Rend lesz és középre tart az ország – ez a régi-új miniszterelnök új politikai krédója. - Istené a dicsőség Orbán dicsősége miatt. - A debreceni duplázott.
Három hatalmas vászoncsíkot csapkod a szél a Parlament főbejárata felett, nemzeti trikolórrá állnak össze – két hatalmas kivetítő adja meg a lobogó keretét. A „mozivásznak” Orbán Viktorra várnak, esküvését és miniszterelnöki beszédét közvetítik. Hogy egyértelmű legyen, miszerint Orbánban csúszik össze a párt és az állam, a kivetítőkön – addig is, amíg nem közvetítik a parlamenti aktust – a „Tiszteletet a magyaroknak” (május 25-én) felirat virít, hiszen minden talpalatnyi felületet ki kell használni, ha már dübörög az EP-kampány.
A tudósító emlékezete szerint miniszterelnöki „avatást” még nem közvetítettek, de hát nehéz idők járnak, zsinórban a második választási győzelem után már fakul az „elmúttnyocév” varázsa, Orbán a kovász, amivel össze lehet tartani a közösséget, az ő arcával lehet egy „tüntetést eladni”. Puffanás, majd gyereksikoly: játékoskedvű apuka emelgette ránézésre hétéves fiát a bokájánál fogva, de engedett az ujjak szorítása, és arccal fogta meg a Kossuth tér felújított kövét a fiú. Mennek haza, apa nem teljesített jobban.
A jobban teljesítés a T. Ház falai között nem érdekel senkit: gurul a fideszes nevetés a büfében, büszkeség feszíti a pocakokat. Beszédes a kép: a büfé legkisebb asztalánál az Együtt-PM, a nagy négyszögletes bútordarabokon fideszes üdítők és kolbászok sorjáznak.
Egyedül Papcsák Ferenc arcán vert tanyát valami szürke mélabú – lehet, hogy csak rossz napja van, lehet, hogy nem heverte ki, miszerint egy szocialista politikus két vállra fektette a választásokon. Deutsch Tamás show-zik, mellette szürke Halász János vagy Budai Gyula államtitkár, mindenki az EP-képviselő ajkán csügg. Vagy a tányérján. Ugyanis a rezsicsökkentés bevette a büfét is – a tudósítói percepció szerint sok-sok százalékkal olcsóbb az élet itt.
Miközben például a debreceni kolbász a duplájára dagadt. Tény, az valamit levon az értékéből, hogy míg az előző eresztésben szép szalonnadarabkák lapultak, a jelenlegi kolbászban inkább amorf zsírkák bukkannak fel.
Kezdődik a ceremónia – Áder János kamerák tüzében vonul a köztársasági elnök páholyába, mellette a most megköpködött Pásztor István vajdasági politikus, a nyál szégyenét az államfő gesztusa hivatott ellensúlyozni. Kövér tempósan szavaztat, és a T. Ház 130 igen szavazattal 57 nem ellenében, tartózkodás nélkül emeli miniszterelnöki pajzsra Orbán Viktort. A Fidesz-frakció talpon és lelkesen csapja össze tenyerét. Aztán áll a ház, mint a cövek, a díszegység parancsnoka Kövér László házelnök engedélyét kéri a történelmi zászlók vonulásához. Orbán Viktor esküszik. Taps, Himnusz.
Orbán szignálja az esküszövegeket, gratulálnak a frakcióvezetők, az Együtt-PM-es Szabó Tímea egy uniós zászlóval támadja le a miniszterelnököt, aki kézcsókkal viszonozza az „uniós attakot”.
Mesterházy Attila sehol: az MSZP-s frakcióvezető nem gratulál, nem gazsulál, az egész szocialista frakció kivonul, amint Orbán felesküdött. A magyarázat egyértelmű: az MSZP nem asszisztál ahhoz, hogy egy fideszes nagygyűlés biodíszleteként használja a parlamentet.
A szavak helyes használatának helyreállítása legyen az első gondja annak, aki kormányozni kezd, hiszen ennek hiányában a gondolatok zavarossá válnak, a tettek pedig elmaradnak – így hangzik Orbán nyitó bölcsessége. Hogy ezt az elvet a beszédében miként követi, az nem derül ki.
Az újsütetű miniszterelnök a béke hangján kezd, mindenkit a keblére ölel, aki részt vett a választási hadjáratban és szavazott – függetlenül attól, hogy kire. Mert a kampányharc és voksolás aktusa az ország függetlenségét növeli. Úgyhogy a kormány mindig a három harmadot képviseli, az összes magyart igyekszik szolgálni – itthon és a határon túl egyaránt, mondja Orbán. Aki attól sem fél, hogy sokszor megölik. „A hetedik négyéves ciklusomat kezdem meg parlamenti képviselőként, úgyhogy értem, mire gondolt Churchill, amikor azt mondta, hogy a politika rosszabb, mint a háború, mert a háborúban csak egyszer ölik meg az embert”, vet számot a közelmúlttal Orbán.
