A magyarokat megvédjük, a bevételt pedig növeljük – summázta pénteki rádióinterjújában az új úthasználati díjrendszer bevezetésének hátterét Orbán Viktor miniszterelnök.
Azt állítva, hogy a megyei matricák és az elkerülő utak fizetőssé tétele a magyarok érdekét szolgálja. Úgy tűnik azonban, a magyar hálátlan népség: a bejelentést követően egy emberként hördült fel autós, városvezető, kerületi polgármester és környezetvédő. És bár a miniszterelnök azt állította, hogy minden érintettel egyeztettek a kérdésben, erről maguk az érintettek nem tudtak. A veszett fejsze nyelét keresgélve végül tegnapra a minisztériumba hívták az autós és fuvarozói érdekképviseleteket, hétfőre pedig a Budapest körüli agglomeráció polgármestereit. (Ugyancsak hétfőn tárgyalnak a „hogyan tovább”-ról a kerületi polgármesterek is a főpolgármesterrel.)
A kormányfő gondolatmenete szerint egyébként a magyar emberek eddig évi több tízezer forintot fizettek az autópálya-matricákért, jövőre pedig a megyékben élőknek csupán ötezer forintba kerül majd az úthasználat. Valójában egy átlagos magyar ember, ha csak tehette, eddig egyáltalán nem vett autópálya-matricát. Miért is tette volna? Az átlagos magyar gépjármű 12 éves. Ebben a korban már alig jelent előnyt a sztrádán való száguldozás lehetősége.
A magyar ember általában csak az ingyenes városi elkerülő és bevezető szakaszokon ment fel az autópályára. A megyei matrica bevezetése tehát nem spórolást jelent a számára, hanem pluszköltséget. Könnyen kitalálható, hogy tájegységenként, szájhagyomány útján terjednek majd azok a girbegurba útvonaltervek, melyek mentén haladva kikerülhetik a magyar emberek a kormányzati szándékot.
Idővel a világhálóra is felkerülnek ezek a bejáratott ösvények, s akkor a műholdas navigációt használó kisebbség is megspórolhatja a matricákat. Az új úthasználati díjrendszer legszembetűnőbb következménye tehát az alsóbbrendű utak és a kisebb települések átmenő forgalmának kóros felduzzadása lesz. Járhatatlan utak, lakhatatlan utcák kísérik majd a kormány tervének megvalósulását.
Az előre jelezhető közlekedési és környezetvédelmi gondokon túl, a gazdasági hatásokra is érdemes egy pillantást vetni. A főváros körülölelő M0-s útgyűrű mellé ugyanis alvóvárosok és a logisztikai központok települtek. Magyarán, a honi GDP-torta legnagyobb szeletét termelő központi körzet gazdaságának mindkét lábába belerúg az úthasználati díjjal a kormány.
A tőkét és a munkát is megadóztatja egyetlen intézkedéssel. Miközben talán a legfontosabb ipartelepítő tényező az elmúlt két és fél évtizedben épp az autópálya- hálózat volt. Amiért ugyan eddig is fizetni kellett, de a bevezető és az elkerülő szakaszok, illetve a fővárosi körgyűrű ingyenessége viszonylag stabilan épült be az ingatlanpiaci kalkulációkba. Nos, a nagyvárosok agglomerációjából munkába járók számára egyértelműen jövedelemelvonás, a magyar munkaerőre települt cégeknek pedig profitelvonást jelent az új úthasználati díjrendszer.
Különösebb értelmet ne keressünk a kormányzat bevételnövelési célján kívül. Épp annyira lesz ez a magyar emberek hasznára, amennyire a boltok, üzletek számára az alvilág által kikényszerített „védelmi pénz”.
Idézetek a sajtóban és az internetem kirobbant vitából
"JÓ HÍR - EGY KIS ÚJ TEHER - ÁHÍTATTAL - EGYMÁST RUGDOSSÁK - ELHIBÁZOTT - NEKI RENDBEN VAN - UNORTODOX HÚZÁS - ALSÓBBRENDŰ"
„Az M0-s autópálya déli szakaszát kivéve, valamennyi autópálya és gyorsforgalmi út fizetős lesz
a jövő év első napjától, a fizetési kötelezettség a városhatár végét jelző táblánál kezdődik.”
