A balatoni nyaralás szinte elengedhetetlen tartozéka a dugóban araszolás.
- Ha mindenki alkalmazná a jobbra tartási kötelezettséget, csökkenhetne az autópályák forgalma.
- De amíg emberek vezetik az autókat, addig azok torlódni fognak a forgalmas utakon.
Nincs baleset. Nincs útépítés. Akkor miért araszolunk? – egy autós nyaralást szinte lehetetlen megúszni anélkül, hogy ezt a kérdést fel ne tennénk. Egyszer csak lassítani kezdünk, majd meg-megállunk, aztán hirtelen meglódul a sor, és újra száguldhatunk.
A jelenség kialakulásához először is az szükséges, hogy egyszerre sok autó haladjon az autópályán. Szombat reggel a Balaton felé ez adott. Aztán valamilyen teljesen jelentéktelen dolog történik az egyik vezetővel: rájön, hogy már 138 km/órás sebességgel megy, vagy észrevesz egy defektes kocsit a leálló sávban, és fékez egy kicsit. Illetve még fékeznie sem kell a vezetőnek, elég, ha csak nem tűnik fel neki, hogy dombon megy felfelé, és mivel nem nyomja erősebben a gázpedált, a sebessége csökkenni kezd. A mögötte haladó nem akar ráfutni, ezért fékez. Aki utána jön, látja a féklámpát, és ő is lassítani kezd, de leheletnyivel már erősebben, mert tart az ütközéstől. Ettől beindul a láncreakció, így azok, akik távolabb vannak, azt látják, hogy néhány kilométer távolságban feltorlódtak a kocsik, így ők is lassítani kezdenek.
A philadelphiai Temple Egyetem kutatói egy matematikai modellt is felállították, melynek segítségével megállapították, hogy az ilyen fantomdugók rendszerint 100 és 1000 méter hosszúak, és utána – mivel semmilyen egyéb akadály nem gátolja a forgalmat – az autók újra felgyorsulhatnak. Azonban a láncreakciót elindító néhány autó hiába halad ismét 130 km/órával, a lassítási hullám átterjed a mögöttük lévőkre.
A fantomdugókat tehát elsősorban a hirtelen fékezés okozza, ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy
- ügyeljünk arra, hogy egyforma
távolságot tartsunk
az előttünk és a mögöttünk
haladó autótól, és
- ha azt látjuk, hogy előttünk
feltorlódtak a kocsik, akkor
ne lépjünk automatikusan
a fékre, hanem engedjük
fel a gázpedált, és használjuk
ki a motorfék sokkal
finomabb lassítását.
Bár a fenti magyarázatból úgy tűnik, a torlódás végeredményben valakinek a hibája, a Nagoyai Egyetem vizsgálata rávilágított: az emberi természet a dugók legfőbb oka. Egy kísérletben 22 autóvezetőt kértek meg arra, hogy egy kör alakú pályán 30 km/órával haladjanak. A forgalom először egyenletes volt, de utána kisebbnagyobb csoportokba tömörültek a járművek, a végén pedig összeállt a kocsisor, majd nemsokára ismét kiegyenlítődtek a távolságok. Mivel a dugó teljesen ingerszegény környezetben is előállt, a japán kutatók arra következtettek, a torlódásokat csak akkor lehet elkerülni, ha nem emberek vezetik az autókat.
Most hétvégén a Forma–1-es futam miatt az M3-ason, Mogyoród környékén is várható dugó. A Hungaroringre vezető utakon leginkább szombat és vasárnap délelőtt lehet számítani nagy forgalomra, illetve a Budapestre vezető szakaszon szombaton 14 és 15 óra között, vasárnap pedig 16 és 18 óra között. A torlódások elkerülése érdekében vasárnap délután az M3- as autópályán a Nyíregyháza felől Budapest felé közlekedőknek Gödöllőtől az M31-es autópálya–M0-s autóút útvonalat ajánlják.
Mivel lehet megelőzni a dugókat?
