Elveszett egyetemisták

– Négy éve végez rendszeresen kutatásokat az egyetemisták és a főiskolások körében az Aktív Fiatalok kutatócsoport. Mi változott?

– Egyértelmű jobbra tolódás figyelhető meg a diákok körében. A korábbi ifjúságkutatások első adatai még 2000-ből származnak, akkoriban a Fidesz magasan vezetett a fiatalok között, de a baloldalnak is jelentős támogatottsága volt. Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a Fidesz támogatottsága csökkent, ezzel párhuzamosan a Jobbiké pedig növekedésnek indult. A baloldalon viszont szinte eltűnt az MSZP. Négy éve és most az LMP, két éve az Együtt átvette az MSZP helyét a bal-balközép oldalon, de a jobbra tolódást ők sem tudják megakadályozni.

– Kutatásuk másik megállapítása, hogy a magyar felsőoktatás rendkívül szelektív. Mit jelent ez?

– Azt, hogy nem a tehetség, a képességek, hanem a családi környezet és anyagi helyzet határozza meg egy fiatal jövőjét. A dráma az, hogy így volt ez már a ’90-es évek második felében is, lassan húsz év alatt sem sikerült ezen változtatni. A mostani kutatásból is egyértelműen kiderül: ma Magyarországon családi támogatás nélkül nem lehet egyetemre vagy főiskolára menni. Emellett a szülők végzettsége is meghatározó, csak a legalább érettségivel rendelkező vagy a diplomás szülők gyerekei számára valódi lehetőség a továbbtanulás. Ezt a már eleve leszűkített kört szelektálja tovább a felsőoktatás. Persze az egyetemek és a főiskolák mindenhol a világon próbálják a követelményeikhez mérten a legerősebb diákokat felvenni, a probléma inkább az, hogy ki tud eljutni egyáltalán a startvonalig.

– Ez úgy hangzik, mintha egy gyermek esélyei már a születése pillanatában eldőlnének.

– Ez így is van. Ha valaki egy Szabolcs megyei kis faluban születik, alacsony iskolázottságú szülők gyermekeként, mindössze néhány százalék esélye van arra, hogy végül diplomát szerez, még ennél is rosszabbak az esélyei, ha roma származású. Ezzel szemben, aki Budapesten, történetesen a XII. kerületben születik diplomás szülők gyermekeként, 90 százaléknál is magasabb valószínűséggel szerez diplomát, ha szeretne. Neki természetesen a munkaerőpiacon is sokkal jobbak lesznek a pozíciói, vagyis a státus mellett az anyagi helyzet, a szegénység is tovább öröklődik. Az iskolarendszer képtelen arra, hogy alacsony státusból felemeljen valakit, e tekintetben világviszonylatban is a legrosszabbak között vagyunk.

– Hogyan befolyásolták ezt a helyzetet az elmúlt évek oktatási változtatásai?

– Csak tovább rontották azzal, hogy mindenkinek mindenhol ugyanazt és ugyanúgy kellene tanulnia. A magyar oktatási rendszer minden gyereket egyformának tekint, pedig nagyon is különbözőek. Tovább romlott az oktatás teljesítménye, ami a jövő évben publikálandó PISA-jelentésben már biztosan látszani fog.

– A hírek mostanában gimnáziumok megszűnéséről szólnak…

– …aminek következtében nagyon is valószínű, hogy még kevesebb gyerek számára lesz esély a továbbtanulásra. Nyílt kormányzati szándék, hogy csökkentsék a felsőoktatásba bejutók számát, ennek egyik eleme, hogy elveszik a gimnáziumokat az Emmitől és a Nemzetgazdasági Minisztérium alá sorolják. Emellett ennek a folyamatnak vannak olyan látens eszközei, mint például amikor a miniszterelnök arról beszél, hogy nagyobb szükség van a szakmunkásokra, mint a diplomásokra – mindennek súlyos következményei lesznek, mert nem lehet kiművelt emberfők nélkül jól működő gazdaságot szervezni. Ennek a világ összes prosperáló gazdasága ellentmond. Zsákutcába hajtunk teljes gázzal.

– Ráadásul a jó képességű fiatalok jelentős része külföldre készül.

– A budapesti elit gimnáziumok tanulóinak egyharmada már automatikusan külföldre adja be a jelentkezését, de az eredményeink azt mutatják; szegényebb és jómódúbb, első generációs értelmiségi és diplomás családból származó hallgatók szinte egyforma arányban tervezik a kivándorlást. Az interjúk során az derült ki, a legfőbb hajtóerő, hogy itthon nem látnak maguk előtt perspektívát, és feleslegesnek érzik magukat. Nincs előttük egy viszonylag biztos karrierút és az anyagi biztonság ígérete. Azt gondolják, hogy a társadalom nem fizeti meg az energiát, amit ők a tanulásba tesznek. Közmunkás pedig senki nem szeretne lenni, ezért inkább külföldre indulnak. Ennél nagyobb vesztesége nem lehet egy társadalomnak, mert kicsi esély van arra, hogy ők hazatérnek. Ha valaki kint kezdi el a tanulmányait, kint lesz először szerelmes, ott szerez barátokat. Már nem fog hazajönni.

– Képes a politika bármilyen módon választ adni erre a perspektíva nélküliségre?

– Jelenleg a Jobbik az a párt, amelyik a leginkább meg tudja szólítani a fiatalokat, nem véletlen, hogy a felsőoktatásban tanulók között ők a legnépszerűbbek; a Jobbiknak messze a legmagasabb, 20 százalékos a támogatottsága. Amellett, hogy a fiatalok nyelvén beszélnek, fizikailag is jelen vannak mindenhol. Ha valaki politikai közösséget keres, nem nagyon talál mást – különösen vidéken –, mint a Jobbikot, amely programokat, táborokat szervez, szubkultúrát teremt. Márpedig ennek a korosztálynak szüksége van a közösségre. Nagyon fontos megérteni, hogy nem feltétlenül ideológiai alapon kötődnek, ennek a korosztálynak még a legtöbbször nincs kiforrott világnézete. Egyszerűen nincs más jelen, a baloldali pártok teljesen le vannak maradva. Mindez nem történhetett volna meg, ha nem ábrándultak volna ki nagyon sokan a Fideszből.

– Miért ábrándultak ki?

– A Fidesz konkrétan és átvitt értelmében is megöregedett, már nem tud hitelesen szólni a fiatalokhoz. A 2012-es felsőoktatás-ellenes intézkedések mély nyomokat hagytak a diákokban. Sokan közülük akkor még középiskolások voltak, és az ő továbbtanulásuk volt a leginkább fenyegetve. Bár azóta a látható politikai aktivitásuk csökkent, a gondolkodásukban mélyen ott van a kormánypárttal szembeni ellenérzés.

– Pedig gyakorta hallani, apolitikus, fásult az ifjak generációja.

– Nem értek egyet. Igenis érdeklik őket a közügyek, de a politikához elképesztően negatív fogalmakat, a korrupciót, a hazugságot társítják. A mi kutatásunkban a válaszadók 9 százaléka azt mondta, hogy részt vett a netadó elleni tüntetéseken, ami a teljes népességhez képest nagyon magas arány. Vagyis, ha van olyan ügy, ami felháborítja őket, és az ő életvilágukat érinti, akkor meg fognak mozdulni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!