. A támogatás így összesen jó, ha a kiadások kétharmadát fedezi.
Az egész gazdasági „macerát” nagyban nehezíti, hogy az elméletben nagy becsben tartott pedagógiai központ ma már szinte alig számolhat azokkal a bevételekkel, amelyek korábban fenntartották a működését. Igaz, most a külpolitikai események miatt akadtak meg a szaúdi, jemeni és szíriai projektjei, ezért újabb bevételek esnek ki, de ezek így is csak morzsák a korábbiakhoz képest. Hiába ugyanis az állami elismerések sora és a tűzoltásra elegendő tőkeinjekciók, ha a világ minden pontján ismert módszert nem tudtuk megvédeni. Pedig senki sem akadályozza meg, hogy például Hongkongban konduktív pedagógiai fejlesztésre komplett intézményhálózatot építsenek föl, úgy, hogy egy Magyarországon sosem járt gyógytornász a Pető-módszer szakértőjeként adja el magát, a szakmai munkát pedig senki nem is ellenőrizheti. Ahogy azt sem sikerült meggátolni, hogy az itt megalakulása óta végzett 6-800 konduktor szimpla gyerekvigyázóként ne „vigye el” külföldre a speciális magyar módszert. Schaffhauser Franz, az intézet szakmai felügyeletét ellátó főiskolai kar rektora kinevezésekor még azzal vette át a stafétabotot: levédeti a módszert és azt szeretné elérni, hogy szakemberei ne bébiszitterként devalválják a magyar „kincset”. Ígérte: visszaszerzi a konduktorok megbecsülését, a Pető-módszert fejleszti, tudományos kutatómunkával igazolja sokrétű hatékonyságát. Vannak különleges elemei, amellyel még a legkeményebb helyzetben is versenyképes lehet – mondta. A hungarikumnak tekintett, de sok helyen másolt módszer jövője viszont egyre reménytelenebb: bonyolultsága miatt levédeni hivatalosan nem lehet, miközben világszerte egyre többen gyakorlat és szakmai kontroll nélkül tevékenykednek az intézmény nevében.
A Pető Intézet még 1994-ben vette föl az alapítványi formát, s lett állami fenntartású felsőoktatási intézményből civil szervezet. Erre azért volt szükség, hogy a brit kormány által felajánlott tekintélyes adományt felhasználhassák. Közalapítványként külső kuratóriumot kapott az intézet, miközben megmaradt a belső irányító szerv, a Főiskolai Tanács is. A támogatásokból fölépült a Kútvölgyi úti mellett a Villányi úti létesítmény, cserébe pedig az angol páciensek jelentős kedvezményeket kaptak. Információink szerint az elhelyezkedésük miatt igen értékes ingatlanokra a fenntartói jogokat a közalapítványtól tavaly megszerző nonprofit kft. vetett szemet. Egyes sejtések szerint az intézmény gazdasági segítője, aki nagy hasznot hajtó ingatlanügyleteiről ismert, a Pető Intézet budai épületeinek apportját sürgeti. Úgy tudjuk, az ingatlanok felértékelése már megtörtént. A kormány kommentálása szerint nem az ő hatásköre megítélni, hogy az intézet az ingatlanjaival milyen módon kíván bevételhez jutni. Makk pedig a héten a sajtónak azt mondta: nincs tudomása az ingatlanok eladásával kapcsolatos szándékról, ám az intézet nem szívesen válna meg eddigi tulajdonától. Bennfentes körökben viszont tényként kezelik: lényegében erről folyik a harc a rektor és a kft. között.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!