A jó minőségű útburkolat és az egyenes autópálya csökkenti a fékezés valószínűségét, de ezt mindenhol nem lehet megoldani. Az amerikai közlekedésmérnökök ezért olyan intelligens forgalomérzékelő rendszerekkel kísérleteznek, amelyek ha egy szakaszon torlódást észlelnek, aktiválják a kilométerekkel korábbi LED-táblákat, amelyek sebességkorlátozást írnak elő. Így mire a lassabban vezető autósok a kritikus szakaszhoz érnek, a dugó már el is tűnhet.
Nagy-Britanniában a vezetők túlzott udvariassága is dugókat okozhat – állítja a brit Heriot-Watt Egyetem professzora, Guy Walker. A kutató szerint az okozza a gondot, hogy amint meglátják, hogy néhány kilométer múlva valamilyen okból csökkenni fog a sávok száma, automatikusan besorolnak az adott oldalra, nehogy az útszűkülethez érve udvariatlannak tartsák őket, mert ott vágnak be a többiek elé. Walker állítja: ha a britek nem lennének ilyen előzékenyek, és kihasználnák a fennmaradó kilométereket, sok időt megspórolnának maguknak. A magyar autósokat szerencsére nem fenyegeti ez a veszély.
Egy kis csalás
Ha a dugón nem is, az autósok közérzetén jelentősen segíthetnének olyan intelligens táblák, amelyek a bankokban az előttünk állók számához hasonlóan a torlódás becsült idejét jelzik ki. Közlekedéspszichológusok szerint egy kis csalást is be kellene iktatni a rendszerbe, és direkt hosszabb várakozási időt jósolni, mert már néhány perc nyereség is kellemes érzéssel tölti el az araszolókat.
Jobbra tarts!
A Balaton irányába hagyományosan péntek délután és szombat délelőtt, a főváros felé pedig vasárnap délután és este a legnagyobb a forgalom. Mostanában azonban hétfő reggelente is sűrű az autópálya Budapest felé, sokan gondolják, hogy a vasárnapi csúcsot elkerülve, inkább hétfő kora reggel indulnak vissza. A péntek délutáni csúcsidőszakban 2500-3500 autó halad óránként a Balaton felé az M7-esen. Komolyabb tóparti rendezvény idején ez a szám akár meg is duplázódhat.
Vasárnap a „hazafelé” tartók óránként 3500-4000 autóval próbálnak a fővárosba eljutni. Ez azt jelenti, hogy az összes forgalmi sáv telített és nagyjából 80-90 km/órás sebességgel lehet haladni.
A dugó csökkenthető lenne, ha mindenki betartaná a KRESZ jobbra tartási előírását, és a lassabban haladók a külső sávot használnák. Például a Székesfehérvár és Budapest közötti háromsávos szakaszon ezzel időt lehetne spórolni és kisebb lenne a balesetveszély is. Erre hívja fel az autósok figyelmét a Magyar Közút is, figyelmeztető táblák kihelyezésével.
Baleset esetén persze más a helyzet, akkor előfordul, hogy órákra is beáll a pálya. Nem ritka, hogy egy kisebb, koccanásos balesetnél a leállósávban történő helyszínelés miatt 3-4 km-es torlódás alakul ki, hiába lehet két sávban közlekedni. A balesetek száma azonban nem áll szoros kapcsolatban a forgalom alakulásával, inkább az időjárás változása és a front okoz több karambolt, illetve a vizes burkolaton is sokkal több a baleset.
Általánosságban elmondható, hogy az utazás ideje nagyban függ az időjárástól: azaz nem meglepő módon, jó időben tovább maradnak az emberek a vízparton, tehát rövidebb időszakra koncentrálódik a csúcsidőszak. A horvátországi turnusváltás a forgalom szempontjából csak az országhatárhoz közeli szakaszon okoz lényeges növekedést. Torlódás a nyári időszakban a letenyei határátkelőhelynél szokott kialakulni.
K. V.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!