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes
államtitkára
„Kérjük, hogy a kormány ne terjessze ki az úthasználati díjat a fővárost, illetve a nagyvárosokat elkerülő útszakaszokra. A tervezett intézkedés céltévesztett.”
Részlet a Megyei Jogú Városok Szövetségének határozatából
„Nem mondom, hogy a díjasítás ördögtől való, de meg kell vizsgálni, hogy összhangban van-e ez más céljainkkal? Például azzal, hogy a szolgáltató bázisokat és ezzel munkahelyeket telepítünk a városokon kívülre. Vagy olyan hosszú távú koncepcióinkkal, mint például a városok körüli elkerülők építése. Építjük az elkerülőket, aztán díjasítjuk őket? A koncepciók egymást rugdossák széjjel.”
Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egykori vezérigazgatója
„Közeledik a karácsony, és meglehet, több áhítattal, de legalábbis komolyabban illene várni. De ehhez az is szükséges lenne, hogy a kényszeres rendeletgyártást függesszék fel azok, akik úgy érzik, akkor dolgoznak, ha mindennap rontanak kicsit a közérzetünkön. Valami szebb karácsonyi ajándékra számítana ez az ország, mint internetadóra, úthasználati díjra Budapest vonzáskörzetében, kötelező drogtesztre, vasárnapi zárva tartásra, kafetéria megadóztatásra.”
Körmendy Zsuzsa a Magyar Nemzetben
„Úgy lett volna jó ezt csinálni, végre egyszer Magyarországon, ha ezt valós hatástanulmányok előzik meg. Miniszterelnök úr azt mondta, ilyen készült. Akkor csak az a baj, hogy ezt nem ismerhette meg a szakmai közvélemény.”
Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egykori vezérigazgatója
„Fizetőssé tenni azt az utat, aminek a lényege, hogy az átmenő forgalom elkerülje a várost, az világelső unortodox húzás.”
www.vezess.hu
„A januártól évi 5 ezer forintért vásárolható megyei autópálya-matrica egy hónapra eső díja alig több mint 400 forint, ennyi pénzért pedig az agglomerációból munkába járók nem térnek át a településeken átvezető mellékutakra.”
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára
„Tekintettel arra, hogy a döntés hatásaival kapcsolatban szakmai anyagok nem ismertek, azok szakmai fórumokon nem kerültek megvitatásra. Az sem ismeretes, hogy a tervezett intézkedés milyen támogatásiarány-csökkentést okoz különböző útügyi fejlesztésekre fordított uniós források felhasználásánál.”
Részlet a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara tiltakozó leveléből
„A legszomorúbb történet, amit III. kerületi polgármester tett. Azt mondta, ha kiveszik a fizetős körből a Megyeri hidat, akkor neki rendben van. Erre Orbán Viktor azt mondja, hogy oké, megvizsgáljuk, mit lehet tenni. Akkor ez így megy? Ha nekem jó összeköttetéseim vannak, és szólok, hogy tessék kivenni az M1-es, M7-es bevezetőjét, mert az a legforgalmasabb pályaszakasz, akkor megteszik? Ugyan már!”
Wittinghoff Tamás, Budaörs független polgármestere
„A következő évben ebből a forrásból 20-22 milliárd forint bevételre számít a költségvetés, ebből állítólag 9 milliárdot kap a BKK.”
www.kiszamolo.hu
„Az olyan kisboltosok, vendéglátó vállalatok költségeit is növeli az M0-s körgyűrű fizetőssé tétele, amelyek valamelyik Metro áruházban szerzik be árukészletüket”.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára
„Tehát ha 2016-tól jön a dugódíj, akkor addig létre kell hozni mesterségesen dugókat, hogy legyen értelme miért kivetni az új sarcot (pl. villamosvágány- és útfelújítások) és ha ez nem elég, akkor beterelni a sehányad rendű utakra az autóst, hogy legyen minél nagyobb a dugó, amire ki lehet vetni az újabb sarcot. De most komolyan és viccet félretéve! Ha nem elég a pénz az államkasszában, akkor tényleg az a normális út, hogy újabb adókat vetnek ki? Mert szerintem inkább abban kéne gondolkodni, hogy nem kéne annyit ellopni!”
www.vezess.hu
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!