Elvarázsolt számok

Elvarázsolt számok
Az előrejelzések szerint az elkövetkező években jelentős mértékben nem javul a munkaerő-piaci helyzet. Az elemzők szerint 2014-ben 8 százalék körül stabilizálódhat a munkanélküliségi ráta, 2015-re még csak jósolni sem nagyon mernek, ugyanis a foglalkoztatottság alakulását nagymértékben befolyásolhatja az, hogyan alakul a jövőben a közmunkaprogram. Az idei év első negyedévének értékelésekor a számok azt mutatták, hogy az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak száma 260 ezerrel nőtt, míg a munkanélkülieké 140 ezerrel csökkent. Az első három hónapban 170 ezerrel többen vettek részt a különböző közfoglalkoztatási programokban, mint tavaly ugyanebben az időszakban, ez pedig mintegy kétharmada a javulásnak, ráadásul a KSH foglalkoztatási statisztikáiban azok a munkavállalók is számon vannak tartva, akik valójában nem idehaza, hanem külföldön dolgoznak.

Kereslet és kínálat
Nehéz eldönteni, vajon melyek a legkeresettebb szakmák ma Magyarországon. Egyfajta támpontot adhat a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014-es listája, amelyben felállították az idén a támogatott OKJ-képzések sorrendjét. Az ő összegzésük szerint jelenleg a hiányszakmáktoplistájának első helyezettje az ács, ezt követi a bádogos, az épület- és szerkezetlakatos, a gazda és a gépi forgácsoló. Az álláspiac évek óta küzd a mérnök- és informatikushiánnyal is, de a könyvelők, asszisztensek és irodavezetők iránt is nagy az érdeklődés. A legkönnyebb értékesítőként, szerelőként vagy pénzügyi tanácsadóként elhelyezkedni, de a szakácsoknak sem kell sokáig keresgélniük. Ha területileg nézzük az országot, az derül ki a statisztikákból, hogy állást találni Budapesten a legkönnyebb, míg Csongrádban jóformán vadászni kell a helyeket, legyen szó bármilyen munkáról. A legtöbbet keresett munkák közt az első helyen a takarító szerepel, de sokan próbálnak eladóként, szobafestőként, segédmunkásként vagy gépkocsivezetőként is elhelyezkedni. Érdekesség, hogy szinte minden összesítésben, amely a munkát keresők szokásait összegzi, előkelő helyen szerepel a „bármilyen munka” opció, vagyis az álláskeresők jelentős része mára jóformán akármivel beérné, csak legyen végre mivel foglalkoznia.

Nem (csak) a pénz beszél
Ha arra vagyunk kíváncsiak, mekkora egy-egy szakma presztízse hazánkban, sokan rögtön rávágják, hogy mindez elsősorban a fizetésektől függ. Sajnálatos módon bizonyos szempontból ez igaz is – elég csak a méltatlanul keveset kereső pedagógusok munkájának elismertségére gondolni. Fontos tényező az is, a munkaerőpiacon mekkora a kereslet egy-egy szakmára, bár azt nem mondhatnánk, hogy a legkeresettebb állások közt szereplő ácsok és bádogosok munkáját igazán elismerné a társadalom. Az, hogy mekkora felelősséggel bír egy-egy munkavállaló, szintén rendkívül fontos, talán épp ezért végeznek a presztízslisták élén rendre az orvosok és a jogi pályára lépők. Egyes kutatások szerint az, ha egy szakma elnőiesedik, ront a presztízsén is (ismét csak a pedagógusokra érdemes gondolni), míg azokat a munkaköröket, ahol kevés munkával sok pénzt lehet keresni, a társadalom elismeréssel díjazza.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!