E tapasztalat birtokában mondott igent a köztársasági elnök felkérésére, meg azért, mert úgy érzi: szereti őt és a Fideszt a nép, mivel az emberek beleuntak a vitákba, egyetértést és cselekvést várnak. A másodszori megerősítés után pedig többé nem vita tárgya a nemzet egyesítése, az Alaptörvény maga, a munka tisztelete a spekuláció ellenében, és így tovább.
Ja, és lesz végre rend. Ennek jegyében most már senki ne számolgassa, hogy miképp aránylik egymáshoz a leadott szavazatok és a parlamenti mandátumok száma, emelte verbális ujját a miniszterelnök.
Különben is, az ellenzék azt mondta a kampányban, hogy aki otthon marad, a kormányra szavaz – hát akkor most fogadjuk el az ellenzék értelmezését – ironizál Orbán. Aki úgy érzi: ő vezeti az európai közepet, azt a választói réteget, amelyik elutasítja a jobbos és balos szélsőséget. Aztán definiálja, hogy mi is az a szélsőség: elsősorban az a politika, amelyik árt a magyaroknak; másodsorban az a gazdaságpolitikai javaslat, ami nem a józan észre épül; harmadsorban az a hozzáállás, ha valaki a munkanélküliséget támogatja; negyedrészt pedig az, amennyiben valaki az ezeréves Magyarországot valami Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni. Igaz, Orbán az EU-ból való kilépést is szélsőségnek tartja, arra a bölcsességre hivatkozva, hogy aki nem ül a vacsoraasztalnál, az ne lepődjön meg, ha az étlapon találja magát.
Persze a miniszterelnök szerint a szövetségi kötelezettség nem vonatkozik a gondolkodásra. Senki nem várhatja el tőlünk, hogy „tökfilkóként viselkedjünk, és ne álljunk ki az érdekeinkért”, árnyal a kormányfő. Aki azért is tart némi távolságot a vén kontinenstől, mert az napról napra gyengül – úgyhogy még jobban irány Kelet. De azért, kíván megnyugtatni mindenkit Orbán, Magyarország középre tart, legyen szó geopolitikáról, életszínvonalról, életminőségről.
És ha már bizalmat kapott a kormány, akkor nem hagyja abba a nemzeti konzultációt sem – persze a döntés az övé – hangsúlyozta Orbán. Aki szerint a társadalmat a jövőben az lelki-keresztényi gondolat igazgatja majd, miszerint mindenki úgy bánjon a másikkal, ahogy azt szeretné, ha vele bánnának.
Persze azt Orbán is tudja, hogy a jó szándék „erőszakos belenyúlásnak” is tűnhet, de az ország helyes rendjét akkor is helyre kell billenteni. És a renden a helyes szellemet is érti a miniszterelnök. „Hiába ismerjük az államgépezetet, ha nem értjük a nemzet szellemét, akkor nyikorog és tönkremegy a gépezet”, magyarázza Orbán. Aki erőt kér, ha már ilyen magasra került: de ezért – derül ki a zárszóból – „egyedül Istené a dicsőség”.
HÁROMSZOR ALAKÍTHATOTT KORMÁNYT:
- Wekerle Sándor (1892–95, 1906–10, 1917–18)
- Orbán Viktor (1998–2002, 2010–14, 2014–)
A KORMÁNYFŐI TISZTSÉGBEN ELTÖLTÖTT NAPOK SZÁMA:
- Tisza István: 5260
- Orbán Viktor, ha kitölti ezt a ciklust is: 4343
- Bethlen István: 3748
- Wekerle Sándor: 2599
A LEGIDŐSEBBEK:
- Fejérváry Géza és Münnich Ferenc is 72 éves volt, amikor megkezdte ténykedését, Boross Péter 65, Wenckheim Béla 64 évesen lett miniszterelnök.
A LEGFIATALABBAK:
- Hegedüs András 33 évesen, Orbán Viktor 35 évesen, Esterházy Móric és Frierdich István 36 évesen lett miniszterelnök.
A következő ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár, akik tudják, ez a nemzet a nemzetük, ez a haza a hazájuk, és akik tudják, hogy hogyan kell szavazni – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a miniszterelnöki eskütétel utáni Kossuth téri Fidesz–KDNP-nagygyűlésen. A kormánypártok parlamenti kétharmados többségének szerinte oka van, ez pedig szavazóik szeretete, hűsége, a kormány emberfeletti munkája, a hibátlan kampány. Szerinte a baloldalon az egymással szembeni gyűlölködés, intrika olyan, mint egy tál skorpió, ha már másba nem tudnak harapni, akkor magukba marnak.
Szájer József, a Fidesz európai uniós politikusa arról beszélt, hogy akkor tudják hatékonyan biztosítani a miniszterelnök és a parlament országépítő munkáját, ha erős hátország épül ki, s minél nagyobb felhatalmazást kapnak, mert így több erő lesz megvédeni a magyar munkahelyeket, a rezsicsökkentést, a bankadót, a magyar földet, az Erzsébet-utalványt, a plázastopot, a magyar akácot és a pálinkafőzés szabadságát. Azt is kijelentette, elvárják, hogy az unió ne szóljon bele olyan ügyekbe, amelyeket helyben hatékonyabban meg tudnak oldani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
